Menyhárt József: iskoláink számára egyetlen hatékony megoldás a pozitív diszkrimináció

Mint az korábban Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője portálunknak elmondta, ilyen konferencia még nem valósult meg az EP-ben, tekintettel arra, hogy a rendezvényre a négy legnagyobb külhoni magyar közösség európai parlamenti képviselői szervezésében kerül sor. „Bocskor Andrea Kárpátalja, Deli Andor a Délvidék, Sógor Csaba Erdély és jómagam a Felvidék problémáit szeretném láttatni európai szinten. Természetesen szakértőket és hazai politikusokat is meghívtunk a rendezvényre, amely angol és magyar nyelven valósul meg. Elfogadunk egy zárónyilatkozatot is, amelyet megküldünk az Európai Bizottságnak, az Európai Parlament vezetésének, illetve a négy érintett ország, Ukrajna, Szerbia, Románia és Szlovákia nagykövetének” – magyarázta az EP-képviselő.

Csáky Pál korábban portálunknak azt nyilatkozta, a rendezvényen a romániai magyarságot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor, Kárpátalját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László, a Délvidéket pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke képviseli. „Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja országos elnökét arra kértem fel, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy politikai és szakmai szempontjairól nyújtson átfogó összefoglalást” – fűzte hozzá.

Március 7-én, miután Csáky Pál fogadta az MKP elnökét, megbeszélést folytattak Markus Warasinnal,  Antonio Tajani  EP-elnök kabinetjébe frissen kinevezett nyelvi kisebbségekért felelős megbízottjával. A tárgyaláson részt vett Lancz Attila, az MKP külügyi titkára és Bolya Boglárka, a kabinet egyedüli magyar tagja is.

Ezt követően Menyhárt József és Csáky Pál az EP-stúdió vendégei voltak, majd következett az Anyanyelv kontra államnyelv elnevezésű konferencia. A  nyitóbeszédet Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos tartotta, Menyhárt József a szlovákiai magyar oktatás helyzetéről számolt be előadásában.

Menyhárt József rámutatott, hogy a felvidéki magyarság identitásválságban szenved, a magyar népesség fogyásában mintegy 60 százalékban okolható az asszimiláció, a maradék negyven a csökkenő születésszámmal, az elvándorlással, tehát a természetes népességcsökkenéssel magyarázható.  „Az oktatásügy az asszimiláció kérdésében jelentős súllyal bírt a múltban is, és így van ez a jelenben is” – hangsúlyozta.

Az MKP elnöke a szlovákiai oktatási rendszer alapvető hibájának nevezte, hogy a közoktatási törvény nem tesz különbséget iskola és nemzetiségi iskola között. „A törvény nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségi oktatás önálló rendszerként, illetve a nagy rendszerben egy önálló egységként jelenjen meg. Ez azért hátrányos, mert bármiféle többletjogokat szeretnénk elérni, nincs hivatkozási alapunk, nem tudjuk konkrétan definiálni, kinek is a számára szólnak igényeink. Bármilyen kérdésről legyen is szó, tartalmi, finanszírozási, öndefiniálási kérdések – ezek mind megválaszolhatatlanok maradnak” – fejtette ki. Hozzátette: a közoktatási törvényben meg kell határozni a nemzetiségi iskolarendszer fogalmát, megfogalmazva benne annak jellemzőit, tulajdonságait, működésének feltételrendszerét. A nemzetközi példák alapján ennek köszönhetően a kisebbségi oktatási rendszer megerősödik, ezzel együtt megváltozik a lakosság hozzáállása, megnő a bizalom, nő a tanulói létszám, megerősödnek az intézmények.

Menyhárt József szerint a szükséges tartalmi önigazgatás leglényegesebb eleme, hogy oktatásunk tartalma az állami kerettantervbe illeszkedve, de mégis specifikus igényeinknek megfelelő legyen. „Mivel a kerettantervek alapvetően az anyanyelvi órák okán térnek el az egységes kerettantervektől, a magyar iskolák sajátosságai ezekben nem mutatkozhatnak meg. Ide tartozik anyanyelvünk megfelelő óraszámban való tanítása, nemzeti történelmünk oktatása. Jogos elvárás, hogy a szlovák nyelvet, amely a magyar nyelvtől teljesen eltérő grammatikai rendszerű, s amelyet őshonos nemzeti kisebbségünk egy része (tömbben) élőszóban keveset hall, olyan módszertannal sajátítsák el a gyermekek, amely a leghatékonyabb: idegen nyelvként” – mondta. „A felvidéki magyar iskoláknak arra kellene ösztönözniük a tanulókat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak a későbbiekben, megmaradva magyarként (…). Ez olyan összetett elvárásrendszer, amelyre a jelenleg működő kerettantervek egyáltalán nem képesek reagálni. Az önálló kerettanterv az oktatási önigazgatás egyik első pillére, melyet mindannyian nélkülözhetetlennek tartunk” – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, a tartalom megfelelő biztosításához megfelelő tankönyvek is szükségesek, de sajnos ezek nem állnak a magyar iskolák rendelkezésére.

