Menyhárt József a Máért-ülésről: kezdődhet a nemzetépítés

- A felvidéki magyarság szempontjából mely´ fontos témák kerültek terítékre az idei Máért-ülésen?

- A Magyar Állandó Értekezlet évről évre kettős céllal kerül megrendezésre: összegzi az adott év nemzetpolitikai történéseit, az elvégzett munkát, és kijelöli a következő esztendő nemzetpolitikai vállalásait. Az ülésen Felvidék szempontjából fontos téma volt az idei évben első alkalommal megvalósuló támogatások, pályázati programok lefolyása, illetve a megyei választások eredménye a magyar érdekérvényesítés szempontjából.

- A Máért arra is teret ad, hogy értékeljék az egyes külhoni térségek helyzetét. Az Ön helyzetértékelése mire mutatott rá, milyen ma a helyzetünk, akár a többi külhoni térség viszonylatában is?

- Felhívtam  a figyelmet arra, hogy jelenlegi szlovák kormány nemzetiségekhez való viszonyára a „Minden nagyon szép, minden nagyon jó” kommunikáció a jellemző. Ugyanakkor a tényleges eredmények váratnak magukra, és tekintve a koalíciót alkotó pártok mélyrepülését, valószínű, hogy ezeket el is lehet felejteni. Botorság lenne azt gondolni, ha folytatódik az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a nemzetiek mélyrepülése, népszerűségük emelése érdekében, akár saját koalíciós partnerükkel szemben is, nem nyúlnak újra a magyar kártyához.

- Az eseményen a magyar kormány nemzetpolitikai területre vonatkozó konkrét programjairól is beszámoltak. Sok mindenre kiterjedő, párhuzamosan futó programokról van szó. Mi az, amit ezek közül külön is kiemelne, illetve lehet-e ezen programokat összegezve számszerűsíteni?

- Két programot mindenképpen ki kell emelni: az óvodafejlesztési programot és a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program felvidéki megjelentetését. Mindkét program első körének megvalósítása folyik, a tapasztalatok pedig mindkét esetben pozitívak. Az óvodafejlesztési pályázatok következő körének meghirdetése már bejelentésre került. A gazdaságélénkítő program keretében is szép számú pályázat érkezett be, mely első lépés a folytatás felé, hiszen azt mutatja: igény van rá.

- Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár korábban elmondta: az előző évekhez hasonlóan a Máért dönt a következő tematikus évről, s amennyiben elfogadják a javaslatot, 2018-ban a középpontba – a nemzetépítés jegyében – a külhoni magyar családok kerülnek. Jóváhagyták-e az indítványt, s ha igen, annak mi lehet a hozadéka a felvidéki magyar családok számára?

- 2018 a külhoni magyar családok éve lesz – ahogy a miniszterelnök fogalmazott: a nemzetegyesítés után a nemzetépítés veszi kezdetét. Ennek része, hogy az újszülötteknek járó babakötvényt és az anyasági támogatást a külhoni magyarokra is kiterjesztik. A magyar kormány célja, hogy az évtizedek óta emlegetett negatív népesedési tendenciák ellen ilyen módon is küzdjön.

- Összmagyar viszonylatban nagy port kavart Gyurcsány Ferenc volt kormányfő külhoni magyarok szavazati joga ellen indított kezdeményezése, amely a Máért-ülésen is napirendre került. A felvidéki magyarság a kettős állampolgárság el nem ismerése miatt sajátos helyzetben van Szlovákiában. Ennek ellenére hogy véleményezné ezt a kezdeményezést?

- A külhoni magyarok nem ritkán tapasztalják, hogy szülőföldjükön másodrendű állampolgárként kezelik őket. Ez alól sajnos a felvidéki magyarok sem kivételek, elég csak utalni a Szlovák Alkotmány Preambulumában foglaltakra. Az választójog megvonása ugyanígy két csoportra osztaná a magyarokat az anyaországban, a kétszintes rendszer ezért elfogadhatatlan. A szlovák ellentörvény miatt a felvidéki kettős állampolgárok száma egyébként továbbra is elenyésző, de nem szabad feladni, hogy a „trucctörvényt” a jövőben sikerül megszüntetni.

- A Máért ülésén bemutatták a Minority SafePack nevű uniós kisebbségvédelmi kezdeményezést, s az ülések helyszínén lehetőség nyílt annak aláírására is. Összmagyar viszonylatban milyen a kezdeményezés eddigi fogadtatása, elegendő aláírást sikerült-e már összegyűjteni?

- A Minority SafePacket egyöntetűen kiemelten fontos kezdeményezésként jelölték meg a résztvevők. A magyar nemzeti közösségek mindegyike gyűjti az aláírásokat, és szerencsére az emberekkel is sikerült megértetni a kezdeményezés erejét és velejét. Szép számú aláírás gyűlt már össze, de folytatjuk a gyűjtést, hiszen minél több támogató aláírást teszünk le az asztalra, annál biztosabb a kezdeményezés sikere.

- A budapesti ülésen a következő évre vonatkozólag milyen további, hazai magyar közösségünk szempontjából is jelentős feladatokat határoztak meg?

- A MÁÉRT rendszerint nem csak összefoglal és elemez, hanem előre is tekint. A külhoni magyar közösségek szempontjából lényeges folyamatokra, teendőkre hívja is felhívja a figyelmet. Idén kiemelt szerepet kapott az ukrán oktatási törvényből származó hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés. A Felvidékkel kapcsolatban két fontos dolog hangzott el: a nyelvhasználati jogok érvényesítése Szlovákiában nem kellőképpen biztosított a nemzeti közösségek számára annak ellenére sem, hogy ezek némelyikét nemzetközi szerződések is garantálják. A másik fontos elhatározás, hogy Győrt és a Csallóközt autópálya kösse össze. Ezt a kulturális kapcsolatokon túl megdönthetetlen gazdasági érvek is alátámasztják.

- Kissé kitekintve a Máérten történtektől, vélhetően a következő napok prioritása lesz majd azon tárgyalások kezdeményezése, ahol a megyei választások ellenzéki győzteseivel egyebek mellett az MKP esetleges alelnöki posztjairól is egyeztethetnek. Érezni-e e téren a nyitottságot szlovák részről, és milyen eredményeket tartana méltányosnak?

- Az MKP a megyei választásokon a legtöbb helyen jól szerepelt, ennek megfelelő súllyal van jelen a most felálló megyei testületekben. A megyeelnökök fontos és erős jogkörökkel bírnak, de ha eredményeket akarnak felmutatni, a stabil kormányzáshoz szükséges szavazatszámmal kell rendelkezniük. Tapasztalat, hogy a megye mindennapi működtetése mellett nincs idő és energia sokszereplős egyeztetésekre. Ebből következik, hogy, aki erős vezetést akar, az erős frakciókkal próbál megegyezni. A következő időszak prioritásai közé tartozik a választóink számára is eredményeket hozó tárgyalások és egyezségek megkötése, természetesen kizárólag a vállalható kompromisszumok mentén.