Most-Híd: Törvénytelen és az önkényuralomra emlékeztető az állampolgársági rendelet

A szlovák belügyminisztérium hétfőn kezdte meg annak a decemberben bejelentett miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján "államérdekből" az érintettek egy része, miután kérvényezte, visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát. A kérvényeket a szaktárca bírálja el, az egyik megítélési szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e "bejegyzett" lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette.

"Az, hogy egy miniszter jóakaratán múlik, hogy valakinek visszaadja-e az állampolgárságát vagy nem, az nem egy demokratikus jogállamra jellemző, hanem csak a totalitárius rendszerekre" - mondta a szlovák belügy rendeletéről Gál Gábor a Most-Híd parlamenti képviselője.

Lucia Žitòanská a Most-Híd alelnöke, jogi szakértője a miniszteri rendeletről úgy vélekedett: az túllépi a törvény adta lehetőségeit mivel ellentétes az állampolgársági törvény más rendelkezéseivel és így megpróbálja felülírni azt a jogszabályt, amely jogi szempontból felette áll, ez pedig jogbizonytalanságot idéz elő. Žitòanská kifejtette: a jogbizonytalanság kétszeres, részint mivel az állampolgárságot visszaigénylők nem tudhatják, hogy visszakapják-e állampolgárságukat, másrészt pedig azért, mert ha kérvényük pozitív elbírálásban részesül is, akkor is fennáll az a helyzet, hogy jogállapotuk egy saját jogi kereteit túllépő rendelet alapján jött létre.

Žitòanská kitérő választ adott az MTI kérdésére miszerint, ha törvénytelennek tartják a miniszteri rendeletet, jogi úton is megtámadják-e azt. Gál Gábor ugyanerre a kérdésre azt mondta: az ezzel kapcsolatos döntést még megfontolják, ám jelenleg úgy vélik, ez nem lenne hatékony. Rámutatott: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványukról - amelyet jogilag ő képviselt - négy év után hozott döntést az alkotmánybíróság, amely a tavaly szeptemberi döntéséről csak ezen a héten küldte el a végzést. Egy másik kérdésre adott válaszában ugyanakkor azt mondta: bár a rendeletet több szempontból is rossznak és jogellenesnek tartja, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyaroknak mégis ajánlani fogja, hogy éljenek a rendelet által nyújtott lehetőséggel.

A miniszteri rendeletről a Magyar Közösség Pártja (MKP) már annak tavaly decemberi bejelentésekor állást foglalt. Berényi Józsefék úgy vélekedtek: az "szélsőséges cinizmusával a Beneš-dekrétumokat idézi" mivel azt mutatja, hogy Szlovákiának az áll érdekében, hogy visszaadja szlovák állampolgárságukat azoknak a szlovákoknak akik végleg el akarják hagyni az országot, ám nem áll érdekében hogy szlovák állampolgárok maradjanak az országban született, élő, dolgozó, adót fizető polgárai, ha azok magyarok.

A sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény alapján - amelynek jelenlegi formáját 2010 júniusában fogadták el - februárig már 984-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. Ennek oka, hogy a magyar könnyített honosításra reagálva elfogadott szlovák jogszabály kimondja: "elveszíti" szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi.

Pfundtner Edit független parlamenti képviselő a belügyminisztert interpellálja a rendelet ügyében

Pfundtner Edit, független parlamenti képviselő, interpellációval fordult Robert Kaliòák miniszterhez az állampolgárságot érintő rendelet kapcsán. A február 1-jén hatályba lépett rendelet alapján kérvényezhetik állampolgárságuk visszaadását azok, akik a 2010-ben elfogadott törvény alapján elveszítették azt.

A képviselőnő szerint ez a rendelet csak látszólag olyan nagyvonalú és nem orvosolja a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának problémáját. Az elbírálási folyamat során ugyanis a miniszter figyelembe fogja venni, hogy a volt szlovákiai állampolgár rendelkezik-e lakhellyel abban az országban, melynek állampolgárságát a szlovák mellett felvette.

E feltétel meghatározása ráadásul jogsértő módon történt, hiszen „elfogadhatatlan, hogy a belügyminisztérium rendelet útján változtasson egy érvényben lévő törvényen. A minisztériumi rendelet egy belső intézkedés, mely a minisztérium és az annak hatáskörébe tartozó egységek működését határozza meg. Az állampolgárság felvételének kérdése semmiképpen nem válhat egy rendeleti szabályzás tárgyává.” – véli Pfundtner Edit.

A jogsértő rendeletre a képviselőnő a parlamenti ún. kérdések óráján hívta fel először a miniszter figyelmét. Mivel az ott elhangzott válaszok nem adtak magyarázatot a szlovákiai magyarságot érintő problémákra, a képviselőnő ezúttal interpellációval fordul a miniszterhez. Ebben a következőket kérdezi:

1. Milyen intézkedéssel fogja a miniszter úr megoldani ezt a jogsértő helyzetet, amelyben egy rendelet változtat a törvény által előírt feltételeken és jogtalanul bővíti ezáltal az állampolgárság felvételének szabályait?

2. A rendelet helyett miért nem inkább egy átfogó törvénymódosító javaslatban igyekszik a miniszter úr a kettős állampolgárság kérdését megoldani, melyet már hónapok óta ígér?

3. A rendelet értelmében a szlovák állampolgárság visszaigénylése során figyelembe kell venni, hogy milyen okból veszítette el az érintett személy az állampolgárságát, valamint azt, hogy az idegen országban rendelkezik-e ez a személy valamilyen lakhellyel. Ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a Szlovákiát elhagyó volt állampolgárok visszakaphatják állampolgárságukat, de az itt lakni kívánó személyek erre nem lesznek jogosultak? Konkrétan azokra a személyekre gondolok, akik a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítették el szlovák állampolgárságukat, de továbbra is itt élnek és nem rendelkeznek lakhellyel külföldön. Hogy fog a miniszter úr eljárni ezen kérvények elbírálása során?

A feltett kérdések megválaszolására a miniszternek 30 nap áll rendelkezésére. Az interpelláció megvitatására a parlament következő ülésén kerül sor.