Milyen megyerendszerre lenne szükség Szlovákiában?

A természetes régiókat kell figyelembe venni a megyerendszer módosításakor

Andrej Kiska köztársasági elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az emberek még mindig nem értik a megyerendszer lényegét. Õry Péter azonban úgy véli, ezen nem lehet csodálkozni, az a jelenlegi formájában ugyanis számukra idegen, hiszen nem tükrözi a természetes régiók határait.

„Ezzel az államfő semmi újat nem mondott, hiszen például már a belügyminisztérium 2007-ben készített tanulmánya rámutatott arra, hogy a megyerendszereken belüli gazdasági tengelyek nincsenek összhangban a kialakított megyékkel, s azóta ez a kérdés napirenden van" - emlékeztetett az MKP politikusa.

A fő gond, hogy a szlovákiai megyerendszer határai nem tükrözik a természetes régiók határait. Ez Õry Péter szerint nemcsak a felvidéki magyarságot érintő problémaként jelenik meg, hanem alapvető módon a szlovákságot is érinti. "Például az Erdőháton (Záhorie) vagy a Szepességben (Spiš) élő lakosokat két megyébe osztották szét. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) már a XX. század kilencvenes éveinek közepén összeállította a történelmi, kulturális, építészeti, nyelvi... szempontból hagyományos régióknak tekinthető térségek jegyzékét, amely szerint Szlovákiának 22 sajátos tájegysége van. Ezt azonban az illetékesek nem vették figyelembe a megyerendszer jelenlegi formájának elfogadásakor. Emiatt olyan áldatlan helyzet alakult ki, hogy bár egy Dunaszerdahelyi járásban élő lakos mentálisan, érzelmileg, nyelvileg, kulturálisan stb. sokkal közelebb van egy Komáromi járásban élő polgártársához, mint a Tapolcsányban (Topo¾èany) élő szlovák lakosokhoz, mégis ők a mai megyerendszer alapján kénytelenek két külön megyébe tartozni. Ez pedig érthetetlen helyzetet, elfogadhatatlan megyerendszert eredményezett“ – mutatott rá a probléma gyökerére Õry Péter.

Az MKP OT elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) a megmaradásunkat célzó dokumentumában is megfogalmazta a megállapítást, hogy a természetes régiók alapján kell létrehozni, illetve átrajzolni a hazai megyerendszert. Az 1996-ban Vladimír Meèiar kormányfő által kialakított járási rendszer is újragondolásra-újragombolásra hivatott, vagyis „nemcsak megyerendszerben kell gondolkodni, hanem az egész közigazgatási, s azon belül a megyerendszert is érdemes átgondolni“.

A felvidéki magyarság hátrányos helyzetbe hozása volt a cél 

Õry véleménye szerint a hajdani 16 megyéből álló rendszerre vonatkozó javaslat, amit a 90-es évek végén a Magyar Koalíció Pártja dolgozott ki, sokkal elfogadhatóbb lenne. A jelenlegi megyerendszer létrehozása ugyanis a felvidéki magyarság szétválasztását, hátrányos helyzetbe hozását célozta meg. 

„Azt gondolom, hogy nem is csak a megyék számán van a hangsúly, hiszen a mainál élhetőbb, működőképesebb rendszert lehetne kialakítani. A lényeg az, hogy sehol se vágják ketté a természetes régiókat, ahelyett inkább 2-3 természetes régió is bekerülhetne egyazon megyébe. Az alapvető probléma a négy évvel korábbi megyei választások során merült fel, s azt több politológus is kimondta, a megyerendszer akkori kialakítása a szlovákiai magyar közösség hátrányos helyzetbe szorítása miatt politikai döntés volt“ – emelte ki a lényeget.

Több hatáskörrel és a szükséges anyagiakkal kellene ellátni a megyéket!

Robert Kaliòák belügyminiszter szerint több hatáskört kellene átruházni a megyékre. Persze, annak áttekinthető, hatékonyabb működéséhez a szükséges anyagiakat is folyamatosan biztosítani kellene.

