MKP: a mezőgazdasági célok még távoliak
Mezőgazdaság
A Magyar Közösség Pártja továbbra is kulcsfontosságúnak tartja a kormány által beígért vidékfejlesztési programot, mivel a reális gazdaságpolitika a távolabbi jövőben sem kecsegtet nagyobb ipari beruházásokkal a dél-szlovákiai járásokban. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés tehát továbbra is majdnem az egyetlen, tömegeket érintő kitörési pont lehet a nagy munkanélküliséggel sújtott régiók számára. Sajnos ezek a célok még mindig távol vannak – mutatott rá portálunkhoz eljuttatott értékelésében Miklós László, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.
A nyilvánosság a mezőgazdasági politikából a kormány első évében leginkább ¼ubomír Jahnátek jelenlegi és Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszterek hónapokig tartó vitáit jegyezte, pl. arról, hogy ki a nagyobb bűnös az alacsony minőségű, romlott élelmiszerek üzleteinkbe kerüléséért. Ez a közelharc még a rászorultak között el nem osztott ingyen élelmiszercsomaggal kezdődött, a hazai termékek reklámozását elősegítő illetékkel, a lóhússal kevert marhahús készítményekkel, a romlott hús piacra kerülésével és az erdeink olcsó áron való kiárusításával folytatódott. A felek egymás állításait hazugnak minősítették, sőt, a lisztsegély ügyben az igazság felderítésére még rendőrségi eljárást is beetettek – emlékezetett a szakpolitikus.
Miklós László rámutatott: tény, hogy a mezőgazdaság, főleg az állattenyésztés továbbra is krízisben van. Ezt a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara is állítja. A mezőgazdaság és a mezőgazdaságban megélhetést keresők számára a komoly probléma, hogy a hazai termékeket kiszorította a piacról a külföldi, gyakran kétes minőségű, de olcsóbb élelmiszer. A piacon a hazai termékek rendkívül alacsony mértékben, 2013-ban csak 46 %-ban vannak jelen, ami legalacsonyabb az EU-s tagországokban. Ez a mezőgazdaságban dolgozók számának állandó csökkenésén is megmutatkozott.
„A különböző részproblémák magyarázatai ellenére sem változott az a véleményünk, amit már többször kinyilvánítottuk, hogy az eredendő probléma a környező országokhoz hasonlítva az alapvető alacsonyabb hektáronkénti támogatásban rejlik, amely aztán kihatással van az összes többi termelésre is, és a hazai termékek árait versenyképtelenné teszi. Ehhez még hozzájárul a támogatások országon belüli igazságtalan elosztása, amely éppen a legproduktívabb élelmiszertermelő régiókat hozta hátrányos helyzetbe. Amíg ezek a tényezők nem lesznek kiegyenlítve, a tárca többi intézkedései csekély és vitatott hatáshoz fognak vezetni. Érdekes módon sem a tárca, sem a parlamenti ellenzék nem beszélt túl sokat erről a problémáról. Természetesen meg kell említenünk, hogy ez a helyzet nemcsak a jelenlegi miniszter bűne, mélyebb gyökerei vannak, és ennek a tárcának sem segítettek a gyakori kormány- és minisztercserék” – hangsúlyozta az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.
A szakpolitikus emlékeztetett: a mezőgazdászok a 2014-2020-ra tervezett EU Közös Mezőgazdasági Politika intézkedéseitől remélik a javulást. Főleg a támogatások emelését, a mi régióinkban ehhez még a támogatások igazságos elosztását, a hazai termékek itthoni feldolgozásának és értékesítésének támogatását, ezáltal a vidéki munkahelyek számának növelését várják. A hivatalos információk szerint az EU-s tárgyalásokon jelentős mértékben sikerült a szlovák gazdák érdekeit érvényesíteni, és a tervezett új program pozitívan érinthetné a hazai mezőgazdaságot, beleértve a kis- és középtermelőket is.
A program alapján az állami költségvetés 2014-re az egyenes hektáronkénti kifizetésekre (az ún. I. pillér) több mint 464,2 millió eurót szánt, ami 19 %-kal több mint 2013-ban. Ehhez hozzájárul 347,5 millió euró a Vidékfejlesztési Program támogatására (a II. pillér), ami a tavalyi évből felmaradt és az új program első évére szánt kiadások összege – foglalta össze a szakember. 2014 átmeneti évnek számít, de a következő években több változás is lesz, főleg a mezőgazdaság és a környezetvédelem vonatkozásában. Az I. pillérből pl. 30 %-ot kell szánni a zöldgazdálkodásra („greening“), míg a Vidékfejlesztési Program 42 %-át (867 millió euró) a különböző környezetvédelmi célokra szánják – fűzte hozzá.
Környezetvédelem
Miklós László úgy véli, a környezetvédelmi tárca a várakozásoknak megfelelően „csendben” működik, ami a környezet állapota szempontjából talán nem is rossz, hiszen nincsenek botrányok. Az elmúlt két év alatt megjelent környezeti szennyezéseknél a tárca jogszerűen járt el. Említést érdemel, hogy a beruházásokra szánt emissziós kvóták eladásából remélt jelentős pénzinjekció veszélybe került, hiszen a kvóták világpiaci ára jelenleg a padlón van. „Ezzel kapcsolatban dicséretes, hogy a tárca legalább megpróbálta az emissziós kvóták eladásából kitört, de később elaltatott botrányt újraéleszteni, egyelőre nem túl nagy sikerrel. Ez nem sikerült a parlamenti ellenzéknek sem, főleg a kormányfő és pártja csökönyös ellenállása miatt” – fogalmazott.
A szakpolitikus szerint a Barátság olajvezeték schwechati olajfinomítóba tervezett meghosszabbítása is erős téma volt. Ez természetesen elsődlegesen a gazdasági tárca terve és hatásköre, de a környezetvédelem kifejezte azt az álláspontját, hogy nem engedi meg, hogy ez természetvédelmi területeket érintsen. A geológiai törvény módosítása szintén felkavart némi port, amit a nyilvánosság a Kassa-környéki esetleges uránérc-bányászattal hoz kapcsolatba, és amelyik az önkormányzatoknak a geológiai kutatásoknál meglévő hatáskörét gyengíti. Ezt a tárca törvénymagyarázata tagadja, és a miniszter - legalábbis kijelentései alapján - ellenzi, hogy az uránérc bányászatára sor kerüljön – mutatott rá.
A szakma nagy érdeklődéssel várta a természetvédelmi törvény módosítását is, ami végeredményben megtörtént, de tulajdonképpen nem oldotta meg a nagyobb problémákat, például továbbra sincs befejezve a nemzeti parkok zonációja – zárta értékelését Miklós László, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.
