Nagy József: Különbözőek az őshonos kisebbségek és a bevándorlók problémái
A négy módosító javaslatot benyújtó Nagy József, a Most-Híd vegyespárt parlamenti képviselője szerint a legnagyobb áttörés az, hogy elfogadták a meghatározást: léteznek hagyományos, azaz őshonos nemzeti kisebbségek. Ez azért fontos, mert így a bevándorlók specifikus problémái nem gátolják majd a konszenzust a hagyományos európai nemzetiségi kisebbségek kérdéseiben. A másik óriási siker, hogy nagy többséggel elfogadták az eddig tabunak számító és sok tagállamban, így Szlovákiában is elutasított nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak az elvét.
„Nagyon örülök annak, hogy négy módosító javaslatomat is elfogadták. E jelentéssel kapcsolatban legfontosabb: az ET-bizottság jóváhagyta azt, hogy lehessen őshonosnak, történelminek vagy hagyományosnak nevezni az Európában található összes nemzeti kisebbséget. Ne keverjük össze a bevándorlottak specifikus problémáit és jogait az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival! Ez elsősorban azért fontos, mert ha e két dolog keveredik, akkor Európa-szerte olyan ellenállásba ütközik a nemzeti kisebbségek jogállásának a javítása, hogy azon emiatt nem tud túllépni Európa. Ezért ezt látom a legnagyobb áttörésnek. Már az Európai Parlament által korábban elfogadott Louis Michel-féle jelentésben is megjelent az „őshonos vagy hagyományos nemzeti kisebbség” kifejezés. Úgy gondolom, hogy tényleg nem lesz akadálya annak, hogy azt majd a plénum is elfogadja. A jelentés kapcsán azt is nagyra értékelem, hogy a román, és török ellenállás ellenére, akik szerették volna kizáratni a kollektív jogok elvét, a bizottság mégis megszavazta azt. Eddig sok tagállam, így Szlovákia is elutasította a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak az elvét, tehát ez nagy sikernek számít“ – fejtette ki portálunknak Nagy.
Az elmondottakhoz hozzáfűzte: „Javaslataimmal próbáltam oldani azokat a problémákat, amelyek úgy a szlovákiai, mint a kárpát-medencei magyarság gondjai. Talán a területi önkormányzatok kialakítása számít a legégetőbb problémának Romániában és Szlovákiában is. Fico miniszterelnök már megszellőztette, hogy szeretné a jelenlegi megyéknél még nagyobb területi egységekre felosztani Szlovákiát. Ez a kisebbségek számára egyértelműen hátrányos lenne az önkormányzatiság szempontjából. Sikerült belevinni egy olyan nagyon fontos módosítást, hogy a régió történelmi, kulturális és nyelvi sajátosságait a gazdasági szempontok fölé kell emelni, ami hatalmas változást eredményezhet. Mindig arra hivatkoznak, hogy gazdaságilag jobban megéri a nagyobb egységeket fenntartani, de ne ez legyen a legfontosabb szempont! Ebből azt is el lehet vonatkoztatni, hogy az etnikai kisebbségeknek joguk van területi integrációra, illetve ezt is figyelembe kellene venni, ahogy ezt Svájcban vagy Dél-Tirolban is láthatjuk!”.
Nagy József két kulturális témakörökkel kapcsolatos javaslatát is elfogadták.
„A Maïariè-féle sugárzásról és továbbközvetítésről szóló törvénnyel kapcsolatban Szlovákiában ismételten sem sikerült elérnünk, hogy a hazai kisebbségeknek gond nélkül létesülhessenek televízió- és rádióállomásai. Tudjuk, hogy az engedélyezési folyamat nagyon átláthatatlan és szubjektív a tanács oldaláról, másrészt az üzemeltetési feltételek biztosítása, a feliratozás és a szinkronkényszer a piacon nagyon megdrágítja a kisebbségi nyelvű elektronikus médiát. E téren sikerült átvinni azt a módosítást, hogy az egyes tagországok törvényhozása pártolja az olyan törvényeket, amelyek támogatják a kisebbségi nyelvű televíziózás és rádiózás létrehozását úgy a magánszférában, mint a regionális vagy önkormányzati TV-adásokat. Tehát pozitív diszkriminációt kér, másrészt azt, hogy kerüljék és távolítsák el a törvényekból azokat a negatívan diszkrimináló dolgokat, amelyek lehetetlenné vagy nagyon nehezen működővé tehetik az elektronikus média létrehozását illetve üzemeltetését” – magyarázta a vegyespárti honatya.
