Mellőzi a valós helyzet elemzését a nemzeti kisebbségekről szóló jelentés

A kormány ülésére a jelentést a kormányhivatal vezetője, Igor Federiè terjesztette be. Az anyagot a kormány kisebbségi kormánybiztosának hivatala dolgozta ki, annak megbízott vezetőjének, Mária Jedlièkovának az irányításával. A közel 90 oldalas, 5 részből álló dokumentum bevezetőjében úgy fogalmaz, hogy abban aktualizálták az előző év adatait, illetve azokra a területekre fókuszáltak, ahol előrelépés történt a korábbi időszakhoz képest. A jelentés azonban valójában mellőzi a valós helyzet elemzését, a kisebbségek, elsősorban a magyar nemzeti közösség által felrótt hiányosságokat és gondokat mellőzi, s főként a statisztikai adatok összegzésére összpontosít.

„Ez a jelentés korábban a kisebbségi bizottságban úgy ment át, hogy azt a kisebbségek képviselői közül mi, magyarok nem szavaztuk meg, egy kisebb létszámú kisebbség pedig tartózkodott. Vita is kialakult a jelentés céljáról, értelméről. Nem a közölt statisztikai adatok helytelensége a gond, a legnagyobb probléma  inkább elvi-filozófiai jellegű, hiszen ez a jelentés nem más, mint releváns és nem releváns adatok felsorolása. Ehelyett inkább az lenne fontos, hogy a dokumentum kitérjen a megoldatlan problémákra. Ha az a gondjainkról szólna, akkor a majdani vagy a jelenlegi megbízott kisebbségi kormánybiztos betervezhetné, hogy mikor milyen módon szeretné megoldani ezeket a problémákat“ – fejtette ki portálunknak Tokár Géza.

A Kerekasztal részéről már korábban is elhangzott, hogy a kormánybiztosi hivatal jelentése valójában a hivatal munkáját összegezi a kormánybiztos szemszögéből. Abból kihagyták az összes progresszív, előremutató elemet, amelyet a korábbi években készített jelentések még valamilyen módon, mégha ott sem túlságosan szétbontva tartalmaztak. A valódi kisebbségi jelentést a Szlovákiában élő kisebbségek írják, s abban kitérnek az összes problémájukra.

A Kerekasztal már korábban jelezte, hogy elkészíti saját jelentését. „A Jogsegélyszolgálat egyik tagja által készített, három fejezetből álló jelentésünk egyfajta árnyékjelentésként is szolgál majd. Május végén telik le az a határidő, amíg a jelentést el kell készíteni, és be kell nyújtani a kormányhivatalnak“ – jegyezte meg a Kerekasztal szóvivője.

A kormány által jóváhagyott jelentés emlékeztet arra, hogy 2013-ban a kormányhivatal, mely a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát ért közigazgatási szabálysértéseket tárgyalja, 39 bejelentést kapott. A kormányhoz 2014-ben egyetlen, a kisebbségi nyelvhasználat megsértésének gyanújára figyelmeztető bejelentés sem érkezett – állapítja meg a továbbiakban, hozzátéve: „azokban az esetekben, melyekben a jogsértés visszaigazolódott, a figyelmeztetés alapján a hiányosságokat elhárították“.

Tokár Géza ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvhasználati bejelentések elsősorban a Pro Civis polgári társulás koordinált munkájának köszönhetőek, és nagyon kevés egyéni bejelentés érkezett a hatóságokhoz.

„A Pro Civis a benzinkutak magyar nyelvű feliratainak a hiányára hívta fel a hatóságok figyelmét. Tény, hogy nagyon kevés egyéni bejelentés érkezett, pedig akadna bejelentenivaló. Minimális energia-ráfordítással kitölthetők lennének a Kerekasztal által lefordított és publikált bejelentő ívek. A Kerekasztal azt akarja, hogy a nyár és az ősz folyamán a bejelentések kapcsán beinduljon egyfajta tömegmozgalom. Ennek az a célja, hogy legközelebb a kormányhivatal pozícióját és álláspontját igazolva-védve ne fordulhasson elő, hogy senki semmiféle szabálysértést sem jelent be a hivatalos nyelvhasználat elmaradása kapcsán“ – magyarázta Tokár.

A kormányjelentés első része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos belföldi és nemzetközi megállapodásokat és jogszabályokat idézi, egyúttal felsorolja az ezzel a problémakörrel foglalkozó intézményeket is. Arra a kérdésre, hogy a kisebbségek jogvédelme és a különféle nemzetközi egyezmények betartása terén történt-e előrelépés, Tokár Géza nemmel válaszolt, hozzáfűzve: ezzel kapcsolatban felvetődik a jogszabályok értelmezésének problémája – miként kell érvényesíteni a jövőben mindazt, ami már adott.

A jelentés kitér arra is, hogy a nemzeti kisebbségek mennyire veszik ki részüket a közügyekből. „A közügyekbe történő beleszólás terén sem történt előrelépés, erre a Kerekasztal folyamatosan figyelmeztet. Még mindig hiányoljuk a kormánybiztos személyét, hiszen Jedlièková személyében még mindig csak megbízott kormánybiztos van. Emellett nem jók a szavazási szabályok sem. A kisebbségeknek semmiféle olyan kompetenciájuk nincs, hogy konkrétan beleszólhassanak az őket érintő rendelkezések módosításába“ – fejtette ki álláspontját a fennálló állapotokról Tokár Géza.

A jelentés harmadik fejezetében a kisebbségek identitásának és kulturális tevékenységének a támogatásáról ír.

„E téren is többféle megoldatlan probléma van. Némi előrelépést jelent, hogy a támogatások folyósítása a megszokottnál kissé korábban történik, amit a korábbi időszakra jellemző kaotikus helyzethez képest vélhetően nem volt nagyon nehéz elérni“ – mondta a szóvivő. Ugyanakkor szerinte látni kell, hogy egy-egy kisebbség a számarányához képest mekkora anyagi támogatásban részesül.

„A magyar kisebbség saját számarányához képest az összes kisebbség közül ilyen téren a legrosszabb helyzetben van. Ha a kisebb számú kisebbségek esetében ugyanazok az arányok lennének érvényben, mint a magyar esetében, akkor nekik egész évben 2-3 ezer euróból kellene gazdálkodniuk. Tény, hogy a hazai magyar szervezeteknek a jelenleginél sokkal jelentősebb állami forrásokból kapható tőkeinjekcióra lenne szükségük“ – fejtette ki a véleményét Tokár Géza.

A jelentés következő részében a művelődés és az oktatás témája szerepel. De abban szó sem esik a sokasodó oktatásügyi problémákról. „Tény, hogy az oktatással foglalkozó rész nagyon hiányos. A saját kisebbségi jelentésünkben ezeknek a gondoknak mindenképpen elegendő teret akarunk szentelni, hiszen az itteni magyar közösség és az iskoláink szempontjából alapvető problémakörről van szó“ – nyilatkozta Tokár.

A sok kérdőjelet felvető jelentés utolsó részében a kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozik. A Hírek.sk kérdésére, hogy e téren megvalósult-e szakmai-módszertani segítségnyújtás a hatóságok részéről, a Kerekasztal szóvivője elmondta, például a kétnyelvű dokumentumok hiánya téren semmiféle előrelépés nem történt. Az ugyanis nehezen értékelhető előrelépésként, hogy ha a hivatal megkérdezi az önkormányzatokat, biztosítják-e a kétnyelvű kommunikációt, majd utánajárás nélkül elhiszi azok igenlő válaszát. "A kormányhivatalnak kellene biztosítani azt, hogy a különféle dokumentumok kétnyelvűekké váljanak, s azok el is jussanak az egyes hivatalokhoz. Az adminisztratív munkaerőket pedig ki kellene képezni arra, hogy azokat használni is tudják. Sajnos, eddig csak egyetlen ilyen jellegű kezdeményezésről van tudomásom: Kelet-Szlovákiában zajlott egy képzés egy-két tucatnyi önkormányzati dolgozó részére. A hazai kisebbségeknek tehát bőven akad megoldatlan problémájuk“ - mondta végül Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.