Menyhárt József: nyitni kell a közösen felvállalt érdekérvényesítés felé

hirek.sk 2016. június 10., 08:11
POZSONY. Szombaton Érsekújvárban lesz a Magyar Közösség Pártja tisztújító kongresszusa, ahol a küldöttek két országos jelölt, Menyhárt József és Õry Péter közül választhatják ki az MKP jövendő elnökét. Csütörtökön a sajtóban megjelent a hír, miszerint Õry Péter visszalép, és az elnöki tisztség helyett inkább az Országos Tanács elnöki posztját pályázza meg. A jelöltek ezzel kapcsolatban portálunknak azt mondták, "spekulációkra nem kívánnak reagálni". Az Õry Péterrel készített interjúnk után ezúttal Menyhárt Józsefet kérdeztük a pártelnöki feladatokkal és az MKP megújhodásával kapcsolatos elképzeléseiről.

Az MKP megújhodása és az elnökségének megfiatalítása iránti igény fogalmazódott meg leggyakrabban az elmúlt hetekben. Milyen konkrét lépések, döntések vezetnének az ilyen irányú változáshoz?

A helyi szervezetetek döntései és a járási konferenciák jelölései alapján friss arcok kerülhetnek a párt országos elnökségébe: mindez persze nem jelenti azt, hogy a tapasztalat nem jelentene értéket. Véleményem szerint az arany középút a megoldás – friss erő és kiérlelt tapasztalat a megoldás!

Megválasztása esetén mely legégetőbb problémák orvoslását tartaná elsődlegesnek? Ön szerint mi fontosabb a sikerhez: az alkalmas vezér vagy a tettrekész csapat?

A Régi idők focija című film szállóigévé vált mondatát idézném: Kell egy csapat! Ez az alapja a munkának – állítom, hogy a felvidéki magyarság ügyeit csakis csapatmunkával lehet sikerre vinni. Csapat nélkül nincs vezér, vezér nélkül nincsen csapat: az egyik feltételezi a másikat. „Égető probléma“ pedig akad jócskán: kisebbségi oktatásunk szorongatottsága, anyanyelvünk színtereinek visszaszorítása, gazdaságunk ellehetlenítése, politikai képviseletünk megosztottsága...

Köztudott, hogy az MKP számára alapirány az etnikai politizálás, s ez az önmeghatározás irányt szab a pártnak, és témáit is meghatározza.  Az eddigi célkitűzésekből mit tart hangsúlyosan fontosnak, mi az, amit még célként fogalmazna meg?  

Etnikai politizálásunk evidens: a felvidéki magyarság képviselete az elsőrendű feladatunk. Rendezetlen ügy pedig ­– ahogy az előbb is említettem – akad jócskán. Elég csak egykori diákom, Žák-Malina Hedvig ügyét említeni: az idén lesz tíz éve, hogy ügye rendezetlen. S azt látjuk, hogy akik egykor védelmére keltek, most azok mellett szavaznak, akik Hedviget meghurcolták. Nincs ez jól: az igazságnak csak egy arca van, és ezt nem írhatja felül, hogy tagja vagyunk egy kormánykoalíciónak vagy sem.

A magyar kisebbség melleti elköteleződésünk viszont nem zárja ki, hogy partneri viszonyba kerülve felemeljük szavunkat a Szlovákiában élő egyéb kisebbségek nevében is: példának okán a magyar ajkú romák ügye a mi ügyünk is.

Kiemelt fontossággal bír a nyelvhasználat kérdése: a szlovákiai magyarság számára a szó legszorosabb értelmében vett létkérdés. Közösségünket a nyelv tartja meg magyarnak, a nyelvváltást mind egyéni, mind közösségi szinten törvényszerűen követi a nemzetiségváltás. Az MKP-nak, mint nemzetiségi pártnak meggyőződésem szerint ezért nemcsak szimbolikus lépésekkel, hanem a lehetőségeihez mérten gyakorlati lépésekkel is támogatnia kellene a magyar nyelvhasználat ügyét. Itt egy olyan stratégia következetes megvalósítására lenne szükség, amely több szinten, országos és helyi szinten is mozgósítaná a párt struktúráit az ügy érdekében.

Az elmúlt hat év azt bizonyította, hogy hozzávetőleg százezer biztos szavazója minden körülmények között megvan a pártnak, ez azonban kevésnek bizonyult a parlamenti bejutáshoz. Ön milyen érdekérvényesítő eszközökkel tenné láthatóbbá az MKP-t, illetve milyen stratégia mentén szólítaná meg a politikából kiábrándult polgárokat?

Az MKP él és dolgozni akar: ezt bizonyították a helyi szervezetek és a járási konferenciák részvételi arányai. Tagságunk stabil, ezzel nincs gond. Tény viszont, hogy magyarságunk fogy: az utánpótlás nevelése ennek okán olyan sürgető feladat, amellyel számolni kell. Mindemellett pedig egy friss, modern, a kommunikációjában megújult MKP a cél: a hagyományos értékrend adott, ennek közvetítésére viszont teret és módot kell találni.

A párt kapcsolati rendszerében látja-e Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal közös kormánykoalícióban levő Most-Híddal való együttműködés lehetőségeit? Köztudott, hogy a választások előtt Bugár Béláék mindenfajta együttműködést elutasítottak, majd a választások után a tárgyalások kezdeményezőivé váltak. Az MKP részéről eddig jogos volt a kivárás taktikája, ön milyen folytatásban gondolkodik?

Szükség van egy szélesebb, egy magyar–magyar párbeszéd megnyitására, hiszen közösségünk nemcsak a politikai pártok tevékenysége mentén szerveződik. A civil szféra, az oktatás és a kultúra képviselői jelentős mozgatói kisebbségi létünknek. Nyitni kell a közösen felvállalt érdekérvényesítés felé – mindezt viszont nem csupán a pártok közötti komunikációra kell leszűkíteni.

Öt év múlva milyennek szeretné látni az MKP-t és a felvidéki magyar közösséget?

Felvidéki magyaságunkat erős, önnön sorsát határozott és egységes politikai képviselettel alakító közösségnek remélem. Olyan közösséget kívánok megtapasztalni, amely nem fél, nem alkuszik és nem fogy tovább.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS