2016. október 31., 12:18

Megyei választások: módosítaná az eddigi szabályozást a Smer-SD és a Most-Híd

POZSONY. A jövendő megyefőnökök az eddiginél hosszabb ideig irányíthatják majd régiójuk életét. A kormánykoalíció két pártja, a Smer-SD és a Most-Híd ugyanis pénteken a parlamentbe alapvető fontosságú javaslatot nyújtott be, ami összefügg a megyei választásokkal. A 2017-ben tisztségbe kerülő megyei elnökök és képviselők ugyanis már a jelenlegi négyéves helyett ötéves választási időszakkal számolhatnak. Az SNS képviselői nem írták alá az indítványt.
201610311220440.000000001a_bug_fic.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

A beterjesztők javaslatukat azzal indokolják, hogy céljuk a megyei önkormányzati szervek egységesítése. Más szóval: 2022-től kezdve már egyidőben kellene megválasztanunk a megyefőnököket, a polgármestereket, valamint a megyei, városi és helyi képviselőket.

Az ötéves választási időszakot a megyei elnökök és törvényhozók csak egy alkalommal használhatnák ki, 2022-től ugyanis ismét csak négy évre szólna a mandátumuk.

Ahogy a vonatkozó alkotmánytörvény módosítási indítványának indoklásában olvasható: az emberek ezáltal időt takarítanának meg, s egyúttal nőne a választási részvétel, ami 2013-ban közvetlenül 20 százalék feletti volt. Az önkormányzati szervekbe történő választások, tehát a polgármesterek, városi és helyi képviselők megválasztása esetén az több mint 48 százalék volt.

A javasolt jogi szabályozás szerzői ugyanakkor elismerik, hogy amíg a polgárok esetében legalább annyit sikerülne megtakarítani, hogy egy úttal két választást is abszolválnának, addig az államkassza a módosítás által szinte semmit sem nyerne.

„A közös választásokra majd közel ugyanannyi pénzeszközt fordítunk, mint amennyit eddig fordítottunk“ – áll a jelentésben.

Amíg mérsékeltebb megtakarítást érhettek el az anyagok, a technika és a bizottsági tagok jutalmazása esetében, nyilvánvalóan többet kellene majd fordítani a választóhelyiségek védelmének biztosítására.

Ha a javaslatot jóvá is hagyná a parlament, akkor sem maradna meg a kétfordulós megyei elnökválasztás, a kormányhatalom azt már csak egyfordulósnak tervezi. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a második fordulóra akkor kerül sor, ha a megyei elnökjelölt nem kapja meg a voksok 50 százalékát a választások első körében.

A felvetés nem újkeletű, a koalíció még tavasszal jelezte, hogy milyen újításokat tervez a megyei választások szintjén. Az elképzelésről korábban portálunk Berényi József, Nagyszombat megye alelnökét kérdezte, aki elmondta, az anyagi ráfordítások, a pénzeszközök megtakarítása miatt is indokolt egyidőben tartani a megyei és a helyhatósági választásokat. Vélhetően a választási részvétel is nagyobb lenne, mint amekkora az előző megyei választásokon volt, hiszen a kétféle szavazás erősítené egymást, többen járulnának az urnákhoz. Egyúttal legitimebb vezetése lenne a megyéknek és a településeknek. 

Berényi szerint tehát a két választás egyidőben tartása logikus lépés lenne. "Ami pedig a megyei elnökválasztás egyfordulóssá tételét illeti, nyilvánvaló, hogy ezt a Kotleba-jelenség miatt találták ki. Ennek kapcsán azt is érdemes felidézni, hogy a megyék létrehozása idején nemcsak a megyehatárokkal, hanem a választási rendszerrel is be akarták betonozni azt az állapotot, hogy még véletlenül se irányíthassa magyar nemzetiségű megyefőnök valamelyik megyét. Amennyiben a kétkörös megyei választáson módosítanának, akkor egy-egy magyar jelöltnek elméleti esélye lenne arra, hogy Nyitra és Nagyszombat megyében akár győzhetne is. Ennek azonban az lenne a feltétele, hogy a ma meghatározó politikai erők csupán egy magyar jelöltet állítsanak, miközben több szlovák nemzetiségű elnökjelölt induljon. Tehát hazai magyar vonalon a magyar jelölt személyéről egységes véleménynek kellene kialakulni" - hangsúlyozta Berényi József.

201610311220440.000000001a_bug_fic.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás