Migrációs folyamatok a szlovák-magyar határ mentén

hirek.sk 2015. június 25., 16:49
A Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány és a Kempelen Intézet a napokban tartotta a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében finanszírozott projektzáró konferenciáját.
A konferencián a Szlovák-magyar határ menti migráció/Slovenski-mad’arská pohranièná migrácia (HUSK 1101/1.2.1/0171) kutatási projekt főbb eredményeit ismertették az intézmények kutatói, és szakértői előadások segítették a kutatás eredményeinek az értelmezését.

A konferenciára A szlovák és magyar határ menti régiók munkaerő-migrációs folyamatainak elemzése, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása (Analýza migrácie pracovných síl zo slovenských a maïarských pohranièných regiónov a prieskum potenciálnych možností) című, HUSK 1101/1.2.1/0171. számú projekt zárásaként került sor.
Az előadások fókuszában a szlovák-magyar határszakasz a munkaerő-piaci és munkaerő migrációs folyamatainak, illetve a szlovák-magyar határ mentén a munkavállalási célú migráció motivációnak feltárása szerepelt, kiegészítve a szlovák-magyar határrégió főbb gazdasági jellemzőinek az ismertetésével.

Nagy Katalin Klára, a Kopint Alapítvány ügyvezetője rávilágított a határrégió nyugat-keleti gazdasági megosztottságára, hangsúlyozva a nyugati régió gazdasági dominanciáját, ami potenciálisan vonzó régiónak számíthat a szlovák munkaerő számára.

Székács Tamás kiemelte, hogy 2008 után a szlovákiai vendégmunkások száma drasztikusan csökkent a szlovák határ közelében, ugyanis a válság utáni leépítések a szlovákiai vendégmunkásokat is erősen érintették.

Elsősorban a határrégió nyugati részén volt jellemző a szlovák munkavállalás, keleten nem; részben azért, mert mind a szlovák, mind a magyar területek hasonló gazdasági és munkaerő-piaci problémákkal küzdöttek és küzdenek ma is.

A szlovákiai vendégmunkások száma napjainkra néhány ezer főre csökkent. Ennek fő okai az eltűnő bérkülönbségek, az árfolyamváltozással járó kockázatok, és a Csallóközben és Pozsony környékén zajlott iparosodás munkaerő-elszívó hatása.

Bara Zoltán, a Kempelen Intézet vezetője hozzátette, hogy a magyar állampolgárok szlovákiai munkavállalása nem jellemző a régióban, elsősorban nyelvi akadályok miatt. Viszont az euróban kapott jövedelem, valamint a magasabb minimálbér, a kedvezőbb adózási feltételek a jövőben vonzóak lehetnek a magyar munkavállalók számára is.

A jövőt illetően a szakértők a határszakasz keleti oldalán továbbra sem számítanak a migrációs folyamatok élénkülésére, mivel ehhez a szlovák és a magyar területeken is túl magas a munkanélküliség. A nyugati határszakaszon Komárom-Esztergom megyében bővülhet legvalószínűbben a szlovákiai ingázók száma, amennyiben a Nokia helyére sikerül hasonló nagyberuházót találni, aminek bizonyos jelei már megmutatkoznak.

A rendezvényen szakértői előadások segítették a kutatás eredményeinek értelmezését. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a határrégiók elméleti összefoglalójával megteremtette a közös gondolkodás elméleti keretét. Sik Endre, a Tárki Intézet vezető kutatója és Csizmár Péter, az EMPIRICA vezető tanácsadója saját kutatásaik tapasztalatait osztották meg a hallgatósággal. Sik Endre az ukrán-szlovák-magyar határrégióban végzett határon átnyúló munkavállalás ösztönzőit és korlátozó tényezőit mutatta be, Csizmár Péter ugyanezt az osztrák-magyar határszakasz vonatkozásában tette meg.

Jaschitz Mátyás, a CESCI tervezési igazgatója a szlovák-magyar határrégióban azonosított hiányszakmákat, amelyek alapján a határ két oldalán a munkaerő-kereslet és kínálat kiegyenlítheti egymást, így a határon átnyúló munkavállalás ösztönzéséből mindkét határtérség gazdaságának előnye származhat.

Zárásként Gál Zsolt a Comenius Egyetemem oktatója a szlovák migráció általános jellemzőit, motivációit és célországait mutatta be.
Forrás: Hírek.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS