Műveltségi cenzus: ellenzéki honatyák az Alkotmánybírósághoz fordulnak
POZSONY. Ellenzéki parlamenti képviselők egy csoportja az Alkotmánybírósághoz furdul a polgármesterek műveltségi cenzusa ügyében. Azt követelik, hogy hatálytalanítsák a törvényt, mivel ősszel kerül sor a helyhatósági választásokra.
A javaslatot több független képviselő, valamint a Most-Híd vegyespárthoz, a Szabadság és Szolidaritáshoz (SaS) valamint egy, az Egyszerű Emberekhez és Független Személyiségekhez (O¼aNO) tartozó honatya is támogatja. A képviselők már elegendő aláírással rendelkeznek.
"A cenzus bevezetése alapjában véve száz évnyi visszalépést jelent" – nyilatkozta Daniel Lipšic független képviselő. Elismerte azonban azt, hogy akadnak olyan települések, amelyek polgármesterei nem birkóznak meg az irányítással. Ellenben szerinte a demokrácia arra az alapelvre épül, hogy a többség szava a döntő.
„A többség azt választja, akit a legmegfelelőbbnek tart. Ez nem jelenti azt, hogy a többség a legjobbat választja. Ezért a választási jog passzív korlátozására vonatkozó kísérlet antidemokratikus és alkotmányellenes korlátozásnak számít“ – jelentette ki. Ha a települések polgármesterei csődöt mondanak az önkormányzat alapvető feladatainak teljesítése során, például a nem elégséges műveltségük miatt, akkor Lipšic szerint ilyen településekkel szemben csődeljárást kell indítani.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy lehetőség nyílik a csődeljárás feltételeinek kiszélesítésére. Úgy véli, hogy a műveltségi cenzustól eltérően a korfeltétel a törvényekben megengedett, mivelhogy a választások során a korcenzus mindenkire vonatkozik.
„A korcenzus mindenkire vonatkozik azáltal, hogy egyszer mindenki felett eltelik az idő“ – szögezte le. Lipšic arra is figyelmeztetett, hogy például a megyeelnök, a képviselő- és az EP-képviselő-jelöltek esetében az alapiskolai végzettség is elegendőnek bizonyul.
Martin Poliaèik, a SaS képviselője arra figyelmeztetett: a törvény megakadályozza azt, hogy a roma etnikumhoz tartozó személy polgármesterré válhasson. „Ezt egyértelműen nevén kell nevezni, és el kell ítélni!“ – szögezte le.
Poliaèikot zavarja az is, hogy nem az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyújtott be ilyen beadványt az Alkotmánybíróságra, pedig Robert Kaliòák belügyminiszter is alkotmányellenesnek tartja a műveltségi cenzust.
Kaliòák szerint az a módosítás, amely elrendeli, hogy a polgármester-jelöltek befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezzenek, ellentétes azzal a joggal, hogy bárki megválasztható.
"A cenzus bevezetése alapjában véve száz évnyi visszalépést jelent" – nyilatkozta Daniel Lipšic független képviselő. Elismerte azonban azt, hogy akadnak olyan települések, amelyek polgármesterei nem birkóznak meg az irányítással. Ellenben szerinte a demokrácia arra az alapelvre épül, hogy a többség szava a döntő.
„A többség azt választja, akit a legmegfelelőbbnek tart. Ez nem jelenti azt, hogy a többség a legjobbat választja. Ezért a választási jog passzív korlátozására vonatkozó kísérlet antidemokratikus és alkotmányellenes korlátozásnak számít“ – jelentette ki. Ha a települések polgármesterei csődöt mondanak az önkormányzat alapvető feladatainak teljesítése során, például a nem elégséges műveltségük miatt, akkor Lipšic szerint ilyen településekkel szemben csődeljárást kell indítani.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy lehetőség nyílik a csődeljárás feltételeinek kiszélesítésére. Úgy véli, hogy a műveltségi cenzustól eltérően a korfeltétel a törvényekben megengedett, mivelhogy a választások során a korcenzus mindenkire vonatkozik.
„A korcenzus mindenkire vonatkozik azáltal, hogy egyszer mindenki felett eltelik az idő“ – szögezte le. Lipšic arra is figyelmeztetett, hogy például a megyeelnök, a képviselő- és az EP-képviselő-jelöltek esetében az alapiskolai végzettség is elegendőnek bizonyul.
Martin Poliaèik, a SaS képviselője arra figyelmeztetett: a törvény megakadályozza azt, hogy a roma etnikumhoz tartozó személy polgármesterré válhasson. „Ezt egyértelműen nevén kell nevezni, és el kell ítélni!“ – szögezte le.
Poliaèikot zavarja az is, hogy nem az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyújtott be ilyen beadványt az Alkotmánybíróságra, pedig Robert Kaliòák belügyminiszter is alkotmányellenesnek tartja a műveltségi cenzust.
Kaliòák szerint az a módosítás, amely elrendeli, hogy a polgármester-jelöltek befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezzenek, ellentétes azzal a joggal, hogy bárki megválasztható.
Forrás
Sme.sk
