Módosul az örökösödési rend

Az említett polgárjogi eljárás egy alapvető reform részét képezi, amely az összes olyan eljárást újradefiniálja, amelyet eddig a százszor módosított, szocialista polgári perrendtartás határozott meg. Az új szabályelveket a jövő év folyamán fogadnák el a honatyák, amely így 2016-tól lépne hatályba – számol be róla az aktuálne.sk internetes portál, amely pontokba szedte a hagyatéki tárgyalással összefüggésben álló legalapvetőbb újdonságokat.

1. Immár csaknem mindent elintézhetünk a közjegyzőnél:

„Gyakorlatilag az egész hagyatéki eljárás a közjegyzőnél, mint bírósági biztosnál kerül majd lebonyolításra“ - mondta el Marek Števèek, az igazságügyi minisztérium polgárjogi ügyosztályának vezetője. Ezáltal kívánják mentesíteni a bíróságokat a felesleges adminisztratív terhektől.

Eddig ugyanis meglehetősen kötöttek voltak a közjegyzők és a bíróságok hatáskörei. Ennek ellenére az új szabályelvek hatálybaléptével is lesznek olyan eljárások, amelyek kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartoznak majd.

„Ha az örökösök pereskednek egymással, a kérdésben nem dönthet közjegyző, de a szokványos esetek – amelyek egyébként az ilyen eljárások 90 százalékát alkotják – csakugyan abban a rendszerben kerülnének lefolytatásra, hogy az eljárás a közjegyzőnél kezdődne meg, s a lehető leggyorsabban ott is zárulna le“ - magyarázta Števèek, aki szerint az emberek az eljárások minőségében és hosszában észlelhetnek majd némi változást. Mindazonáltal megjegyezte, a bíróságon kívüli eljárások esetében nem lehet elsődleges szempont a gyorsaság.

2. Árverések:

Az aukciók az örökség felszámolása esetén, a végrehajtási szabályok alapján kerülnek lebonyolításra. Jelenleg ugyanis számos olyan rendelkezés van hatályban Szlovákiában, amely ezzel a területtel foglalkozik. Az új szabályozás értelmében az árverések egyetlen rendelkezésnek megfelelően valósulnának meg.

3. A hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlan értékének meghatározása:

„Manapság óriási gondot jelent, az adott ingatlan áráról való megállapodás. Az egyik oldalon a közjegyző értelemszerűen a lehető legmagasabb árértékre törekszik - hiszen annál nagyobb részesedés üti a markát - míg a másik oldalon az örökösök nyilvánvalóan a lehető legalacsonyabb ár megállapítását szorgalmazzák, hiszen így a közjegyző nyeresége is alacsonyabb“ – magyarázza a szakértő. Ezért próbálják meg az új szabályozásban meghatározni az ingatlan árát. „Hogy elháríthassuk a fennálló alkalmazási problémát, az arany középutat választva megpróbáltunk a két álláspont közé helyezkedni és egyfajta valós piaci értéket meghatározni“ – magyarázta a kodifikációs bizottság elnöke.

4. Az egy bíróság, egy döntés irányelve:

Egyetlen eljárást ma gyakran két bíróság, legkevesebb négy határozatban próbál megoldani. Števèek szerint például előfordult, hogy egy bíróság egyetlen határozattal elindította a hagyatéki eljárást, majd a következő határozatával a közjegyzőhöz utalta azt, miközben akár fél évig is eltartott, míg az ügy a közjegyző asztalán landolt. Azon dolgoztunk, hogy az egyes határozatok - amelyekből eddig elég sok volt - egyetlen bírósági határozatban találkozzanak, hogy az adott ügyben egyetlen bíróság, egyetlen egy döntés ellenében eljárhasson“ - magyarázta a szakember.

5. Ki nyerhet betekintést a végrendeletbe?

Az új jogszabály azzal is foglalkozik, hogy ki jogosult az elhunyt végrendeletének megtekintésére. Ebben a kérdésben ugyanis még a módosított jogszabályt előkészítő kodifikációs bizottságban is eltérőek voltak az álláspontok. Voltak olyan nézetek is, hogy néhány európai ország jogrendszerének mintáját követve, Szlovákiában is lehetővé kellene tenni, hogy a végrendeletet gyakorlatilag bárki megtekinthesse. A felek azonban végül úgy döntöttek, hogy csupán annak legyen betekintési joga az adott végrendeletbe, aki képes is igazolni, hogy jogi érdeke fűződik hozzá.

6. Mit lépjünk, ha elhunyt az egyik örökös?

Ha egy lakásnak négy örököse van, s közülük az egyik időközben elhuny, az örökösödési eljárás akár egy évig is elhúzódhat. Az egyik eljárást ugyanis az azt tárgyaló bíróságon fel kell függeszteni, míg a másik eljárás - egy másik bíróságon - be nem fejeződik. Az új jogszabály ezt úgy próbálná megoldani, hogy az ügyekben ugyanazon bíróság járna el.

7. Az elhanyagolható érték fogalma:

Ezt a fogalmat a törvény jelen pillanatban még nem értelmezi pontosan. Ebből kifolyólag a közjegyző és az örökösök véleménye nem kell, hogy feltétlenül összhangban álljon egymással, s így akár egy kisebb hagyaték miatt is feleslegesen elhúzódhat egy vonatkozó tárgyalás. A jövőben ezért az elhunyt személy temetésével kapcsolatos költségeknél kisebb, vagy azonos mértékű összeget állapítanák, meg mint az ún. elhanyagolható értéket. A szóban forgó hagyatéki vagyonra ezáltal az a személy válna jogosulttá, aki megtérítette a temetés költségeit.

8. Egységes szakszótár:

Ami bizonyos esetben vagyonként van feltüntetve, az másutt aktívaként szerepel, míg ami az egyik dokumentumban adósság, az másutt passzívaként jelenhet meg. Magyarán: a jelenlegi jogszabályban ugyanazon kifejezés, több más írott alakváltozata is megtalálható. "A Polgári Törvénykönyv alapján ezért egységesítettük őket“ – magyarázta a kodifikációs bizottság elnöke.

9. Az elektronizációs folyamat:

A fontosabb bírósági döntések pillanatnyilag a hivatalos hirdetőtáblán kerülnek közzétételre. „Nem tudom hányan állnak meg a bíróságon útban hazafelé a piacról jövet, hogy megnézzék esetleg nem hoztak-e valami fontosat nyilvánosságra“ – jegyezte meg Števèek. Ebből az okból kerülnek bevezetésre az információs technológiák. Ezen irányvonal mentén a jövőben a bíróságok internetes honlapjukon teszik majd közzé határozataikat.

10. A kerületi jogkörök járásokra történő átruházása:

Mostanáig a hagyatéki eljárások a kerületeknél összpontosultak. Az adott kerületi bíróság vezetője határozta meg az adott járásra vonatkozó munkamenetet. Az új jogszabály ezt a jogot a járásbíróságokra ruházza át.

„Többé már nem központilag járnak el a kérdésben. Minden egyes járás - a meghatározott munkamenet alapján - maga fogja megbízni az éppen aktuális feladattal az adott közjegyzőt. Bár ez nem jelent majd jelentős időbeli megtakarítást, mégis lendíthet valamit az ügyön“ – véli Marek Števèek, az igazságügyi minisztérium polgárjogi ügyosztályának vezetője.