Menyhárt József: az elmúlt egy év meghatározói a hit, a munka és az erő
Menyhárt József: a párt felfelé ívelő pályán van
A párt elnöke az egy évvel ezelőtti események kapcsán elmondta, akkor sokan temették az MKP-t, azt állítva, hogy lejmenetbe kerültek, az elmúlt 365 nap azonban erre rácáfolt. „Felfelé ívelő pályán vagyunk” – mondta Menyhárt József. A párt a tisztújításkor általában 3,5 százalékos támogatottságot mutatott, ma ezek az értékek két közvélemény-kutató ügynökségnél is 5 százalék körüli eredményt mutatnak. A párt ugyan nincs a parlamentben és nem kormányerő, de „legalább nem kell a Smeres oligarchák ügyei és a kormányzó pártok botrányai miatt magyarázkodni. Ehelyett azt tudjuk megmutatni, hogyan lehet regionális szinten tenni a magyar érdekekért” – mondta a pártelnök, hangsúlyozva azt is, hogy a munkát elsősorban a terepen, a régiókban végzik, a vidéken élők gondjaival foglalkoznak.
Menyhárt József az elmúlt egy éve eredményei között tartja számon a Magyar–Magyar Párbeszédet is, amelynek az MKP kezdeményezője volt, s amelynek folytatásáról nem mondanak le a jövőben sem. Szakmai, szakpolitikai kérdésekben látják a folytatás lehetőségét, ez egyébként sem a pártelit fóruma volt, „a civilekkel, a Csemadokkal, a kulturális szervezetekkel, a református egyházzal most is folyamatos a kapcsolattartás, a párbeszéd és az együttműködés”.
Azt a pártelnök is elismeri, hogy politikai színtéren maradt a megosztottság, a Most-Híddal ugyan nem jutottak egyességre a megyei választások kapcsán, de „az MKP továbbra is nyitott a tárgyalásokra, szakpolitikai kérdésekben nem záródtak le a kommunikációs csatornák. Hét év viszályát azonban nem lehet egy év alatt teljesen lezárni” – fogalmazott Menyhárt József, hozzátéve azt is, hogy az MKP-ban megtörtént a megújulás, a másik oldalról ez nem mondható el.
Cél a magyar megyei képviselet maximálása
Az MKP számára az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata a megyei választásokra való készülés. A magyar képviselet maximalizálása a céljuk, az, hogy minél több magyar képviselő legyen megyei szinten. Menyhárt József a választásokra mint történelmi lehetőségre tekint. „Öt év képviseletéről dönt most a felvidéki magyarság” – hangsúlyozta a pártelnök.
Az MKP ehhez rendezi a választási listáit is, Pozsony megyében széles jobboldali koalíció formálódik, Nagyszombat megyében Berényi Józseffel indulnak a megyeelnöki posztért, és 8 képviselőjelölttel. Nyitra megyében Farkas Iván indul, és bíznak abban is, hogy a mostani erős frakció megtartható. Kassán a megállapodás még nyitott, Besztercebánya megyében pedig a Kotleba elleni összefogást támogatják. A szélsőséges politikai kapcsán a pártelnök megjegyezte, azok, akik egy éve azzal indokolták kormányra lépésüket, hogy ezzel megakadályozzák Kotlebáék térnyerését „vagy hazudtak, vagy elbaltázták, mert Kotlebáék nem gyengültek az elmúlt egy év alatt”.
Kisebbségpolitika terén félmegoldások születtek
Az elnök arra is kitért, hogy kisebbségpolitika terén is sok a tennivaló. „Fontos ügyek lekerültek napirendről, a legtöbb esetben csak tűzoltásról beszélhetünk, de nem a gondok megoldásáról” – mondta Menyhárt József, példaként az oktatásügyet felhozva, ahol a megoldás a pozitív diszkrimináció lehet, vagy a vasúti kétnyelvűséget, ahol felemás eredmény született, avagy éppen a Kisebbségi Kulturális Alap ügye, ahol 4 millió euróval nem lehet elégedett a felvidéki magyarság, mikor számarányához mérten 40 milliónak kellene lenni a támogatásnak. „Magyarországi támogatás híján továbbra sem lenne eltartható a rendszer, ez önámítás, hogy 4 millió euróból el lehet tartani egy kisebbséget” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint a kisebbségi alap tényét ehhez mérten kellene prezentálni.
Az MKP számára a gazdaságfejlesztés az egyik fő prioritás, ezt szolgálja majd a Baross Alap, amely magyar kormányzati forrásokból támogatja a hazai kis- és középvállalkozókat. A részletek július elején lesznek sajtónyilvánosak.
