Milyen volt a szlovákiai politikai színtér 2014-ben?
POZSONY. A 2014-es évet elsősorban a politikai színtér jobbközép részét érintő változások és a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia preferenciáinak az előző parlamenti választások végeredményével szembeni 6-12 százalékos csökkenése jellemezte – derül ki a Közéleti Kérdések Intézetének elemzéséből.
A 2012-es parlamenti választásokon az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a szavazatok 44,4 százalékát szerezte meg. A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) rámutatott: a kormányzás 3. évében a párt preferenciái már csak 32 és 38 százalék között mozogtak. Ezt követően a 2014 májusában megrendezett európai parlamenti választásokon a kormánypárt mindössze 24,1 százalékot szerzett
Az IVO szerint a 2014-es esztendőt a Smer-SD preferenciáinak csökkenése mellett főként a politikai színtér jobbközép részét érintő változások jellemezték – ez alatt főként a viszonylag erős pártnak számító Háló (Sieť) létrejötte értendő, amelyet Radoslav Procházka, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) volt parlamenti képviselője, sikertelen államfőjelölt alapított.
A felmérések szerint ez a szubjektum a legerősebb jobbközép ellenzéki párt” – állapította meg a Közéleti Kérdések Intézete, hozzáfűzve: egyúttal folytatódott a parlamenti pártok szétforgácsolódása és meggyengülése. Ez főként a Szlovák Demokrata és Keresztény Unió-Demokrata Pártot (SDKÚ-DS) érintette, amely elvesztette parlamenti frakcióját, továbbá az őszi felmérések szerint támogatottsága a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem érte volna el.
Az IVO ingadozónak értékelte az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO), illetve a Most-Híd helyzetét. Mindkét pártnak azonban egész évben 5 százaléknál magasabbak a preferenciái, míg a Szabadság és Szolidaritásé (SaS) csökkentek. Daniel Lipšic Új Többségének (Nova) a támogatottsága régóta 5 százalék alatt áll, míg a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatottsága 5 százalék körül mozog.
Bár a parlamenti ellenzék (beleszámítva a SaS-t, a Novát és a Hálót is – ez utóbbit Miroslav Beblavý képviseli a törvényhozásban) támogatottsága a 2014. decemberi felmérések szerint összességében 47 százalékot ért el. Ez jóval magasabb a kormánypárténál, viszont az IVO szerint egy nagyon heterogén csoportosulásról van szó, miközben a csoportba tartozó egyes pártok preferenciái az 5 százalékot is alig érik el. „A következő parlamenti választások előtt egy és negyed évvel a jelenlegi ellenzéki tábor sorsa továbbra is kérdéses” – értékelte a helyzetet a Közéleti Kérdések Intézete.
Az IVO szerint a 2014-es esztendőt a Smer-SD preferenciáinak csökkenése mellett főként a politikai színtér jobbközép részét érintő változások jellemezték – ez alatt főként a viszonylag erős pártnak számító Háló (Sieť) létrejötte értendő, amelyet Radoslav Procházka, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) volt parlamenti képviselője, sikertelen államfőjelölt alapított.
A felmérések szerint ez a szubjektum a legerősebb jobbközép ellenzéki párt” – állapította meg a Közéleti Kérdések Intézete, hozzáfűzve: egyúttal folytatódott a parlamenti pártok szétforgácsolódása és meggyengülése. Ez főként a Szlovák Demokrata és Keresztény Unió-Demokrata Pártot (SDKÚ-DS) érintette, amely elvesztette parlamenti frakcióját, továbbá az őszi felmérések szerint támogatottsága a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem érte volna el.
Az IVO ingadozónak értékelte az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO), illetve a Most-Híd helyzetét. Mindkét pártnak azonban egész évben 5 százaléknál magasabbak a preferenciái, míg a Szabadság és Szolidaritásé (SaS) csökkentek. Daniel Lipšic Új Többségének (Nova) a támogatottsága régóta 5 százalék alatt áll, míg a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatottsága 5 százalék körül mozog.
Bár a parlamenti ellenzék (beleszámítva a SaS-t, a Novát és a Hálót is – ez utóbbit Miroslav Beblavý képviseli a törvényhozásban) támogatottsága a 2014. decemberi felmérések szerint összességében 47 százalékot ért el. Ez jóval magasabb a kormánypárténál, viszont az IVO szerint egy nagyon heterogén csoportosulásról van szó, miközben a csoportba tartozó egyes pártok preferenciái az 5 százalékot is alig érik el. „A következő parlamenti választások előtt egy és negyed évvel a jelenlegi ellenzéki tábor sorsa továbbra is kérdéses” – értékelte a helyzetet a Közéleti Kérdések Intézete.
Forrás
Aktuálne.sk
