Nem alakul újjá a Szabadság és Szolidaritás frakciója
POZSONY. Nem alakulhat meg ismét a Szabadság és Szolidaritás parlamenti frakciója. A javaslat nem kapott elegendő támogatást a törvényhozásban, a kormánypárti képviselők tartózkodtak vagy az újjáalakulás ellen voksoltak.
Az ellenzékiek közül Alojz Hlina független és Jozef Mikloško kereszténydemokrata honatya is tartózkodott.
Jana Laššáková, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) frakcióvezetője már korábban kijelentette, hogy a frakciók a választási eredmények alapján létesülnek, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pedig ezen választási időszakban képtelen volt megtartani a frakcióját, mivel tagjai távoztak a pártból. Ha a parlament Eugen Jurzyca SaS-ba történő belépése után jóváhagyná a SaS-frakció újjáalakulását, Laššáková szerint ezzel a jövőre nézve veszélyes precedenst teremtene. Ezért annak a híve, hogy a parlamentben megmaradjanak a választási eredmények, s azok ne változzanak azáltal, hogy a képviselők a választási időszak alatt „mezt váltanak”.
Martin Poliaèik (SaS) azonban a kormánypárt tagjainak megemlítette, hogy a Smer-SD 2003-ban támogatta a független képviselők frakciójának létesítését, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppártból (ĽS-HZDS) távozók alakítottak meg, s a Smer-SD tulajdonképpen egy párthasadásnak köszönhetően alakult meg, miközben manapság már bírálja az ilyen eljárást. „Az SaS eközben senkitől sem vált le. A frakció arról szól, hogy hozzájárul a parlament teljes értékű működéséhez. Az SaS a választópolgárok hosszú távú megbízására pályázik, s ezt a feladatát a lehető legnagyobb mértékben akarja teljesíteni“ – érvelt.
A liberálisok öt képviselőjük távozása után veszítették el a frakciójukat, mivel a létszámuk hatra csökkent. Juraj Drobának, a SaS-ból előbb távozó, most pedig a pártba visszatérni akaró képviselőnek és a már említett Eugen Jurzycának köszönhetően már nyolcan lehetnének a régi-új frakcióban, ami a parlamenti klub létesítéséhez szükséges minimális létszám.
A házszabály szerint a képviselők a politikai pártokhoz vagy a választási koalíciókhoz való tartozásuk alapján lehetnek egy-egy frakció tagjai. Ha a választási időszakban szétesnek a választási koalíciók vagy egyesülnek bizonyos politikai pártok, illetve mozgalmak, akkor a frakcióik is szétválnak vagy egyesülnek abban az esetben, ha a házszabály szerint teljesítik a megszabott feltételeket.
A vonatkozó törvény azt is kimondja, hogy ha a képviselők az előbb említett módszerektől eltérő módon akarnak egy-egy frakcióba tömörülni, akkor a frakció létesítését a parlamentnek kell jóváhagynia. A frakció előnye például abban rejlik, hogy a párt az államtól hozzájárulást kap a tevékenységéhez, továbbá irodai helyiségeket is a rendelkezésére bocsátanak a parlament épületében, a frakcióvezető jelen lehet a házbizottság ülésén, a tagjai pedig a parlament ellenőrző bizottságaiban is helyet foglalhatnak.
Jana Laššáková, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) frakcióvezetője már korábban kijelentette, hogy a frakciók a választási eredmények alapján létesülnek, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pedig ezen választási időszakban képtelen volt megtartani a frakcióját, mivel tagjai távoztak a pártból. Ha a parlament Eugen Jurzyca SaS-ba történő belépése után jóváhagyná a SaS-frakció újjáalakulását, Laššáková szerint ezzel a jövőre nézve veszélyes precedenst teremtene. Ezért annak a híve, hogy a parlamentben megmaradjanak a választási eredmények, s azok ne változzanak azáltal, hogy a képviselők a választási időszak alatt „mezt váltanak”.
Martin Poliaèik (SaS) azonban a kormánypárt tagjainak megemlítette, hogy a Smer-SD 2003-ban támogatta a független képviselők frakciójának létesítését, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppártból (ĽS-HZDS) távozók alakítottak meg, s a Smer-SD tulajdonképpen egy párthasadásnak köszönhetően alakult meg, miközben manapság már bírálja az ilyen eljárást. „Az SaS eközben senkitől sem vált le. A frakció arról szól, hogy hozzájárul a parlament teljes értékű működéséhez. Az SaS a választópolgárok hosszú távú megbízására pályázik, s ezt a feladatát a lehető legnagyobb mértékben akarja teljesíteni“ – érvelt.
A liberálisok öt képviselőjük távozása után veszítették el a frakciójukat, mivel a létszámuk hatra csökkent. Juraj Drobának, a SaS-ból előbb távozó, most pedig a pártba visszatérni akaró képviselőnek és a már említett Eugen Jurzycának köszönhetően már nyolcan lehetnének a régi-új frakcióban, ami a parlamenti klub létesítéséhez szükséges minimális létszám.
A házszabály szerint a képviselők a politikai pártokhoz vagy a választási koalíciókhoz való tartozásuk alapján lehetnek egy-egy frakció tagjai. Ha a választási időszakban szétesnek a választási koalíciók vagy egyesülnek bizonyos politikai pártok, illetve mozgalmak, akkor a frakcióik is szétválnak vagy egyesülnek abban az esetben, ha a házszabály szerint teljesítik a megszabott feltételeket.
A vonatkozó törvény azt is kimondja, hogy ha a képviselők az előbb említett módszerektől eltérő módon akarnak egy-egy frakcióba tömörülni, akkor a frakció létesítését a parlamentnek kell jóváhagynia. A frakció előnye például abban rejlik, hogy a párt az államtól hozzájárulást kap a tevékenységéhez, továbbá irodai helyiségeket is a rendelkezésére bocsátanak a parlament épületében, a frakcióvezető jelen lehet a házbizottság ülésén, a tagjai pedig a parlament ellenőrző bizottságaiban is helyet foglalhatnak.
Forrás
TASR