„A megyerendszer kapcsán következő megvitatandó téma a jogkörök kérdése – például a megyék hatáskörei mennyire közelállók és érzékelhetők a választópolgárok részéről, s az azokkal kapcsolatos pénzügyi lehetőségek és megoldások mennyire foglalkoztatják a lakosságot. Nem is csak az a kérdés, hogy több vagy kevesebb hatáskört kellene-e átruházni a megyékre, miközben véleményem szerint többet. A lényeges kérdés e tekintetben az, hogy a megfelelő finanszírozási modell miként érhető el. Például míg Ausztriában az útburkolatokat  a II. és III. rendű utaknál 5 évente szokták kicserélni, nálunk jó, ha ez 50 évente megvalósul. Ne feledjük el, hogy a szlovákiai úthálózatot (II. és III.), valamint a kórházakat korábban úgy adták át az államiból megyei jogkörbe, hogy az ahhoz szükséges pénzügyi keretet nem biztosították. Míg a későbbi kórházmentő állami csomag csak az állami tulajdonban levő kórházakra vonatkozott, addig a megyei fenntartású kórházak felhalmozott adósságait az állam nem vállalta át, s a szükséges fejlesztésekről már inkább ne is beszéljünk! Tehát a döntési jogkörök mellé a pénzügyi és gazdasági jogköröket is be kell vinni a megyerendszerbe. Mindezt úgy kell megtenni, hogy stabil, átlátható és érzékelhető finanszírozási rendszer álljon a megyék rendelkezésére“ – hangsúlyozta Õry Péter a működéshez szükséges pénzügyi háttér biztosításának jelentőségét.

A decentralizáció nem szolgálja az államhatalom érdekeit

Robert Fico kijelentése szerint a vonatkozó változásokhoz nincs meg a kellő politikai akarat és konszenzus, miközben pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a kormánykoalíció tagja...

„Ficoék az előző években már több megyerendszer módosítására vonatkozó megoldási javaslattal élhettek volna, de ahelyett csak itt-ott politikai tőke kovácsolása címén vetődött fel ez a téma. A mindenkori államhatalom valós megoldásokat azért nem javasolt, mert politikai tőkét kovácsolhat abból, hogy a központosításnak köszönhetően kénye-kedve szerint oszthatja a különféle  EU-s támogatásokat. Nos, ezt a lehetőséget nem áll érdekében átadni a megyéknek" - hangsúlyozta Õry Péter hozzátéve, hogy ugyanakkor a decentralizált országban a megyék is sokkal több pénzzel és nagyobb hatáskörökkel rendelkezhetnének. "Tehát a jelenlegi koncepción kellene változtatni, aminek következtében a közigazgatási rendszer sokkal közelebb kerülhetne a lakossághoz, s a felmerülő problémákat helyi szinten sokkal hatékonyabban lehetne orvosolni. Ismétlem, a decentralizáció azonban nem az államhatalom érdekeit szolgálja, ezért e kérdéssel érdemben nem is foglalkozik“ – magyarázta az MKP OT elnöke.

Fő célunk, hogy megmaradjanak és fejlődjenek a magyarlakta régiók

Portálunk kérdésére, hogy az MKP folytat-e már tárgyalásokat a megyei választáson győzelmet szerzett ellenzéki pártok képviselőivel az esetleges MKP-s alelnöki posztokról és egyéb fontos kérdésekről, Õry Péter elmondta, gyakorlatilag már a megyei választás éjszakáján elkezdődtek az ilyen jellegű tárgyalások. "Főként azt szeretnénk elérni, hogy a magyarlakta térségekben biztosítani tudjuk a megyei szintű fejlesztések megvalósítását, aminek különféle módozatai vannak. Úgy vélem, hogy nem is annyira a pozíciókért, például az alelnöki posztokért kell harcolnunk, hanem az emberek mindennnapjait érintő, megoldandó ügyekről kell tárgyalnunk. Továbbra is az a fő célunk, hogy megmaradjanak, erőssé váljanak és fejlődjenek a magyarlakta régiók“.