Nehezebb bekerülni a magyarországi egyetemekre
A felvi.hu oldalon pénteken közzétett első elemzés szerint az idén összesen 140.953-an jelentkeztek a felsőoktatásba, és 97.769-en nyertek felvételt. (Tavaly ez a két szám 140.308, illetve 98.208 volt). Nappali tagozaton alap-, egységes és osztatlan képzésben 51.326-an tanulhatnak, mesterképzésben 8343-an kezdhetik meg tanulmányaikat, míg felsőfokú szakképzésben 9509-en.
Tavaly államilag támogatott képzésben első helyen 122.692-en jelentkeztek, és közülük 68.622 diákot vettek fel, az idén 122.502 első helyes jelentkezés volt, és 66.723 diák került be.
A felvettek valamivel több mint 50 százaléka alap-, valamint egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti meg tanulmányait. A mesterképzésben a tavalyihoz képest növekedett a nappali munkarendre bekerülők részaránya, és a felsőfokú szakképzésre felvettek túlnyomó többsége ugyancsak nappali tagozatos lesz, távoktatásra ezen a képzési szinten az idén egy jelentkező sem került be.
Az esti és a távoktatás munkarendre felvettek száma összességében továbbra is alacsony, a tavalyihoz képest nem változott jelentősebb mértékben. Az alap-, valamint az egységes, osztatlan szakok államilag támogatott, nappali munkarendű képzéseire jelentkezők és bekerültek száma tavalyhoz képest egyaránt csökkent; az államilag támogatott, nappali mesterképzésekre jelentkezők száma mintegy ezernégyszázzal nőtt, a felvettek száma azonban csak minimális mértékben haladja meg a tavalyit. Az alapszakok, valamint az egységes, osztatlan szakok közül nappali munkarenden legtöbben mérnök informatikus szakra jutottak be.
A nappali tagozatra felvettek számát tekintve a tavalyi listavezető gazdálkodási és menedzsment alapszak a második helyre került, míg a harmadik helyen a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a turizmus-vendéglátást találjuk. A csak az államilag támogatott helyre bekerülteket nézve változik a toplista: a mérnök informatikus alapszak mögé két, műszaki területhez tartozó szak, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki kerül; a dobogó sorrendje megegyezik a tavalyival, a negyedik helyen - jelentős létszámnövekedéssel - az ápolás és betegellátás szak található, amely tavaly még csak a tizenharmadik volt ugyanezen a listán. A húszas listára ebben a kategóriában a korábban népszerűnek számító kommunikáció szak az idén nem került fel.
Az alap-, valamint egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók intézményenkénti és karonkénti bontását tekintve az első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara áll; a Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi kara, majd az Eötvös Loránd tudományegyetem természettudományi kara követi. A főiskolai karok közül ezen szempontok alapján első helyre a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli kar került.
A mesterszakokat tekintve a nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók intézményenkénti és karonkénti bontása alapján az első helyen szintén az ELTE bölcsészkara áll, megelőzve a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karát és az ELTE pedagógiai és pszichológiai karát.