Nagy módosító javaslata szerint választási küszöbcsökkentéssel kell garantálni a nemzeti kisebbségek többpárti képviseletét. Ez nem csak több magyar párt illetve képviselő parlamentbe történő bejutását és nyomatékosabb érdekképviseletet jelentene, hanem parlamenti politikai többpártrendszert is garantálhatna a felvidéki magyarok számára.
„Nagy meglepetésemre bármiféle ellenkezés nélkül átment a bizottságon: legyen támogatva a nemzeti kisebbségek plurális, többpárti politikai képviseletének a garanciája. Ez annyit jelent, hogy a választási törvények – az egyes országok választási rendszeréhez viszonyítva -- úgy legyenek kialakítva, olyan garanciákat tartalmazzanak, amelyek a hagyományos nemzeti kisebbségeknek szavatolnák azt, hogy bejussanak a parlamentbe, és ott lehetőleg ne csak egy párt képviselhesse őket a parlamenti bejutási küszöb miatt. Például Szlovákiában az 5 százalékos bejutási küszöb már nyolc évvel ezelőtt is koalíció kialakítására kényszerítette az összes magyar pártot. Úgy gondolom, hogy a demokráciában a nemzeti kisebbségnek is joga van arra, hogy választhasson a politikai orientációból amellett, hogy a nemzetiségi érdekeket képviselő pártot támogathasson. A bizottságon átment javaslatomra hivatkozva Szlovákiában a bejutási küszöböt a jelenlegi 5-ről esetleg 3 százalékra lehetne csökkenteni a kisebbségi pártok esetében. Ekképp legalább hozzászólhatnának a jelentős kérdésekhez, problémákhoz a parlamentben, ha egyedül dönteni nem is tudnának majd” – mondta el a Hírek.sk-nak a képviselő.
Sajnos, Nagy József ötödik módosító javaslatát nem fogadta el a bizottság, de bízik abban, hogy sikerül elegendő támogatást szereznie az áprilisi plenáris ülésig, ahol azt újra beterjeszti.
„Volt egy ötödik módosító javaslatom is, amelyben azt javasoltam: az ET hozzon egy határozatot, amely szerint az európai kisebbségi iskolákban folyó államnyelv-tanítást alapfokon idegen nyelv-oktatási módszerrel kelljen megvalósítani. A román fél beleszavaztatta a javaslatba azt, hogy az államnyelvek tanítása és elsajátítása kötelező legyen, amivel én is egyetértek. Én viszont azt is szerettem volna elérni: az államnyelvet úgy tanítsák, hogy azt a gyerekek el is tudják sajátítani. Ezzel ugyanis Szlovákiában elég nagy gondok vannak... Ha tehát ezt majd a plenáris ülésen újra felvetem, és előtárgyalom a többi résztvevővel, akkor ezt majd remélhetőleg elfogadják” – fejezte ki reményét interjúalanyom.
Az utóbbi időben több hasonló jelentést fogadtak el az európai színtéren. Reménykedhetünk-e végre kézzelfogható eredményekben, konkrét hozadékokban – kérdeztem végül Nagy Józseftől. Véleménye szerint a jelentés jogos hivatkozási alapul szolgálhat majd egy közös és kötelező kisebbségjogi standard elfogadásához az Európai Unióban. Egy kötelező EU-s kisebbségi törvény alapja is lehetne a jelentés. Az Európai Unió ugyanis a kisebbségi jogokat ma tagországi hatáskörben tartja, ám Nagy ezt kérdés legalább részben Brüsszelre szeretné átruházni.