Mint hangsúlyozta, az oktatási önigazgatás a tartalmi szabályozáson túl elsősorban finanszírozás kérdésében válik rendkívül fontossá, mivel a magyar iskolák nagy része épp csak a működési költségeket tudja a normatívából fedezni, s az intézmények legalább harmadát érinti a megszűnés veszélye. „Bár az állam törvényben lehetővé teszi nemzeti közösségünk iskoláinak működését, a megfelelő pénzügyi garancia hiányában mégis a leépülés fenyegeti őket. A fenntartók, az önkormányzatok képtelenek saját forrásból kiegészíteni azokat a hiányzó euró tízezreket, amelyek az állami dotáció fölött az oktatási intézmények működéséhez szükségesek. Az előbb említett nemzetközi példákból kiindulva erre egyetlen hatékony megoldás létezik, mégpedig a pozitív diszkrimináció” – szögezte le Menyhárt József. Véleménye szerint az egyedüli járható út az lenne, ha a nemzetiségi iskolákat az egységes szabályozó eljárásból kiemelnék, és külön rendszerként kezelve, többletforrásokkal megnövelt támogatásban részesítenék.

Az MKP elnöke rámutatott a középiskolák nehéz helyzetére, kiemelve a szakközépiskolákat, amelyek a leszakadó peremvidéki járások déli területeiről származó diákok számára jelenthetnének megoldást, például a nemrég bevezetett duális képzés útján, amely azonban egyelőre nem sok sikerrel működik. „Ennek több oka van, akár a megfelelő ipar hiánya, akár e képzési forma nem kellőképpen átgondolt finanszírozása” – magyarázta. Szintén nehéz helyzetben vannak az egyházi intézményeink is, tizenegy katolikus és hét református iskola működik az országban, amelyek „a rendkívül fontos minőségi tudás mellett jelentős erkölcsi többlettel, identitással, szociális érzékenységgel vértezik fel tanulóikat”.

Leszögezte: a minőségi oktatás letéteményesei a kiváló pedagógusok. „Sajnos a pedagógusok társadalmi, anyagi megbecsülése jelenleg igen alacsony, így ebből következően nem mindig a legkitűnőbb tanulók választják ezt a pályát. Ez nem kifejezetten nemzetiségi probléma, viszont a magyar iskolákat hatványozottan érinti” – hangsúlyozta.

Menyhárt József összegzése szerint önigazgató, versenyképes, anyagilag megfelelően ellátott oktatásügyre van szükségünk. „Az MKP részéről úgy véljük, minden olyan helyen meg kell őrizni intézményeinket, ahol a diáklétszám még nem esett a lélektani határ alá. Meg kell határozni, hogy ez tulajdonképpen hány fő. De épp az identitásvesztés és az asszimiláció okán – amelyben kulcsszerepet játszik a magyar és nem magyar iskolák közti szülői döntés – közösségi-lélektani okokból és gyakorlati okokból is elhibázott arról elmélkednünk, hol maradjon iskola, hol pedig ne. Épp fordítva, azon megoldásokat kell megtalálnunk, amelyek a legtöbb iskola megőrzését és gyarapodását tudják szolgálni” – hangsúlyozta Menyhárt József.

Az MKP elnökének felszólalását teljes terjedelmében ITT olvashatják.

A Magyar Közösség Pártja küldöttségét kora este fogadta Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is. Március 8-án találkoznak a Fidesz EP-képviselőivel, részt vesznek a képviselők delegációs ülésén, tárgyalnak Szájer Józseffel, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának alelnökével és Gál Kinga EP-képviselővel, aki az Európai Néppárt egyik alelnöke is. Utolsó programpontként pedig Manfred Weberrel, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetőjével találkoznak.