Most-Híd: Bugártól Béláig
Kegyetlenül és alaposan felpofozták már korábban Budapestről és a Magyar Közösség Pártja részéről is mindazért, hogy pártját 2009-ben nem kizárólagosan magyar szempontokra építve alapította meg. Orbánék szemében azzal, hogy szlovákokkal karöltve alapított pártot, olyasvalamit vétett, akár a hazaárulás vagy a magyar ügy megszentségtelenítése. De mindazok, akiknek már elege lett a szlovák-magyar vitákból és ellenségeskedésekből, tapssal illették. Szlovák és magyar oldalon egyaránt.
Egy olyan világban, ahol a nacionalista kedélyek nem csillapodnak, hanem inkább elhatalmasodnak, Bugár projektje teljességgel egyedülálló volt, s még ma is az. Az 58 éves politikusnak nyilvánvalóan rengeteg erejébe tellett ez a kísérlet. Hát nem lett volna egyszerűbb elfogadnia a budapesti pénzügyi injekciókat és csupán a szlovákiai magyarok kampányára koncentrálni? Nem lett volna előnyösebb előre nyilvánosan deklarálni, hogy a Most-Híd értékrendjét tekintve nem behatárolt, s a nemzetiségi párt egyedüli célja, hogy szerzett százalékaival minél többet vívhasson ki a magyaroknak? Mindezt Bugár Béla elutasította. Jobboldali néppártnak merészelte nevezni a Most-Hidat. Elviselte az orra előtt becsapott budapesti ajtókat, ahogy az MKP-s társak nyomásgyakorlását is, akik előtt a budapesti média és a hivatalok ajtajai is könnyedén megnyíltak.
Bugár Béla a magyar-szlovák körökben talán legbefolyásosabb üzletembernek számító, Slovnaft-vezér Világi Oszkárral való eltérő nézetekkel kapcsolatos számos vitában is megállta a helyét. „A szepességi és alsókubini embereket is meg kívánjuk győzni arról, hogy a magyarok nem reggeliznek szlovákokat, hogy lehetséges itt békében élni. Hiszem, hogy ők sem akarnak feszültségeket. Az, hogy mindkét oldalon találhatunk ostobákat, akik bizonyos témákkal visszaélve politikai tőkét kovácsolnának, sajnos igaz. Gátat akarunk nekik vetni“ – mondta Bugár a .týždeò hetilapnak nyilatkozva röviddel a Most-Híd megalapítása előtt.
A gátat végül valóban megépítette, s eközben gyakran átszelte a Rubicont. Legutóbb pár hónapja. A Most-Híd elnökét a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezérének karjaiban látva a parlamentben, amint éppen a házszabályról enyelegnek, ugyan felbőszítheti az embert és felelevenítheti benne az árulóról alkotott képet, ám ha visszaemlékezünk a közelmúlt éveire, amikor a nacionalista SNS-elnök Ján Slota éppen készen állt arra, hogy tankokba üljön, Bugár és Danko viszonya más megvilágításba helyezi az egészet. A szlovák-magyar kapcsolatok megnyugvásához talán Orbán Viktor és Robert Fico a menekültekkel és az Európai Unióval szemben tanúsított közös álláspontja is hozzájárult, ám Bugárnak oroszlánrésze van a magyar kisebbséggel való viszonylag harmonikus együttélésben. Működik és – legalábbis első pillantásra – változatlanul hasznos is. Csakhogy számos további szakadék felett táncolva a Most-Híd nem volt képes kötélen maradni, amivel magyaroknak, szlovákoknak egyaránt ártott.
Bugár Béla 1990-től, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból (MKDM) indítva karrierjét értékelvű politikusként határozta meg magát, aki távol tartja magát a képviselőség leple alatti cinikus üzletelgetésektől. Dacára mindennek a hatalom és a pénz relatíve gyorsan megfertőzte a Most-Hidat. Jó példa erre a 2010. decemberi titkos főügyészválasztás, amikor a koalíciós egyezség ellenére nem sikerült főügyésszé választani Jozef Èentéšt. Négy koalíciós képviselő elárulta társait, s a folyósokon azt suttogták, hogy a Most-Híd képviselői voltak a ludasok. Ezek egyike állítólag a párt Kassa megyei elnöke, Nagyráska (Ve¾ké Raškovce) polgármestere, Jakab Elemér volt.
Jakab afféle előfutára volt mindannak, amint a párt további sorsa alakulhat. Tisztsége betöltése mellett Jakab privát üzletekbe fogott (az EMI cég), míg Kassán az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) helyi képviselőivel sikerült közös nevezőre jutnia (2010-ben közösen vágtak neki az önkormányzati választásoknak). Jakab állítólag mindemellett cserbenhagyta a koalíciót a főügyészválasztásnál. Több jel is arra mutat, hogy ő volt az, aki Dobroslav Trnkára szavazott. Végül pedig köldökzsinórral kapcsolta magát össze az oligarchákkal. A Trend hetilap információi szerint Jakab befolyásos barátai lettek beültetve az állami tulajdonú Transpetrol részvénytársaságba, ahol sokáig a Gorilla-iratokban emlegetett Czucz István „vezényelt”. Mind a mai napig erős politikai befolyással rendelkezik, ami vélhetően a Bugárral való kapcsolatából is fakad. Ezzel ellentétben Bugár és Világi kapcsolata már inkább nevezhető konfliktusokkal telinek, amit több ezen körökben mozgó személy is megerősített a.týždeò lapnak.
Ám épen Világi volt az, aki röviddel a márciusi parlamenti választásokat követően egy blogbejegyzésben a Hospodárske noviny napilapnak azt írta, hogy „a jobboldali blokk nem létezik“, s egyben utalást tett arra, hogy a Most-Hídnak nem szabad tétováznia a Smerrel, SNS-szel és a Hálóval (Sie) való koalíciót illetően. Megtörtént. A kormányba való belépés tökéletesen rávilágított a párt értékelvű politizálástól való eltávolodására.
