Melegvérűek lehettek a dinoszauruszok
A spanyol és norvég kutatók 41 melegvérű, vadon élő kérődző lábcsontjainak szerkezetét vizsgálták, olyanokét, mint az antilop, a szarvas vagy a zsiráf. Az adatokat összevetették a szezonális hőmérséklettel, csapadékmennyiséggel, az állatok hőmérsékletével és nyugalmi metabolizmusával (anyagcseréjével).
A tudósoknak sikerült kimutatniuk az "évgyűrűket", azt, hogy a melegvérű állatokra is jellemző a gyors és a lassú növekedés fázisa; az utóbbi a kedvezőtlen évszak hosszától függ. Az "évgyűrűk" hasonlatosak voltak a dinoszauruszok LAG-jeihez, vagyis a kérődzőkhöz hasonlatosan azok is melegvérűek lehettek.
A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési "gyűrűket", pontosabban vonalakat (Lines of Arrested Growth, LAG): a LAG-eket a lassú és gyors növekedési periódusok hozzák létre. Számos tanulmány a növekedési "gyűrűk" segítségével számítja ki a dinoszauruszok korát.
A kutatók korábban a LAG-eket egyértelműen a hidegvérűséggel azonosították, abból indulva ki, hogy a melegvérű állatok, amelyek képesek állandó testhőmérsékletet biztosítani és nem függnek a kedvező vagy kedvezőtlen külső feltételektől, folyamatosan növekednek.
"Összevetve ezeket a szöveteket a dinoszauruszok szöveteivel, láthatjuk a hasonlóságot. Az emlősök és madarak csontozatában soha senki nem kereste az évgyűrűket. Ideje felülvizsgálni a dinoszauruszokkal kapcsolatos nézeteket" - hangsúlyozta Meike Köhler, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatója.
Mint kifejtette, a dinoszauruszoknál a gyors és lassú növekedési szakaszok között kiterjedt, erekkel gazdagon átszőtt szövetrészeket figyeltek meg, ami igen gyors növekedési rátára utal.
"Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagyon gyorsan növekedtek, hanem a növekedést igen magas anyagcsere biztosította" - fogalmazott Köhler.
