Miért akar Fico nyolc helyett négy megyét?
POZSONY. Robert Fico többször elmondta, hogy fontolóra kell venni a jelenlegi nyolc megye számának csökkentését. Szakértők szerint ennek az lenne a következménye, hogy tovább csökkenne az emberek érdeklődése a regionális választások iránt.
Több elemzőt kérdezett a sme.sk arról, hogy milyen következményekkel járna a megyék számának csökkentése Szlovákiában, s miért felelne meg ez meg Robert Fico kormányfőnek. Peter Spáè, a brünni Masaryk Egyetem politológusa szerint a megyék összevonására nincs logikus magyarázat a lokális különbségek miatt. „Milyen közös problémái vannak Révkomárom, Trencsén, vagy Igló és Kassa lakosainak?” – kérdezte.
Hasonló álláspontot képvisel Dušan Sloboda, a Konzervatív Intézet politikai elemzője. Úgy véli, a Rober Fico által szorgalmazott 3+1 kerület esetében az önkormányzatiság csak annyit érne, mint a kommunizmusban megvalósult választások. Tibor Madleòák választási elemző szerint egy ilyen területi felosztás az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) malmára hajtaná a vizet. Elmagyarázta: minél nagyobbak a választási kerületek, annál jobban elvesznek a régiók sajátosságai, így a választási eredmények hasonlítanának a parlamenti választások eredményeihez.
.
Ha a 3 + 1 modell korábban érvényesült volna, a nemrég lezajlott megyefőnöki választások a nyugat-szlovákiai, közép-szlovákiai és kelet-szlovákiai választási kerületben is a Smer-SD jelöltjének győzelmével végződtek volna. Csupán Pozsony lenne a jobboldal kezében – írja a Sme napilap internetes portálja.
Madleòák szerint a Smer-SD pragmatikus okokból hagyná meg Pozsonyt önálló megyeként. Attól tart, hogy ha a főváros a déli járások magyar szavazóbázisával a Nyugat-Szlovákiai kerületben maradna, akkor az ország egyharmadát ellenkező irányba tolná el.
A szakemberek feltételezik, hogy az eddigi rendkívül alacsony választási részvétel javulhatna, ha az ország természetes régiókra oszlana fel. 2001-ben Viktor Nižòanský, a közigazgatás reformjának akkori kormánybiztosa 16 történelmi és földrajzi szempontból összefüggő megye létrehozását szorgalmazta. Ha sikerült volna álláspontját érvényesítenie, a novemberben lezajlott választásokon a Smer-SD mintegy 10, a jobboldal pedig 4 megyefőnököt szerzett volna. A szélsőséges nézeteiről ismert Marian Kotleba a mai Besztercebánya (Banská Bystrica) megye északi részében szerzett volna szavazatokat. A Sme emlékeztet: mivel a politikusok attól féltek, hogy Komárom megye úgymond elmagyarosodik, a parlament a ma meglevő 8 kerület mellett döntött.
Robert Kaliòák belügyminiszter szerint sok pénzt lehetne megtakarítani a 3 + 1 megye modelljével. „A centralizált közigazgatás hatékonyabb és olcsóbb. A nagy kerületek jobban megfelelnének az Európai Unió-s normáknak, ami egyszerűsítené az uniós alapokhoz történő hozzáférést“ – hangoztatja. Több parlamenti párt nem osztja a véleményét. Pavol Abrhan, a KDH alelnöke sem változtatna a mostani felosztáson.
A Konzervatív Intézet politikai elemzője szerint elsősorban a széttagolt és kevéssé hatékony helyi közigazgatáson kellene változtatni. Sloboda azt mondja, ha több mint 2900 város és község 160-300 önkormányzatba tömörülne és 16 földrajzilag- történelmileg természetes megyébe sorolnák őket, szükségtelenné válnának a regionális választások. A megyei parlamentek képviselői azonosak lehetnének a városok és falvak képviselőivel.
Hasonló álláspontot képvisel Dušan Sloboda, a Konzervatív Intézet politikai elemzője. Úgy véli, a Rober Fico által szorgalmazott 3+1 kerület esetében az önkormányzatiság csak annyit érne, mint a kommunizmusban megvalósult választások. Tibor Madleòák választási elemző szerint egy ilyen területi felosztás az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) malmára hajtaná a vizet. Elmagyarázta: minél nagyobbak a választási kerületek, annál jobban elvesznek a régiók sajátosságai, így a választási eredmények hasonlítanának a parlamenti választások eredményeihez.
.
Ha a 3 + 1 modell korábban érvényesült volna, a nemrég lezajlott megyefőnöki választások a nyugat-szlovákiai, közép-szlovákiai és kelet-szlovákiai választási kerületben is a Smer-SD jelöltjének győzelmével végződtek volna. Csupán Pozsony lenne a jobboldal kezében – írja a Sme napilap internetes portálja.
Madleòák szerint a Smer-SD pragmatikus okokból hagyná meg Pozsonyt önálló megyeként. Attól tart, hogy ha a főváros a déli járások magyar szavazóbázisával a Nyugat-Szlovákiai kerületben maradna, akkor az ország egyharmadát ellenkező irányba tolná el.
A szakemberek feltételezik, hogy az eddigi rendkívül alacsony választási részvétel javulhatna, ha az ország természetes régiókra oszlana fel. 2001-ben Viktor Nižòanský, a közigazgatás reformjának akkori kormánybiztosa 16 történelmi és földrajzi szempontból összefüggő megye létrehozását szorgalmazta. Ha sikerült volna álláspontját érvényesítenie, a novemberben lezajlott választásokon a Smer-SD mintegy 10, a jobboldal pedig 4 megyefőnököt szerzett volna. A szélsőséges nézeteiről ismert Marian Kotleba a mai Besztercebánya (Banská Bystrica) megye északi részében szerzett volna szavazatokat. A Sme emlékeztet: mivel a politikusok attól féltek, hogy Komárom megye úgymond elmagyarosodik, a parlament a ma meglevő 8 kerület mellett döntött.
Robert Kaliòák belügyminiszter szerint sok pénzt lehetne megtakarítani a 3 + 1 megye modelljével. „A centralizált közigazgatás hatékonyabb és olcsóbb. A nagy kerületek jobban megfelelnének az Európai Unió-s normáknak, ami egyszerűsítené az uniós alapokhoz történő hozzáférést“ – hangoztatja. Több parlamenti párt nem osztja a véleményét. Pavol Abrhan, a KDH alelnöke sem változtatna a mostani felosztáson.
A Konzervatív Intézet politikai elemzője szerint elsősorban a széttagolt és kevéssé hatékony helyi közigazgatáson kellene változtatni. Sloboda azt mondja, ha több mint 2900 város és község 160-300 önkormányzatba tömörülne és 16 földrajzilag- történelmileg természetes megyébe sorolnák őket, szükségtelenné válnának a regionális választások. A megyei parlamentek képviselői azonosak lehetnének a városok és falvak képviselőivel.
Forrás
sme.sk
