Miklós László visszavág

Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, a párt alenöke emlékeztet,  az MKP polgármesterei 42 pályázatot adtak be, melyből 4 lett sikeres, míg a Most-Híd polgármesterei által benyújtott 34 pályázatból 22. Rizman szerinte "csupán öt kiválasztott járás és csak a vízvezeték-csatornahálózat szektor alapján ítélkezni keveset mondó és pontatlan”, és elutasítja azt is, hogy a döntés pártos lenne.

"Véleményem szerint viszont éppen az említett 5 dél-szlovákiai kerület 16 járásának (tehát nem 5 járás, mint Rizman állítja) értékeléséből levont következtetések a sokatmondóak, mivel az MKP-nak csak ezekben a járásokban vannak polgármesterei, és az MKP esetében a 4 a 42-höz sikerességi arány semmiképpen nem változna, és a Most-Híd sikeres projektjeinek a száma (22) sem csökkenne ebben a régióban", írja állásfoglalásában Miklós László.

Megjegyzi, ha az értékelés országos szintű lenne, az MKP-s polgármesterek aránya sokkal rosszabb lenne a mostaninál. És ha az egyes járásokat külön is értékelnénk – pl. a Dunaszerdahelyit, Lévait, Rozsnyóit vagy Nagymihályit – az ítélet még nyilvánvalóbb és még árulkodóbb lehetne. Ezen túl pedig: éppen ez a 16 járás kapta meg a Környezetvédelmi Alap 2011-es támogatásainak több mint egyharmadát. "Hogy az ilyen sikerességi-sikertelenségi arány véletlen lenne? Vagy hogy az MKP polgármesterei teljesen hozzá nem értők, a Most-Híd polgármesterei pedig rendkívüli képességekkel bírnak, méghozzá 4:22-höz arányban? És Rizman azt is rosszul tudja, hogy csak a vízvezeték-csatornahálózat programot értékelték. Nem. Valamennyi szektort értékelte az MKP."

Juraj Rizman azt is állítja, hogy a Környezetvédelmi Alap most jobban működik, mint az MKP vezetése idején, tehát 2006-ig. Dicséri a minisztériumot, mely szerinte először nyitotta meg az alap tanácsát az egyetemi világ, az önkormányzatok és civil szervezetek képviselői előtt. Miklós László szerint azonban semmi új a nap alatt, így volt ez az ő irányítása, tehát 2006-ig is "néhány nagyon lényeges különbséggel! Például azzal, hogy a civil szervezetek képviselőjét akkor az Ekofórum (a környezetvédelmi szervezetek szövetsége) delegálta, s annak képviselője részt vett a pályázatok elbírálásában is, nem csupán a Tanács ülésein. Ma Juraj Rizman ül ott, a Greenpeace igazgatója, akit a miniszter személyesen maga választott ki a tisztségre (s tudomásom szerint az Ekofórummal nem is működik együtt a minisztérium). Az önkormányzatokat annak idején a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége által delegált személy képviselte, ma ezen a helyen a Most-Híd kerületi elnöke ül, Berner Lajos, aki ugyan polgármestere is a Most-Híd pártnak az egyik dél-szlovákiai faluban, de biztos, hogy nem a Szövetség jelölte őt a tisztségre. 2006-ig ott ült az alapban a vízügyi társaságok képviselője, a tudományos élet delegáltja és a pénzügyminisztérium embere is. Õket sem párt vagy miniszter nevezte ki! Ott volt a testületben a környezetvédelmi tárca minden szakosztályának a főigazgatója, akik (abban az időben!) a környezetvédelmi szakpolitikai területek kiváló szakemberei voltak azokon a területeken is, amelyekre állami támogatást folyósított a Környezetvédelmi Alap. A Minisztérium hivatalvezetőjét leszámítva egyikük sem volt párt által jelölt ember!!!"

Ezzel szemben a Környezetvédelmi Alap jelenlegi héttagú Tanácsában Juraj Rizmanon és a Most-Híd pártfunkcionáriusán kívül ott ül a komáromi Selye János Egyetem rektora, Tóth János (matematikus), akit szintén személyesen a miniszter választott ki a tisztségre - írja állásfoglalásában Miklós László. Ott van továbbá az Alap igazgatója, annak helyettese és a miniszter média-tanácsadója, természetesen mind a Most-Híd jelöltjei, s csak ketten szakemberek. "Kijelenthető-e egy ilyen kicsi, szinte bennfentes csoportról, hogy átláthatóbban és nyitottabban hoz döntéseket, mint egy 15 fős szakember gárda tette 2006-ig, és amely fel tudta mérni, a környezetvédelem szempontjából melyek az elsődleges támogatandó célok."

Miklós szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy a Környezetvédelmi Alap Tanácsa tagjainak névsorához sem egyszerű hozzájutni, egyetlen helyen olvasható, egy idén áprilisban archivált sajtóhírben az SZK Környezetvédelmi Minisztériumának honlapján.

A pályázatok értékeléséhez: "2006-ig minden pályázatot pontrendszerben értékeltünk, négy csoport szerint, objektív mutatók alapján. Ezek: a megoldás environmentális fontossága, az environmentális infrastruktúra állapota, a régió és a község gazdasági ereje, a pályázat technikai-gazdasági minősége. Ezeket egymástól független szakmai szervezetek bírálták el. Ennek alapján került felállításra a benyújtott pályázatok sorrendje." Miklós László nem tud arról, hogy jelenleg is alkalmaznának hasonlóan objektív értékelési módszereket.

A pályázati eredmények? "2006-ig, de 2010-ig is teljesen világos, egyszerű és áttekinthető táblázatban tette közzé azokat a minisztérium a község, járás, a pályázat nevének és az elnyert támogatás összegének a feltüntetésével. Idén, miközben Juraj Rizman dicsőíti az Alap átláthatóságát, nem az elnyert támogatások jegyzékét tették közzé, hanem az egyes döntések jegyzőkönyvét beszkennelt PDF-formátumban. Ha valaki valamilyen áttekinthető kimutatást szeretne a döntésekről, ki kell nyitnia 240 PDF-dokumentumot, ki kell írogatnia belőle az adatokat, és táblázatba kell rendeznie azokat, míg korábban megtette helyette ezt maga az Alap. Mi hát az átláthatóbb, az 1 táblázat vagy a 240 PDF-dokumentum?"

Természetesen, Miklós László saját tapasztalatából tudja, hogy minden támogatás elosztáskor maradnak elégedetlenek. Azt írja a "Tanács mostani tagjait sem gyanusítom vagy becsülöm le, hiszen szinte mindegyiküket ismerem. S azt is megengedem, sőt hinni is akarom, hogy minden pályázat, mely támogatást kapott, jogos volt megkapni azt – ugyanúgy, mint jogos lett volna a további sok száz is, melyre most nem jutott pénz. De miért kell félrevezetni és lenézni a közvéleményt, és védeni a védhetetlent? Egyszerűen az az igazság, hogy a Környezetvédelmi Alap döntései az MKP és a Most-Híd viszonylatában pártosan elfogultak. És mert Juraj Rizmant személyesen is ismerem, nem tudom elhinni, hogy nem tudja az általam most felsorolt tényeket. Hogy mi állhat mégis kijelentései hátterében? Valóban a tudatlanság lenne, vagy mégis valami egészen más?" - kérdezte honlapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában Miklós László, az MKP alelnöke, volt környezetvédelmi miniszter.