Milyen következményei lehetnek a fogcsikorgatásnak?
BUDAPEST. Rengetegen csikorgatják a fogaikat. A Kossuth Rádió Napközben című műsora azt igyekezett kideríteni, minek a jele ez a mások számára kellemetlen éjszakai tevékenység, milyen következményei vannak, s hogyan tehetünk ellene.
Dr. Németh István fogszakorvos a fogcsikorgatás legfőbb okaként a stresszt nevezte meg. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: nem is tudunk róla, hogy még álmunkban is a napi gondok gyötörnek, nyugtalanok vagyunk, s ez a fogcsikorgatásban is megnyilvánul. Fogászati szempontból sem veszélytelen a fogcsikorgatás, mert lekopik a rágófelszín, majd az alsó és a felső fogak egymásba akadnak, mozgatják egymást, és fogágy-betegség is kialakulhat. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha enyhítjük a családi és a munkahelyi feszültségeket, ha teljesen megszüntetni nem is tudjuk őket.
Dr. Tóth Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászat Klinikájának igazgatója a további következmények között említette a hosszútávon kialakuló komoly ízületi panaszokat is. Az igazgató megerősítette, hogy azoknál a gyereknél, ahol a háttérben valamilyen lelki baj fedezhető fel, vagy az érettségi, vizsgaidőszak előtt álló fiataloknál igen gyakori a fogcsikorgatás. Dr. Tóth Zsuzsanna hangsúlyozta: mindenekelőtt a testi vagy lelki okot kell szakorvosok segítségével felderíteni, s csak azután lehet eredményes kezelést alkalmazni.
Dr. Szűcs Anna neurológus hozzáfűzte: külön kell választani az éjszakai és a napközbeni fogcsikorgatást. Az álmunkban előforduló fogcsikorgatás a szakirodalom szerint kevésbé függ a lelki hatásoktól és megterhelésektől, ez inkább örökletes zavar. A tudomány ma még nem ismeri a pontos öröklés menetét és a rendellenesség génjét. A nappali fogcsikorgatásra pedig a szakember szerint a lelki tényezők vannak hatással, de bizonyos gyógyszerek is okozhatnak ilyen rendellenességeket, és növelheti az esélyét a dohányzás és a koffeinfogyasztás is.
Dr. Tóth Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászat Klinikájának igazgatója a további következmények között említette a hosszútávon kialakuló komoly ízületi panaszokat is. Az igazgató megerősítette, hogy azoknál a gyereknél, ahol a háttérben valamilyen lelki baj fedezhető fel, vagy az érettségi, vizsgaidőszak előtt álló fiataloknál igen gyakori a fogcsikorgatás. Dr. Tóth Zsuzsanna hangsúlyozta: mindenekelőtt a testi vagy lelki okot kell szakorvosok segítségével felderíteni, s csak azután lehet eredményes kezelést alkalmazni.
Dr. Szűcs Anna neurológus hozzáfűzte: külön kell választani az éjszakai és a napközbeni fogcsikorgatást. Az álmunkban előforduló fogcsikorgatás a szakirodalom szerint kevésbé függ a lelki hatásoktól és megterhelésektől, ez inkább örökletes zavar. A tudomány ma még nem ismeri a pontos öröklés menetét és a rendellenesség génjét. A nappali fogcsikorgatásra pedig a szakember szerint a lelki tényezők vannak hatással, de bizonyos gyógyszerek is okozhatnak ilyen rendellenességeket, és növelheti az esélyét a dohányzás és a koffeinfogyasztás is.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
