Menyhárt József: célunk az együttgondolkodás, amely a közös cselekvéshez vezethet

A Magyar Közösség Pártja új vezetése, s személy szerint Ön, júniusi megválasztásakor célul tűzte ki a magyar-magyar párbeszéd megindítását. Mi indokolta ezt a nagyszabású vállalást, illetve motiválta a kezdeményezést?

A magyar-magyar párbeszéd elindításával sokéves adósságunkat rójuk le. Meggyőződésem, hogy a felvidéki magyarok többsége elvárja megválasztott képviselőitől, akár parlamenti, akár megyei szinten, hogy a szakemberekkel együttműködve megválaszolják a hogyan tovább kérdését.

Az MKP Országos Tanácsa Naszvadon megtartott ülésén döntött, hogy kezdeményezi a Magyar Érdekképviseleti és Egyeztető Tanács összehívását, mely a közösségen belüli magyar-magyar párbeszéd intézményeként az együttgondolkodás fóruma kíván lenni. Mi az oka annak, hogy a hétfői találkozóra szóló meghívóból már hiányzik e tervezett intézményesített keretre történő utalás, talán mégsem mutatkozott igény a tanács létrejötte iránt?

Az első találkozó megszervezésekor egy sor olyan kérdéssel szembesültünk, amelyek miatt úgy döntöttünk, az intézményesítést más formáját választjuk. A továbbiakban kisebb, az egyes szakterületeket felölelő munkacsoportok alakítását tervezzük, amelyek feladata lesz a közös alapok tisztázása.

Korábban a felvidéki magyarságot érintő kérdésekről a csupán pártok közt folyó egyeztetések nem voltak sikeresek. A „párt-beszédet” felváltó, szélesebb körben, az országos jelentőségű és szervezettségű intézmények részvételével folyó párbeszéd sikeresebb lehet?

Az utóbbi két évtized legfontosabb tanulsága, hogy külön-külön sem a politika, sem pedig a civil szervezetek nem érhetnek el átütő eredményt.  A cél az együttgondolkodás, amely elvezethet a közös cselekvéshez is.

Sokan szkeptikusak az ügyben, hogy eredményes lehet-e az MKP és Most-Híd egy tárgyalóasztalnál, a kétkedőket csak erősítette, amikor sajtónyilvánosságot kapott a Most-Híd elnökének véleménye, amelyben úgy fogalmazott, „olyan gittegyletbe nem lépünk be, amelyben csepűrágás zajlik”. Ön mire számít, lehet a magyar-magyar párbeszéd a két párt közti hatékony politikai párbeszédnek is a kezdete?

A magyar-magyar párbeszéd célja nem a két párt összeboronálása, hanem a felvidéki magyar érdekképviselet hatékonyabbá tétele. Ehhez szüksége van a pártokra, a pártok közti kommunikációra, de nem kevésbé fontos a civil szervezetek, érdekképviseleti szövetségek szerepe sem.

A megválasztása óta eltelt öt hónap alatt végigjárta a régiókat. Mit tapasztalt, az MKP járási szervezetei, a párttagok igénylik-e azt, hogy a két párt valamilyen szinten közelítsen egymáshoz?

Valóban sikerült több régiót végiglátogatnom, és elmondhatom, értékes tapasztalatokkal lettem gazdagabb. Ami az MKP szempontjából fontos: a helyi és járási szervezeteink jó kondícióban vannak, munkára, hadra foghatók. Ami az együttműködést illeti, azt kell mondanom, ez helyenként változik. A tömbmagyarság nem érzékeli még azt a fajta asszimilációs veszélyt, ami a szórvány számára már a mindennapok része. Van, ahol a valamilyen szintű együttműködésnek nincs alternatívája.

A hétfői találkozó központi témája vélhetően az égető gondok miatt az oktatásügy. A látlelet közös felállításán túl lehet-e arra számítani, hogy a további konkrét lépésekről, egy alaposan átgondolt, helyzetjavító stratégiáról is határozzanak?

A magyar oktatási intézmények helyzete, jövője kulcsfontosságú nemzeti közösségünk számára. Amely településen megszűnik a magyar iskola, ott sokszorosára gyorsul az asszimiláció. Az iskolák nem „csak” a jövő generációját oktatják, hanem az adott közösség kulturális, szellemi és identitásbeli alapját is biztosítják. Reményeink szerint sikerül elfogadni egy közös nyilatkozatot, amely nemcsak az „állagmegőrzés”, de a fejlődés alapjául szolgálhat.

A visszajelzések alapján kellő számban fogadták el a dunaszerdahelyi egyeztetésre szóló meghívást az országos szervezettségű intézmények, civil és szakmai szervezetek vezetői, a szlovák kormány magyar tagjai, a parlament magyar képviselői, illetve a megyei és városi, helyi önkormányzatok vezetői, az egyházak képviselői?

A meghívást valamennyi érintett komolyan vette, legtöbbjük megerősítette részvételét, illetve amennyiben nem tud ott lenni, delegált maga helyett mást. Természetes, hogy egyetlen találkozó, illetve időpont nem felelhet meg mindenkinek. Úgy vélem, sokkal fontosabb, hogy a hétfői párbeszédnek a jövőben szakmai szinten legyen folytatása.