Menyhárt József: Legyen végre biztonságban a felvidéki magyarság...!

hirek.sk 2016. február 03., 09:08
DUNASZERDAHELY. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja dunaszerdahelyi járási választási listavezetője – a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének tanára – az országos képviselőjelöltlista 4. helyén szerepel. A Hírek.sk eddigi sokrétű tevékenységéről és politikai elképzeléseinek prioritásairól kérdezte az MKP 39 éves, Nyékvárkonyban élő, dunaszerdahelyi járási elnökét.

Ön a Dunaszerdahelyi járás választási listavezetője. Ezt megelőzően hogyan alakult a párton belül  a pályája, mely a dunaszerdahelyi járási elnöki poszt megszerzéséhez vezetett?

Közéleti pályám azzal kezdődött, hogy szülőfalumban, Nyékvárkonyban 26 évesen független önkormányzati képviselővé választottak, majd három cikluson át töltöttem be ezt a tisztséget. A második ciklusban már az MKP támogatásával, de párton kívüli jelöltként kerültem be a helyi képviselő-testületbe. Amikor 2009-ben az akkori polgármesterünk átpártolt a Most-Híd vegyespárthoz, s az MKP helyi szervezetének további léte sem tűnt túl stabilnak, barátommal, Horváth Ákossal együtt újjászerveztük a magyar párt helyi szervezetét. Tulajdonképpen akkoriban léptem be az MKP-ba, amely színeiben jelölteket indítottunk az önkormányzati választáson. Polgármester-jelöltünk, Horváth Ákos győzött a választáson, s engem is beválasztottak a helyi önkormányzatba: négy évig alpolgármesterként tevékenykedtem.

A későbbiekben az MKP Dunaszerdahelyi járási vezetőségének a munkájába is bekapcsolódtam. Bacsó László újdonsült járási pártelnök kért fel arra, hogy vállaljam el az alelnöki feladatkört, amit meg is tettem. Aztán a 2013-as megyei önkormányzati választásokon járási szinten engem is jelöltek megyei képviselővé, és bekerültem a Nagyszombat Megyei Önkormányzatba. A megyei választások után új járási elnököt kellett választani. Némi kitérő után, a szavazás 2. körében tavaly februárban vállaltam az elnöki posztra történő jelölésemet, ami után járási elnökké választottak.

Mivel az MKP alulról építkező párt, ezért a helyi szervezeteknek kell jelölteket javasolniuk az országos választási listára. Az érvényes kvóta szerint a Dunaszerdahelyi járásból 24 személyt jelölhettünk. A tavasszal tartott járási konferenciánkon döntés született a jelöltek sorrendjéről, és arról is, hogy én legyek járásunk listavezetője. Végül az országos pártlista megtisztelő 4. helyére kerültem.

Saját megítélése szerint az MKP-n belüli folyamatos munkálkodásának köszönheti ezt az előkelő helyet, avagy kiemelhető egy-két olyan kimagasló eredménye, amelyek miatt a járási és az országos elnökség is ilyen nagy mértékű bizalmat szavazott önnek?

Úgy vélem, hogy Bacsó Lászlónak, Nyárasd község polgármesterének  nagyon sokat köszönhet a Dunaszerdahelyi járás. Az a tény, hogy az MKP járási elnöki tisztségből való távozása után a pártvezetés részéről én ekkora bizalmat kaptam, talán az MKP nyékvárkonyi alapszervezetén belüli megújhódásért kifejtett munkámnak köszönhető. Országos szintű párttisztséget ugyanis korábban nem töltöttem be, és az MKP országos rendezvényein sem tevékenykedtem.

Népszerűségének növeléséhez azonban valószínűleg hozzájárult a Kicsi Hang verséneklő együttes megalapítása és töretlen sikersorozata, valamint rendszeres vőfélykedése, mint ahogy az is, hogy tollforgatként is gyakran megosztja gondolatait a hazai közvéleménnyel. Egyetért ezen állításommal?

Én is azt gondolom, hogy számomra nem csak a pártmunka hozta meg az ismertséget és a támogatottságot. Tény, hogy már régóta sokféle dologgal foglalkozom, mégsem állítható rólam az, hogy hebehurgyán mindenbe belekapnék. Amibe eddig belefogtam, azt mindig a legjobb tudásom szerint és a legmagasabb hőfokon igyekeztem művelni. Az egyetemi tanári pályám kapcsán elmondható, hogy immár 13. éve dolgozom a Nyitrai KFE említett intézetében. Ez idő alatt nagyon sok diákkal dolgozhattam együtt, gyarapíthattam ismereteiket. Emellett nyilvános és iskolakoncerteken 15 éve lépek fel a Kicsi Hang verséneklő együttessel. Mitagadás, vőfélyként a lakodalmakból is sokan ismerhetnek, hiszen azzal is már 13 éve foglalkozom. Mindez egyre nagyobb, több járáson átívelő ismeretséget hozott számomra.

A parlamentbe történő bejutása esetén a felsorolt tevékenységek közül melyekről tudna lemondani az időigényes képviselői munka hatékonyságának növelése érdekében?

