2016. november 30., 10:29

Mesežnikov: Kotleba pártja rendszerellenes

POZSONY. Bemutatni a szlovákiai szélsőjobboldali és ultranacionalista színteret, valamint hozzájárulni sikere okainak leleplezéséhez – ez a célja a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) legújabb tanulmányának, amelyet kedden mutatott be az intézet.
201611291528360.mes01.jpg

A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) a Hanns Seidl Alapítvánnyal közösen készítette el a Jelenlegi jobboldali extrémizmus és ultranacionalizmus Szlovákiában című, Pozsonyban bemutatott tanulmányt. A politológusok és szociológusok által összeállított anyag elsősorban olyan tényezőkre világít rá, amelyek lehetővé tették a Mi Szlovákiánkért Néppárt (¼SNS) számára azt, hogy a választások során parlamenti mandátumokat szerezzen – magyarázta Grigorij Mesežnikov, az IVO igazgatója.

„Elemeztük a makroszociális tényeket és a politikai színtéren történő mozgásokat, továbbá a választópolgár viszonyát a politikai pártokhoz, valamint a szélsőjobboldali párt támogatottságát regionális lebontásban, illetve a választók értékrendjét” – magyarázta Mesežnikov, aki bízik benne, hogy a publikáció hozzájárul a vita folytatásához.

A politológus leszögezte: Marian Kotleba pártja rendszerellenes, számára problémát jelent a liberális demokrácia. „Alapjában véve javasolja annak eltörlését, illetve más rendszerrel történő helyettesítését, s teljes mértékben láthatóan lép fel a jelenlegi külpolitikai irányultság ellen” – említette a szakember az ¼SNS Európai Unióból és NATO-ból történő kilépésére vonatkozó petíciós kezdeményezéseit.

Kotleba sikere a hagyományos pártok iránti bizalomvesztés

A szlovákiai demokratikus intézményekre a nyilvánosság bizalmának nagyfokú hiánya jellemző, főleg a politikai pártok viszonylatában – figyelmeztetett O¾ga Gyárfášová, az IVO munkatársa. Marián Kotleba és pártja idei parlamenti választások során aratott sikerét szerinte nagymértékben az okozta, hogy a hagyományos politikai pártok és intézmények nem végzik el a saját feladatukat. „Mindenütt, ahol elhanyagolják a közpolitikát és az átláthatóságot, később sikerrel járnak az ilyen szereplők” – hívta fel a figyelmet a szociológus.

A szakemberek a tanulmányban megkísérelték felvázolni, hogyan lehetne megerősíteni a társadalom védekező mechanizmusait a kívülről érkező bomlasztással, illetve a más rendszerrel való felváltásával szemben. Mesežnikov úgy véli, ez elsősorban az állami struktúrák feladata, amelyek „munkaköri leírásában” a demokratikus rendszer védelme is szerepel. „Egyelőre inkább valamiféle reaktív lépésekről van szó, nem beszélhetünk teljes körű hozzáállásról” – értékelte az IVO igazgatója. Rámutatott, hogy például „elaludt“ az ¼SNS szlovák jogszabályokkal való összeegyeztethetőségének kérdése, a Legfőbb Ügyészség eddig nem lépett tovább a Marian Kotleba vezette párttal szembeni beadvány ügyében.

Kevés az európai példa

A tanulmányban leszögezik, hogy a jelenlegi Európában nem sok olyan párt van, mint az ¼SNS, amelynek sikerült bejutnia a politikai fősodrásba. A rendszerszerű politikai erőknek ugyanis van egy kidolgozott, működőképes rendszerük, amely a szélsőségeseket meggátolja abban, hogy megváltoztassák a társadalom demokratikus elrendeződésének jellegét. Szlovákiában efféle rendszer az eltelt években nem létesült – figyelmeztetnek az anyag szerzői.

„Az ¼SNS a 8 százalékos választási eredményével jelenleg gyenge arra, hogy megváltoztassa a politikai rendszer jellegét. A parlamentben elszigetelődött, koalíciós lehetősége a nullával egyenlő. Az extrémizmus vírusa azonban bomlasztóan hat a társadalmi légkörre, főleg a parlamenti platform megszerzése után” – figyelmeztetnek a szakemberek, hozzátéve: jelenleg az legnagyobb kihívásról van szó a liberális demokráciával, az euro-atlanti lehorgonyzással és a polgári együttéléssel kapcsolatban Szlovákiában.

Megosztás