Németh Gabriella: a gondokra rámutatunk és megoldási javaslataink is vannak
A párt szociális ügyekért, egészségügyért és családpolitikáért felelős alelnöke sem kerülte meg a kormány bírálatát, mert megítélése szerint az elmúlt egy év a megoldatlan gondokról szólt. A középréteg elszegényedik, a nyugdíjasok helyzete nem megoldott, a családpolitika elavult, nem támogatja a gyermekvállalást – sorolta a fő gondokat Német Gabriella.
Hiányolja azt is, hogy a kormány nem a foglalkoztatás lehetőségeiről beszél, a déli, leszakadó régiók helyzetéért nem tettek lépéseket, a munkaerő-mobilitás pedig nem jelent megoldást. Az egészségügyben sem történt áttörés, a rendszert javító törvények még nem születtek meg. Ugyanakkor az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a párt szakmai elképzelései több esetben inspirálták a kormányt, mert több javaslatukat – igaz, kisajátítva, de – megvalósították.
Kiss Beáta: az oktatásügyben rendszerszintű változás kell
A párt kulturális és oktatásügyi alelnöke értékelésében a nyitottságot hangsúlyozta, amivel az MKP a szakpolitikai kérdéseket kezeli. Együttműködnek a szakmai szervezetekkel, de a Magyar-Magyar Párbeszéd mutatta meg, hogy a Most-Híddal is, az ott elfogadott zárónyilatkozat ugyanis alapvetése és hivatkozási alapja lehet hosszú távon az oktatásügyben. Kiss Beáta is úgy véli, részeredmények születtek, hiszen az oktatásügy finanszírozása továbbra sem megoldott. Itt a pozitív diszkrimináció jelenthet megoldást. A Tanuló Szlovákia kormányzati stratégiai anyaghoz az MKP is megtette a javaslatait, de a párt saját stratégiai dokumentumát is kidolgozza, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható, az oktatásügyben rendszerszintű változásra van szükség – hangsúlyozta Kiss Beáta.
Kőrösi Ildikó: parlamenten kívül is lehet eredményeket elérni
Több esetben előrelépésről beszélt értékelésében a párt önkormányzati és közigazgatási alelnöke, hiszen az MKP nyitotta meg a bírósági nyelvhasználat kérdését, a műsorsugárzás arányosságát, avagy a szlovák törvénytárban megjelentek magyar nyelven való közzétételét is, minden esetben az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaira hivatkozva.
A bírósági nyelvhasználat ügyében a nyomásgyakorlás már eredményt hozott. A párt a kérdéseket nemzetközi színtéren is eredményesen képviselte. A közlejövő feladatai pedig újabb törvények megfogalmazása, mindenekelőtt a kisebbségek jogállásáról szóló szabályozás megteremtése, de a párt önrendelkezésről szóló alapdokumentumának is meg kívánják teremteni a törvényi alapjait - mondta Kőrösi Ildikó.
Õry Péter: újra kell fogalmazni a nyelvhasználati kérdéseket
Az MKP Országos Tanácsának elnöke szerint a választások után a politikai kommunikáció teljesen eltolódott. "A politikai pártok kitűzik a céljaikat, megnevezik partnereiket, majd a választások után teljesen megváltoztatják a véleményüket. Ez a választók becsapása" - mondta az OT elnök. Õry Péter azt sem tartja elfogadhatónak, hogy sok esetben a kommunikációval vezetik félre az embereket. Példaként a Kisebbségi Kulturális Alapot hozta fel ő is. „Nem lehet önkormányzatiságról és kulturális önigazgatásról beszélni, miközben mindössze egy pénzosztó, támogatást nyújtó szervről van szó, amelynek vezetőit részben kinevezik, illetve részben választják” – hangsúlyozta Õry, aki szerint ez távol áll a saját ügyeinkről saját magunk döntsünk elvétől.
A nyelvhasználat terén sem történt áttörés, a vasúti táblák nem jelentenek kétnyelvűséget a közlekedésben, ez csak részmegoldás, megoldatlan a településnevek megjelölése is, egyenrangúvá kellene tenni a szlovák és magyar táblák írásmódját. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a kisebbségi kormánybiztos az önkormányzatokon – szlovák nyelvű levélben – számon kéri a kétnyelvűséget, de ugyanezt a közigazgatás felé már nem teszi meg. Õry Péter úgy véli, teljesen új alapokra kell helyezni, újra kell fogalmazni a nyelvhasználati törvényt, mégpedig olyan szellemben, hogy Dél-Szlovákiában a magyar nyelv a szlovákkal - regionális nyelvként - egyenrangú legyen.
Az elmúlt egy év meghatározói a hit, a munka és az erő
Menyhárt József pártelnök az elmúlt egy évet összegezve alapjaiban három meghatározó tényezőt emelt ki, ez a hit, a munka és az erő. „Az elmúlt 365 napot a hittel elvégzett munka határozta meg, amely azt is bizonyította, hogy az etnikai alapú politizálás erőt is jelent” – hangsúlyozta az MKP elnöke, aki az elkövetkezőkben is kulcsszerepet szán a csapatmunkának.
