MKP: Súlyos visszalépés a bírósági nyelvhasználat terén
Szlovákia az Európa Tanács Nyelvi Chartája aláírásával 2002-től kezdve nemzetközi szerződésben vállalja, hogy a polgári bírósági eljárásokban a nemzeti kisebbségek feltétel nélkül használhatják az anyanyelvüket. Szlovákia ugyanígy vállalja, hogy ezen eljárásokban a nemzeti kisebbségek az írásos bizonyítékokat anyanyelvükön is benyújthatják, miközben a szlovák nyelvre fordítás költségeivel nem okoz többletkiadást az érintetteknek.
A Magyar Közösség Pártja szerint bár 2016. július 1-ig a vonatkozó szlovákiai törvény és a joggyakorlat kétségeket ébresztett e vállalások betartásával kapcsolatban, de legalább nem álltak egyértelműen szemben a Nyelvi Chartával.
2016. július 1-jén azonban az említett törvény helyébe három új törvénykönyv lépett: a Polgári Perrendtartás, a Polgári Nemperes Eljárások Törvénykönyve és a Közigazgatási Perrendtartás. Az új törvények alapján immár nem kétséges, hogy az írásos bizonyítékok szlovák nyelvre fordításának költségeit az állam helyett immár a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárnak kell majd viselnie. Az MKP szerint Szlovákia ezzel megsértette egyik fontos nemzetközi kötelezettségvállalását.
"A charta szövegéből teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi módosítás - amely az érdekeltekre terheli a fordítások költségeit - egy nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétes" – hangsúlyozta Horony Ákos.
Az régi és az új szabályozás sajnos a már jól ismert, cinikus hozzáállást tükrözi: az állami szervek „felesleges anyagi tehernek“ tekintik nyelvhasználati jogainkat. E hozzáállás eddig „csak“ azzal járt, hogy az állami szervek nehezítették nyelvi jogaink gyakorlati érvényesítését. Július 1-jével azonban a cinizmus egy új fokára léptek: törvényileg lehetetlenné tették egyik fontos nyelvi jogunk érvényesítését, amivel ráadásul súlyos költségeket okoznak a nemzeti kisebbségeknek.
Nagy Dávid elmondta: a módosítás miatt az eljárásokban a tolmácsolás jogalapjának meghatározásakor már nem a résztvevők anyanyelve lesz a döntő, mert az új szabályozás az anyanyelvhasználatot az államnyelv ismeretének szintjéhez köti. Rámutatott: az eljárási dokumentumok fordításainak fizetőssé tétele esetenként komoly anyagi terhet ró azokra, akik élni szeretnének anyanyelvükkel, hiszen az iratok fordítása oldalanként akár 20 euróba is kerülhet, ami a nem ritkán több tíz oldalas dokumentumok esetében olyan jelentős költség, amely az eljárásban részt vevő felek egyenjogúsághoz való jogát is sérti. "Azon felül, hogy ezek a rendelkezések súlyosan sértik jogainkat, az igazságszolgáltatást is nehezítik, gátolják" - jegyezte meg.
Nyelvi jogaink kapcsán az MKP figyelmezteti az állami szervek képviselőit – különösen az igazságügyi minisztert –, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek tagjai ugyanúgy adót fizetnek az államnak, mint bármelyik más polgár, így a fordítások költségeit bőven megfizetik. Az MKP felháborítónak tartja, hogy olyan kisebbségellenes lépésre került sor, amilyenre legutóbb a Fico-Slota-Meèiar-kormány idején volt példa.
Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati ügyekért felelős alelnöke elmondta: a problematikusnak tartott részekre felhívják az igazságügyi tárca és a kisebbségügyi kormánybiztos figyelmét. „Az MKP felszólítja az igazságügyi minisztert, hogy törvénymódosítás kezdeményezésével haladéktalanul biztosítsa hatályos nemzetközi szerződés alapján járó bírósági nyelvhasználati jogainkat” – közölte. Az MKP a szaktárca és a kormánybiztos felülbírálatát kéri, illetve a párt azzal az eszközzel is élni kívánnak, hogy saját törvénymódosítási javaslatot készítsenek elő a tárca számára.
