Mellébeszélés a nyelvi chartáról készített kormányjelentés

A kormány legfrissebb jelentését megvizsgálva a Magyar Közösség Pártjának az a véleménye, hogy a kormánynak számos esetben esze ágában sincs megfontolni az Európa Tanács magyar nyelvhasználattal kapcsolatos intézkedési javaslatait. A kormány elzárkózik az Európa Tanács megoldási javaslataitól olyan fontos témákban, mint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése (jelenleg lényegében 20 %), a magyar nyelven beszélő hivatalnokok megfelelő számban való alkalmazása, a közszolgálati televízió magyar nyelvű adásainak időterjedelme, a magyar nyelvű nem közszolgálati televíziózás támogatása, a magyar nyelvű oktatás külön rendszerben való ellenőrzése, a magyar nyelvű felnőttoktatás és továbbképzés támogatása, a magyar nyelv büntetőeljárásban való feltétel nélküli használata, a magyar nyelv használata a megyei önkormányzatok hivatalos érintkezésében, a legfontosabb törvényszövegek magyar nyelven való közzététele, a jogszabályi fellépés a magyar nyelv használatát kizáró vállalatok és magánokiratok ellen, illetve a nyelvhasználattal összefüggésben a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló önálló törvény elfogadása. A jelentés több esetben európai kormányhoz méltatlan módon kerüli meg a válaszadást, vagy látványosan kitérő válaszokat ad.

A Magyar Közösség Pártja tudatában van annak, hogy a Nyelvi Chartában tett vállalások betartatására nincsenek hatékony (jogi) eszközök. Így lényegében a kormányok tisztességességén múlik, hogy mennyire tartják be önként vállalt kötelezettségeiket. A kormánynak legfőbb ideje lenne tisztességesnek lennie és szakítania azzal a gyakorlattal, hogy a Nyelvi Charta felvállalásával a civilizáltság látszatát próbálja fenntartani, valójában azonban tudatosan a saját kötelezettségei és a magyar nyelvű adófizető polgárai ellen dolgozik - fogalmaz portálunkhoz eljuttatott közleményében az MKP.

„A jelentésből kitűnik, hogy a jelenlegi hazai kisebbségi nyelvhasználati szabályozás nincsen összhangban a 2001 óta hatályban levő Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakkal, azaz a Szlovákia által vállalt feladatokkal. Tizennégy év alatt ez sorrendben a 4. jelentés, a szakértői bizottság ugyanis háromévente ellenőrizi a chartában foglaltakat. Abban jó pár olyan kitétel van, amely rámutat: nagyon nagy gond van a jogszabályozással és a gyakorlati végrehajtással Szlovákiában“ – szögezte le portálunknak nyilatkozva Õry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) önkormányzati alelnöke és a Pro Civis polgári társulás elnöke, aki a kormányjelentés eddigi írásos elemzésének hiánya miatt elkészítette annak húszoldalas írásos elemzését.

Elemzésében rámutat arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény és az államnyelv-használati törvény nem tartozik ugyanabba a súlycsoportba. „Amíg az előbbi alapvetően az emberek rendelkezésére bocsát olyan lehetőséget, hogy éljenek a kisebbségi nyelvhasználattal, addig az utóbbi az állami hivatalok és közigazgatási intézmények részére alapvetően kötelező hatású és hatályú jogszabálynak minősül. Például egy járási hivatalban nincs kötelező érvényben az, hogy automatikusan kétnyelvű iparűzési engedélyt, kétnyelvű határozatot adjanak ki. Ha azonban a polgár kéri a magyar nyelvű változatot, akkor a hivatal számára kötelező érvényű annak a kiadása. Viszont ennek érdekében az állami intézmény semmiféle segítséget nem nyújt a polgároknak“ – magyarázta olvasóinknak a magyar párt alelnöke.

Õry Péter úgy véli, hogy a vonatkozó kormányjelentés mellébeszélések és komolytalan állítások halmaza, amiből az derül ki, hogy a kisebbségi nyelvhasználat terén minden rendben van Szlovákiában.

„A szlovák kormány jelentése rózsaszínűre festette a valós helyzetet. A monitorozó bizottság korábban felsorolta az egyes területeken (például oktatásügy, közigazgatás, bírósági ügyek stb.) általa megállapított hiányosságokat. A kormány által elfogadott jelentés azonban úgy hangzik, mintha az országon belül az adott területeken minden rendben lenne, miközben egy centet sem szán a kisebbségi nyelvhasználat segítésére. Saját elemzésemben sok olyan példát sorolok fel, amelyekből nyilvánvaló, hogy a kormányjelentésben bemutatottnál sokkal rosszabb, olykor már-már abszurd a helyzet“ – mutatott rá az MKP alelnöke.

Õry Péternek az elemzés elkészítésével alapjában véve a figyelemfelhívás volt a célja.

A politikus szerint nem csupán a felvidéki magyarok egy része állítja azt, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény rossz, hanem más kisebbségek egyes képviselői is. Ezért úgy véli, szisztematikusan végig kell gondolni, hogy miként és milyen formában lehet megoldani az egyenrangúsítást, azaz egy partneri viszony kialakítását a magyar vagy egyéb kisebbségi nyelvek használata esetében is.

Õry szerint nehezményezhető, hogy 20 százalékos határhoz van kötve a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Pozsonyban élő közel 30 ezres magyar közösség a hivatalos érintkezésben nem kommunikálhat a saját anyanyelvén. Ugyanez vonatkozik olyan esetekre is, hogy ha valaki Dunaszerdahelyen az illetékes hivatalba benyújt egy magyar nyelvű anyagot (pl.: az adója kapcsán), majd ügyében fellebbezésre kerül sor. Nos, akkor a hivatalnokok kerületi szinten már nem hajlandóak a polgárral magyar nyelven kommunikálni. Az említett esetben ugyanis Nagyszombat megyeszékhelyen már nem érvényes az említett 20 százalékos határ. Másik példaként említeném: ha az illető magyarul adja be az építkezési engedély kérvényezését, akkor ügyében a Nagyszombati Építésügyi Hatóság járhat majd el, amely már nem ad ki magyar nyelvű határozatot“ – sorolta a politikus a gyakorlatban szembetűnő hiányosságokat.

Az MKP alelnökének meggyőződése, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a jelenlegi formájában el kell felejteni, és teljesen más alapon, "a chartával kapcsolatos hiányosságokra való figyelemfelhívás mentén kell belefogni olyan törvényalkotásba vagy jogszabály-módosításba, amely egyenrangú partneri viszonyba emeli a kisebbségi nyelvhasználatot“.

Portálunk kérdésére, hogy az elemzése eljut-e majd a szlovák kormányhivatalba vagy az illetékes uniós fórumokhoz, Õry Péter elmondta, az elemzése még csak magyar nyelven készült el, de szlovák nyelvre is lefordítják majd. "Az Önkormányzati Szemlében magyar nyelven két-három héten belül megjelenik ez az elemzés, amelyet az európai parlamenti képviselők rendelkezésére is bocsátok, hogy foglalkozzanak ezzel a témával. Véleményem szerint ugyanis ez ügyben nemzetközi szinten is tovább kellene lépni. Az ügy mögé fel kell sorakoztatni a lehető legszélesebb rétegeket – a civil szférát és a politikai vonalat is annak érdekében, hogy a chartában foglalt vállalások teljesüljenek“.

Az elemzés szerzője elvárja, hogy a szlovák állam bocsásson normatív támogatást az érintett állami hivatalok részére azért, hogy a különféle űrlapokat, kiadványokat, törvényeket kisebbségi nyelvekre is lefordíttassák. Emellett azt is fontosnak tartja, hogy a bíróságokon szakképzett tolmácsok álljanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok rendelkezésére. „Manapság a bírósági eljárás nem folyik magyar nyelven, holott a hatályos jogrend szerint erre alapvetően joga van a polgárnak“ – jegyezte meg ennek kapcsán.

Õry Péter örömmel fogadná, ha a továbblépés érdekében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szakemberei vállalnák az anyag szlovák és angol nyelvű fordítását. "Remélhetőleg a téma megnyitása után majd egyre többen sorakoznak fel közös ügyünk mögé. Rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy a chartában foglaltakat Szlovákia nem teljesíti, azaz rá kell mutatnunk a valós helyzetünkre!“ - hangsúlyozta.