MKP: Az állam nem teljesíti kötelességét, nem közli a kisebbségek nyelvén a törvényeket
A 2015 novemberében jóváhagyott és 2016 januárjától hatályos törvény megalkotásakor nem vették figyelembe az országnak a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényben, valamint nemzetközi vállalásaiban is meghatározott kötelezettségét, miszerint a legfontosabb törvényeket – az alaptörvényt, az alkotmánymódosításokat és a kisebbségek jogait rögzítő jogszabályokat – a kisebbségek nyelvén is meg kell jelentetni. Ez a rendelkezés kimaradt a törvényből, s ez komoly hiányosság – állapította meg a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási alelnöke, Kőrösi Ildikó, aki szerint „megengedhetetlen, hogy ezek az általános jogszabályok ne legyenek elérhetők szabályozott fordításban a kisebbségek nyelvén is, holott a nyelvi karta és a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény is kimondja, hogy az állam köteles magyar, ukrán és ruszin nyelven is közzé tenni azokat“.
Az elektronikus törvénytárban, a www.slov-lex.sk-n és a az ország központi közigazgatási portálján, a www.slovensko.sk-n is hiába keresnénk az információkat a kisebbségek nyelvén, így magyarul is, pedig a közigazgatási szervek kötelesek a nemzeti kisebbségek számára a saját nyelvhasználatot lehetővé tenni. Kőrösi Ildikó szerint ha ezt a hiányt pótolnák, egyszerűsödnének a közigazgatási eljárások is. "A kért változtatások alapján ennek a kötelességnek a teljesítése gyakorlattá, a közigazgatási folyamat pedig egyszerűbbé válhatna" - mutatott rá az MKP alelnöke.
A Magyar Közösség Pártja ez ügyben azonban nem csupán hiányosságot lát, hanem diszkriminációt is. Ugyanis a közigazgatásban az ország fokozatosan áttér az elektronikus ügyintézésre, ami egyszerűbb és olcsóbb is, az azonban csak államnyelven lehetséges, ezzel a lehetőséggel tehát a nemzeti kisebbséghez tartozók saját anyanyelvükön nem élhetnek.
A párt alelnöke úgy véli, ma Szlovákia nem kis anyagi forrásokat felhasználva sokat tesz azért, hogy a társadalom informált legyen, ez az állam közszolgálati feladata is, ezért is elfogadhatatlan, hogy ugyanezt nem teljesíti a nemzeti kisebbségek irányában, holott ez kötelezettsége, és némi anyagi ráfordítással orvosolható lenne a hiányosság. A Magyar Közösség Pártja tehát ez ügyben a törvénytárért felelős igazságügyi tárcához fordul, jogorvoslatot kérve. Korábban a bírósági nyelvhasználat ügyében lépett fel a párt, s bár Lucia Žitòanská (Most-Híd) minisztertől nem kaptak választ, de a vegyespárt képviselői januárban bejelentették, törvénymódosítást indítványoznak. Az MKP azt reméli, ezúttal is eredményes lesz a kezdeményezésük.
Az MKP javaslatát azonban nem csupán a törvényi kötelezettségek indokolják, a kezdeményezést a jogi tradíciók is alátámasztják. „30 évvel ezelőtt a magyar nyelv használata általános gyakorlat volt“ – emlékeztetett Nagy Dávid, az MKP jogi szakértője, aki az előző korokból dokumentumokat is bemutatott, így egy 1932-es magyar és szlovák nyelven megkötött adásvételi szerződést, egy 1950-es bírósági nyomtatványt, ahol magyar nyelven is kézbesítették a vádiratot, avagy kétnyelvű közjegyzői pecséteket 1961-ből és 1988-ból. Ma Szlovákiában erre nincs példa, de máshol van, s ezt bizonyította az a 2017-es dokumentum, amely Szerbiából származik, és szerb és magyar nyelven is rajta van a közjegyzői pecsét.
"Ezekből is kiderül, hogy 1989 előtt a magyar nyelv használata a hivatali ügyintézésben teljesen természetes volt" – állapította meg Nagy Dávid, hangsúlyozva azonban azt is, hogy „az anyanyelvhasználat nem kiváltság, ez természetes jog, amely használatának a biztosítása az állam feladata“. Nagy Dávid ezután a sajtó képviselői előtt felhívta az állami, közigazgatási portál telefonos szolgáltatását, ahol a szlovák után az angol nyelvű ügyfélszolgálat is megszólalt, ami azt bizonyítja, akarat van a kétnyelvűségre, csak nem a kisebbségek érdekében.
A párt másik jogi szakértője, Horony Ákos is arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában hatályos a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája, s annak ellenőrző bizottsága is rámutatott már, hogy az állam e téren nem teljesíti kötelességét. A Pro Civis polgári társulás a hiányt pótolva ugyan rendre megjelenteti a törvények magyar fordítását, de ez az állam feladata lenne. „Ehhez kellene létrejönnie egy terminológiai szakbizottságnak, vagyis a fordítás intézményrendszerét kell kialakítani, ám ez ügyben nem történt előrelépés“ – fogalmazott Horony Ákos, emlékeztetve arra, hogy a kifogásolt törvény elfogadásakor 2015-ben az MKP civilekkel összefogva 700 aláírást összegyűjtött annak érdekében, hogy a kisebbségek érdekeit se mellőzzék. Tomáš Borec akkori miniszterrel is tárgyaltak, aki elismerte a kezdeményezés jogosságát, de az mégsem lett a törvény része, arra hivatkozva, hogy a hiteles fordítások biztosítása nem megoldott. A mulasztás pótlását, a törvény módosítását várja tehát a Magyar Közösség Pártja az igazságügyi tárca jelenlegi vezetőjétől.
