Módosul a házszabály
„Csendben irigyeltem a munkafolyamat szabályelveit” – mondta Andrej Danko, a parlament elnöke, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a TASR hírügynökségnek nyilatkozva Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével való tárgyalását követően Strasbourgban. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a parlament alelnökeként rámutatott, hogy a felszólalások időbeli keretek közé szorítására más európai parlamentekben is van példa. „Kiindulhatunk az osztrák tapasztalatokból, ahol előre megmondják, hogy erre és erre az ülésre ennyi és ennyi óránk van. Mindezt felosztják a frakciók között, s a frakció határoz arról, hogy a rendelkezésre álló időt egy törvényre vagy mindegyikre használják fel" – mondta Bugár.
Szerinte mindezt akár úgy is kalibrálhatnák, hogy egy adott frakció nevében felszólaló honatyáknak több ideje jutna egy felszólalásra, mint egy olyan képviselőnek, aki egyénileg szólal fel a törvényhozásban. Bugár hangsúlyozta, hogy nem maga az időbeli korlát a legfontosabb, hanem a parlament munkájának hatékonyabbá tétele. „Hogy az emberek tudják, hogy nem veszekszünk, hanem problémáik megoldásán dolgozunk. Ha mindezt nem tesszük meg, növekedni fog a szélsőségesség" – jegyezte meg Bugár.
A házszabály módosításának fontossága a Robert Kaliòák belügyminiszter, illetve Robert Fico miniszterelnök leváltására összehívott rendkívüli ülések kapcsán merült fel. Dankónak nem tetszik a plénumban helyet foglaló egyes politikusok öltözéke, hogy egyesek telefonálnak az ülések alkalmával, a különféle molinók, transzparensek kihelyezése sincs az ínyére. Olyannyira, hogy az elmúlt időszakkal összefüggésben a parlamenti őrség gondolata is felvetődött.
Ennek lehetőségéről már az előző választási időszakban is beszéltek a honatyák az akkori házelnök, Pavol Paška felvetése nyomán. A parlamenti őrség lényege abban állt volna, hogy az engedetlen képviselőket kivezethette volna az ülésteremből. A múltban a parlamenti vita időbeli korlátozásának ötlete is felvetődött már. Ezt Paška utódja és párttársa, Peter Pellegrini, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tagja tartotta elképzelhetőnek. Az ellenzék azonban nem volt egységes a kérdésben, így a javaslat végül megbukott.
Az időbeli korlát bevetése tulajdonképpen ma is lehetséges, ám nem automatikus, a gyakorlatban szinte nincs is példa a használatára. A házszabály kimondja, hogy a plénum legalább két frakció javaslata nyomán korlátozhatja a vitára szánt időt, amely azonban nem lehet rövidebb, mint 12 óra. A rendelkezésre álló időt egyenlő arányban felosztják az egyes frakciók és független képviselők között. Másrészt viszont megjegyzendő, hogy a szokványos, rugalmas menetrendben, amikor a képviselői felszólalásokat nem szorítják időbeli keretek közé, az egy adott programpontra fordított idő a legtöbb esetben nem éri el a 12 órát.
Időkorláttal a legutóbb még az egykori házelnök, Richard Sulík, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke élt, méghozzá a legfőbb ügyész megválasztásának idején, amikor is az akkor ellenzékben politizáló teljes Smer-SD frakció (62 honatya) felszólalását jelezte a vitába. Robert Fico pártja akkor Sulík megoldását a meèiari idők praktikáihoz hasonlította.
