Megzavarta a tudósokat a híres spirálgalaxis
WASHINGTON. A Hubble Ûrteleszkóp új felvételén a Messier 77 spirálgalaxis pompázik, amely az egyik leghíresebb és leginkább tanulmányozott galaxis.
A Messier 77 a Cet konstellációban található, mintegy 45 millió fényévnyire a Földtől. NGC 1068 néven is ismert, egyike a legtöbbet tanulmányozott galaxisoknak.
Jelenlegi hírneve és csodás, örvénylő megjelenése ellenére jó néhány alkalommal tévesen osztályozták. Amikor 1780-ban felfedezték, még nem ismerték a különbséget gázfelhők és galaxisok között, így felfedezője, Pierre Méchain csillagködnek titulálta. Később, amikor besorolták a Messier-katalógusba, ismét csak rossz osztályba került csillaghalmazként.
Mára viszont egyértelműen kiderült, hogy küllős spirálgalaxis, lazán tekergő karokkal és relatíve kicsi központi dudorral. Legközelebbi és legfényesebb példája a galaxisok egyik különleges osztályának, az úgynevezett Seyfert-galaxisoknak. Ezek a képződmények tele vannak forró, ionizált gázzal, amely fényesen izzik, és intenzív sugárzást bocsát ki.
Ilyen erős sugárzást bocsát ki a Messier 77 szíve is, amit a Napnál 15 milliószor nehezebb, nagyon aktív fekete lyuk okoz. A gravitációs kút vonzotta anyag körülötte kering, felhevül és erősen izzik. Egy galaxis eme régiója magában több tízezerszer fényesebb lehet egy tipikus galaxisnál - írja a hirado.hu.
A Messier 77 spirálkarjai szintén nagyon fényes régiók. Vörös csomók pettyezik az egyes karokat, melyek új csillagok születésére utalnak. Eme újszülöttek erősen ragyognak, ionizálják a körülöttük lévő gázt, amely aztán mélyvörös színben izzik. A fotón átívelő porsávok rozsdás, vörösesbarna színben tündökölnek, mert a por több kék fényt nyel el, mint vöröset. A fotó egy másik verziója második helyet szerzett a Hubble Rejtett Kincsek versenyén, Andre van der Hoeven jelölésében.
Jelenlegi hírneve és csodás, örvénylő megjelenése ellenére jó néhány alkalommal tévesen osztályozták. Amikor 1780-ban felfedezték, még nem ismerték a különbséget gázfelhők és galaxisok között, így felfedezője, Pierre Méchain csillagködnek titulálta. Később, amikor besorolták a Messier-katalógusba, ismét csak rossz osztályba került csillaghalmazként.
Mára viszont egyértelműen kiderült, hogy küllős spirálgalaxis, lazán tekergő karokkal és relatíve kicsi központi dudorral. Legközelebbi és legfényesebb példája a galaxisok egyik különleges osztályának, az úgynevezett Seyfert-galaxisoknak. Ezek a képződmények tele vannak forró, ionizált gázzal, amely fényesen izzik, és intenzív sugárzást bocsát ki.
Ilyen erős sugárzást bocsát ki a Messier 77 szíve is, amit a Napnál 15 milliószor nehezebb, nagyon aktív fekete lyuk okoz. A gravitációs kút vonzotta anyag körülötte kering, felhevül és erősen izzik. Egy galaxis eme régiója magában több tízezerszer fényesebb lehet egy tipikus galaxisnál - írja a hirado.hu.
A Messier 77 spirálkarjai szintén nagyon fényes régiók. Vörös csomók pettyezik az egyes karokat, melyek új csillagok születésére utalnak. Eme újszülöttek erősen ragyognak, ionizálják a körülöttük lévő gázt, amely aztán mélyvörös színben izzik. A fotón átívelő porsávok rozsdás, vörösesbarna színben tündökölnek, mert a por több kék fényt nyel el, mint vöröset. A fotó egy másik verziója második helyet szerzett a Hubble Rejtett Kincsek versenyén, Andre van der Hoeven jelölésében.
Forrás
hirado.hu, ESA