Ez egy jó kérdés, erről már korábban is sokat gondolkodtam. Nyilvánvaló, hogy parlamenti bejutásom esetén ezen tevékenységi körök átszervezést igényelnek, amelyet meg is fogok tenni. A parlamentbe bekerülő jelöltek közül valószínűleg senki sem egyik napról a másikra fejezi majd be az addigi munkáit, de számol azzal, hogy az élete átalakul. Ennek én is a tudatában vagyok: kész vagyok a változásra! Csupán egy dologról nem vagyok hajlandó lemondani: nálam a család a legfontosabb! A feleségemmel és két lányommal a jövőben is a lehető legtöbb időt szeretném tölteni. Tőlük kapom a legtöbb szeretetet és energiát, amiből folyamatosan építkezem – mindezt továbbra is viszonozni akarom nekik.

Ha képviselő lenne, mire fordítaná a legtöbb időt és energiát? Mi az, ami ön számára a politikai pályafutása során prioritás?

A parlamenti munkám során az eddigi tevékenységi köreimből kifolyólag három nagyon fontos területre: az oktatásra, a kultúrára és a nyelvpolitikára helyezném a hangsúlyt. Az oktatás területén, az anyanyelvi oktatás biztosításától kezdve a kisebb-nagyobb iskolák megtartásán keresztül bőven akad tennivaló. A magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatását is a lehető leghatékonyabbá kellene tennünk. Sok szülő ugyanis azért adja szlovák iskolába a gyermekeit, mert nem bízik abban, hogy gyermekük a magyar iskoláinkban kellőképpen sajátítja el az államnyelvet... Attól félnek, hogy ezáltal majd kevésbé érvényesülhetnek Szlovákiában. Nyelvészként is azt tanácsolom: ne cseréljük le anyanyelvünket, mert nem éri meg! Törvényhozóként a nyelvpolitikai téren is jócskán találnék önmagam számára tennivalót. Szlovákiában 1999 óta a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény, illetve annak később véghezvitt módosítása nem biztosítja számunkra az élet minden területén anyanyelvünk használatát. A vonatkozó jogszabályt nem tudjuk érvényesíteni az egyes hivatalokban, a szociális szférában és más területeken: így ilyen vonatkozásban is lenne mit tennem. Kellene egy nagyon stabil nyelvi-nyelvpolitikai tervezés: anyanyelvünk státuszát kellene erősítenünk – a szlovákiai magyar nyelvhasználat megerősítése az élet minden színterén egy kiemelten fontos feladat!

Hasonlóképpen fontos célként tűzöm ki kultúránk támogatását: civil szervezeteink, sajtótermékeink, könyvkiadóink léte Magyarországról érkező esetleges támogatásoktól függ. Mindeközben a szlovák  kormányhivataltól érkező állami támogatások továbbra is elenyészőek: ez az állapot tarthatatlan.

Járási MKP-elnökként március 5-e után is folytatná a párt megújhódása érdekében korábban kifejtett tevékenységét?

Járási MKP-elnökként eddig azzal szembesültem, hogy vannak elöregedő, megújulásra váró, alig és esetenként nagyon is jól működő helyi szervezeteink. A Dunaszerdahelyi járásban több mint 60 település található. Ha azt akarjuk, hogy ebben a térségben működjön az MKP, akkor járási szinten a választások után az eddiginél is fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a folyamatos munkára és tagságunk utánpótlására – az utóbbi évek munkájából hiányzó fiatalítására. Nem hagyhatjuk azt, hogy egy elöregedő, letűnőben levő párt címkéjét ragasszák ránk! Ez ugyanis nem igaz. Az MKP-ban olyan erő és lehetőség rejlik, amit az országos választási lista is bizonyít: az első 10 helyen 5 teljesen új arc, 25–40 év közti energikus, tettrekész fiatal található, s a parlamentben is bizonyítani szeretnénk. A megújhódás tehát több szinten elkezdődött: ezt a következő években is folytatnunk kell!

Ön mit mond a választóknak, miért fontos, hogy az MKP, mint egy etnikai egységen alapuló politikai erő ott legyen a szlovák törvényhozásban?

Hiszem azt, hogy az MKP-nak március 5-én azért kell bekerülnie a parlamentbe, hogy ott erősebb képviseletünk legyen. Ha ugyanis a Most-Híd be is jutna, akkor is csak közel egy tucatnyi képviselője lenne. Láthatjuk azt, hogy bár a jelenlegi választási időszakban voltak különféle törekvéseik, de azokat nem tudták sikerre vinni. Ha márciusban további 9-10 MKP-s képviselő is bekerülne melléjük, akkor közösen már hasonló parlamenti erőt képeznénk, mint a Dzurinda-kormány idején, amikor több tervet is sikerült valóra váltani. Hozzátenném: az MKP semmi olyat nem kér, ami a felvidéki magyarságnak ne járna! Csak annyit kérünk, ami az őshonos kisebbséghez tartozó, adófizető polgároknak kijár. Például azt, hogy az anyanyelvünket tartsák tiszteletben, saját kultúránk megőrzését-ápolását pedig állami szinten támogassák. Továbbá magunk dönthessük el azt, hogy milyen tannyelvű iskolába akarjuk íratni a  gyermekeinket, s az anyanyelvi iskolák is megkapják a minőségi oktatáshoz szükséges szükséges anyagi feltételeket. Azt is kérjük, hogy legyen biztosítva Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése, semmiféle területen ne szoruljunk hátrányba. Semmilyen helyzetben sose kelljen szégyenkeznünk és félnünk magyarságunk vállalása miatt! Legyen végre biztonságban a felvidéki magyarság Szlovákiában!        

0 HOZZÁSZÓLÁS