Mesežnikov: előremutató lépés volt a NATO-ba történő belépésünk
POZSONY. Szlovákia NATO-tagországok közé történő belépése az 1989 novemberét követő legfontosabb események közé tartozott – jelentette ki Grigorij Mesežnikov politológus annak alkalmából, hogy szombaton lesz a 11. évfordulója annak, hogy az ország csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
„Most mutatkozik meg, hogy ennek a döntésnek kulcsfontosságú stratégiai jelentősége volt. Abban a turbulens közegben, ami Kelet-Európában van kialakulóban, mégis védettebbek vagyunk“ – hangsúlyozta Grigorij Mesežnikov.
A politológus úgy véli, ezen garanciák nélkül bizonytalan helyzetbe kerülnénk. „Strukturális szempontból egy integrált rendszer részét képezzük. Ami pedig a NATO-tagságból következő kötelezettségeink kifelé történő teljesítését illeti, szolidárisak vagyunk. Elmaradunk azonban annak a követelménynek a teljesítése terén, hogy a GDP 2 százalékát a katonai költségvetésre fordítsuk” – fejtette ki.
Mesežnikov szerint általánosságban véve alulértékelték azokat a változásokat, amelyek a NATO felé nem nagyon hajló közegben – vagyis főleg Oroszországban – mentek, illetve mennek ma is végbe. „Mindannyian alulértékeltük a hatékonyabb, gyorsabb, mélyebb változások szükségszerűségét, illetve a kialakult helyzethez való alkalmazkodás fontosságát. Annak köszönhetően, hogy a NATO tagja vagyunk, az elmulasztott dolgok utolérése könnyebben megy" – véli a politológus.
Mesežnikov arra is rámutatott, hogy egyes eddig semleges státuszú országokban is párbeszéd kezdődött a NATO-hoz történő esetleges csatlakozásról. Finnország például jelenleg már nyíltan kimondja, hogy megfontolja a belépést. „Mindez megerősíti, hogy ez a külső biztonság egyetlen megbízható biztosítéka” – hangsúlyozta.
A politológus úgy véli, ezen garanciák nélkül bizonytalan helyzetbe kerülnénk. „Strukturális szempontból egy integrált rendszer részét képezzük. Ami pedig a NATO-tagságból következő kötelezettségeink kifelé történő teljesítését illeti, szolidárisak vagyunk. Elmaradunk azonban annak a követelménynek a teljesítése terén, hogy a GDP 2 százalékát a katonai költségvetésre fordítsuk” – fejtette ki.
Mesežnikov szerint általánosságban véve alulértékelték azokat a változásokat, amelyek a NATO felé nem nagyon hajló közegben – vagyis főleg Oroszországban – mentek, illetve mennek ma is végbe. „Mindannyian alulértékeltük a hatékonyabb, gyorsabb, mélyebb változások szükségszerűségét, illetve a kialakult helyzethez való alkalmazkodás fontosságát. Annak köszönhetően, hogy a NATO tagja vagyunk, az elmulasztott dolgok utolérése könnyebben megy" – véli a politológus.
Mesežnikov arra is rámutatott, hogy egyes eddig semleges státuszú országokban is párbeszéd kezdődött a NATO-hoz történő esetleges csatlakozásról. Finnország például jelenleg már nyíltan kimondja, hogy megfontolja a belépést. „Mindez megerősíti, hogy ez a külső biztonság egyetlen megbízható biztosítéka” – hangsúlyozta.
Forrás
Sme.sk