„Úgy gondolom, hogy elfogadott jelentésből és határozatokból valóban van elég. Most jönne az a következő lépés, hogy ha bejutnék az EP-be, akkor előkészítenék egy olyan általános és kötelező érvényű európai kisebbségi törvényt, irányelvet, amely alapján az egyes tagországoknak egy meghatározott időponton belül (be nem tartása esetén akár büntetés terhe mellett is) be kell vezetniük bizonyos nemzetiségi standardokat, amelyeket egy európai civilizáció elvárhat a tagállamoktól. Van miből kiindulnunk, van elég jelentésünk és a tagállamok által többnyire ratifikált anyagunk (p.: Franciaország eléggé vonakodik a nemzeti kisebbségek támogatásától). Miután sikerült szétválasztanunk a nemzeti kisebbségeket a történelmi és a többi nemzeti kisebbségekre, a nagy számú bevándorlóval rendelkező országok sokkal pozitívabban tudnak viszonyulni e kérdéshez, és sikereket tudunk majd elérni. Megtörténhet az, hogy Európa végre kézbeveszi a kisebbségi jogokat, és kötelező központi demokratikus törvényekkel eléri: ne legyen az, ami most van Skóciában, Katalániában, nem beszélve a kelet-európai térségről, ahol állandóan sokkal érzékenyebb téma a kisebbségi elégedetlenség” – nyilatkozta végül Nagy József, aki szerint országhatáron belül kell demokratikus jogokkal kielégíteni a nemzeti kisebbségek igényeit.
Korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila az SZNT külügyi titkára pert indított az Európai Unió (EU) luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság (EB) ellen, kifogásolva, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az Európai Bizottság 2013 július 25-én arról tájékoztatta a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Az EB hasonlóképpen elbuktatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős petícióját is, amelyet a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) is támogatott.
Sikerként könyvelhető el azonban az, hogy az Európai Parlament plenáris ülése február 27-én megszavazta a Louis Michel liberális belga képviselő nevével fémjelzett „Alapvető jogok helyzete az Európai Unióban” jelentést. A dokumentum immár rendhagyó módon veszi górcső alá az emberi jogok helyzetét és betartását az EU-ban. A jelentés európai néppárti felelőse, Bauer Edit képviselő volt, aki a vita során rámutatott arra, hogy emberi jogok helyzete nyilván Európában sem problémamentes, itt is van bőven lehetőség az előrelépésre.
A jelentés készítése során Bauer Edit több mint 80 módosító javaslattal javította a szöveget, ennek jelentős része a nemzeti kisebbségekre fókuszált, rámutatva a kisebbségi jogok megfelelő védelmének hiányára. A korábbi alapvető jogokkal foglalkozó jelentésekben is sikerült rámutatni a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, de mivel a kisebbségi jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért több tagállam képviselője mindent megtett, hogy ez a téma ne kapjon „uniós” teret. Idén végre sikerült áttörést elérni, és a képviselő módosító javaslatai alapján a témában egy politikai kompromisszum született. Ennek köszönhetően az Európai Parlament nemcsak, hogy rámutat a nemzeti kisebbségek problémáira, hanem külön hangsúlyozza azt, hogy szükség van egy átfogó uniós védelmi rendszerre a hagyományos nemzeti kisebbségek és regionális nyelvi csoportok számára, megerősítve egy működő monitorozási folyamattal – tájékoztatta portálunkat múlt héten Bauer Edit képviselői irodája.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti kisebbségeket számos tagállamban a mindennapi élet több területén másodrendű polgároknak tekintik. Felszólítja a tagállamokat: biztosítsák, hogy a jogrendszerük ne diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket, és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek elősegítik az egyenjogúságot. Elítéli a kettős standard alkalmazását a csatlakozásra váró és tagállamok között a kisebbségi kritériumok területén. Végül rámutat arra, hogy a kisebbségek védelmére pozitív intézkedéseket kell hozni azért, hogy megfelelő fejlődésük és egyenjogúságuk biztosított legyen, és ezek nem tekinthetők diszkriminatív intézkedéseknek.
