Mit tartogat számunkra az új választási törvény?
Hamarosan megváltozik a választási törvény, mégpedig sarkalatosan. A belügyminisztérium módosító javaslata például előírja, hogy a kampány csak 21 napig tarthat. A törvénymódosító javaslat sok egyéb korlátozást is tartalmaz. Lucia Garajová, a szlovák belügyminisztérium szóvivője munkatársunknak kifejtette: azért van szükség a változtatásra, mert az egyes helyi és országos választások rendje különbözik. Egységesítésük szerinte a választók javát szolgálja, s nem utolsó sorban megtakarítást jelent az államnak. "Arra is törekedtünk, hogy az egyes kampányok finanszírozása átláthatóbbá váljon" - magyarázta a szóvivő.
A tervezett törvénymódosítás a kampányra fordítható kiadásokat is korlátozná. A politikai pártok maximum három millió eurót költhetnének országos választási kampányukra, az államfőjelöltek pedig a sajátjukra legfeljebb fél milliót. Minden adományt közzé kellene tenni az interneten. A belügyi tárcának szándékában áll újra bevezetni a 48 órás kampánycsendet. A törvénymódosító javaslat alapján 20 euróra büntetnék azt a választópolgárt, aki a voksolás után fennmaradt szavazólapjait kivinné a választóhelyiségből. Ezzel szeretnék elejét venni a szavazatvásárlásnak. Kérdéses azonban, hogy a parlament változtatás nélkül hagyja-e jóvá az indítványt, vagy egyes pontjait megváltoztatja.
Gabriel Šípoš, a Transparency International igazgatója azt mondja, a tervezett módosításnak van jó és rossz oldala is. "A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy a kampány finanszírozását nem független szervezet ellenőrzi majd, hanem a pénzügyminisztérium, amelyet mindig a hivatalban lévő kormány embere vezet. Pedig nagyon fontos lenne a függetlenség" - állítja. Šípoš azt pozitívumnak tartja, hogy nagyobb lesz az átláthatóság például a megyei kampányra fordított pénzek tekintetében. Az igazgató azt viszont nem tartja szerencsésnek, hogy korlátozni óhajtja a belügyminisztérium a kampányra költhető összeget. Az a véleménye, hogy emiatt ellenőrizhetetlen eredetű pénzcsomagok kerülhetnek a rendszerbe, ami újra átláthatatlanná tenné a politikai szubjektumok gazdálkodását.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is kritikusan viszonyul a törvénymódosító javaslatot. Feleslegesnek tartja például a választásokat megelőző 48 órás kampánycsend bevezetésével. Úgy véli, ezzel könnyen vissza lehet élni és felesleges konfliktusokhoz vezethet. Nagyobb problémának tartja azonban, hogy a belügyminisztérium törvénymódosító javaslata nyelvi szempontból is visszalépést jelentene a magyar közösség számára.
"Eddig a parlamenti választások során magyarul kaptak értesítőt a választáson való részvétel időpontjáról és a választás lebonyolításról. Most leszűkítették ezt az információ adást. Anyanyelven csak arról kapnának értesítést a választók, hogy miként kell szavazni, de arról, hogy mikor és hol, azt már kivették a törvényből. Tehát nyelvi szempontból szűkítenek a törvényen, amit mi kifogásolunk" - fejtette ki Berényi.
Az MKP most 500 támogató aláírást gyűjt, hogy véleményezhesse a kifogásolt törvénymódosító javaslatot. Indítványozni szeretné, hogy ne csorbuljanak az anyanyelvi jogok. Ellenkező esetben sérül a felvidéki magyarok status quo-ja.
