Megtalálták a húsevő emlősök egyik ősét Belgiumban
BRÜSSZEL. Belgiumban talált új maradványok fényt vetnek néhány jól ismert és kedvelt modern emlős eredetére.
Az oroszlánok, tigrisek, medvék, kutyák és macskák a húsevő emlősök ugyanazon családfájától származnak, amelynek eredete elveszett az időben. Egy kutatócsoport nemrégiben viszont felfedezte az összes modern ragadozó egyik legkorábbi rokonának maradványait Belgiumban.
A Dormaalocyon latouri névre keresztelt új faj egy kilogrammos, fán élő állat volt, valószínűleg még kisebb emlősökkel és rovarokkal táplálkozott. Floréal Solé, a vizsgálat vezetője szerint az állat a modern ragadozókkal rokonságban lévő egyik legidősebb húsevő emlős volt.
Minden modern húsevő egyetlen csoporttól származik, a ragadozók paleocénben és eocénben meglévő négy csoportjának egyikétől – mondja a kutató. A paleocén 66-56 millió évvel ezelőtti tartományt, míg az eocén az ezt követő 56-33,9 millió évvel ezelőtti szakaszt öleli fel.
A Carnivoramorpha csoport széles körben elterjedtnek tűnik az eocén időszakban, ám ennél régebbi maradványok hiányában a paleontológusok nem biztosak eredetében. Solé és csapata az eocén nagyon korai időszakából (56 millió évvel ezelőttről) származó, a belgiumi Dormaalban feltárt leleteket vizsgált meg.
A lelőhelyet először az 1880-as években fedezték fel, és az évek folyamán mintegy 40 emlősfajt tártak itt fel. Richard Smith és Solé egyik kollegája közel 14 ezer fogat vizsgált meg a dormaali leletek közül. Mintegy 280 újnak számítót találtak egy olyan fajtól, amelyre korábban csak két őrlőfog utalt. A fogakból kinyert új információk és néhány bokacsont birtokában a csapat leírhatta az új fajt. A fogak rendkívül primitív felépítése és kora arra utal, hogy a Dormaalocyon a Carnivoramorpha csoportjának eredetéhez közeli időpontban élt, és származása talán Európára vezethető vissza - közölte a hirado.hu
A csontok felfedték, hogy a Dormaalocyon fákon élt az akkoriban (56 millió éve) párás, szubtrópusi erdőben. Küllemét tekintve egy apró puma és egy mókus kereszteződésének hatott, hosszú farokkal és macskaszerű pofával. Eme időszak nem sokkal követte a paleocén-eocén termális maximumot (az angol kifejezés után PETM). Ez a rendkívül meleg időszak befolyásolta számos emlőscsoport evolúcióját, beleértve a Carnivoramorphát is.
A vizsgálat megerősíti a korábbi kutatást, ami azt sugallta, hogy a húsevők a paleocén időszakban fejlődtek ki, a Dormaalocyon megjelenése előtt – mondja Gregg Gunnell, amerikai kutató, aki nem vett részt a vizsgálatban. A húsevők története feltárásának egyik nagy kihívása, hogy alapjában véve az ilyen emlősök nem számítanak elterjedtnek – mondja Gunnell - míg számtalan növényevő és mindenevő él a bolygón, és jelenik meg a fosszilis adatok között. Solé szerint emellett az Európából – amely a húsevők evolúciója és szétterjedése fontos állomásának és lehetséges kiindulópontjának tűnik - származó fosszíliák ritkábbak, mint az észak-amerikaiak.
A Carnivoramorpha csoport földrajzi eredete azonban továbbra is rejtélyt képez. Az egyik elmélet szerint az állatok Észak-Amerikából származnak és onnan terjedtek el Európában. A Dormaalban talált fosszíliák kapcsolatai azonban sokkal összetettebb történetre utalnak. Lehetséges, hogy ez a csoport Ázsiából indult, majd Európán át jutott Észak-Amerikába – mondja Solé.
A jelenlegi fosszilis adatok birtokában ezt nem lehet egyértelműen megállapítani. A csapat hamarosan publikálja új tanulmányát egy franciaországi, kései paleocén lelőhelyről – és egy ott talált új húsevő emlősfajról - , amely segíthet a kérdés megválaszolásában.
A Dormaalocyon latouri névre keresztelt új faj egy kilogrammos, fán élő állat volt, valószínűleg még kisebb emlősökkel és rovarokkal táplálkozott. Floréal Solé, a vizsgálat vezetője szerint az állat a modern ragadozókkal rokonságban lévő egyik legidősebb húsevő emlős volt.
Minden modern húsevő egyetlen csoporttól származik, a ragadozók paleocénben és eocénben meglévő négy csoportjának egyikétől – mondja a kutató. A paleocén 66-56 millió évvel ezelőtti tartományt, míg az eocén az ezt követő 56-33,9 millió évvel ezelőtti szakaszt öleli fel.
A Carnivoramorpha csoport széles körben elterjedtnek tűnik az eocén időszakban, ám ennél régebbi maradványok hiányában a paleontológusok nem biztosak eredetében. Solé és csapata az eocén nagyon korai időszakából (56 millió évvel ezelőttről) származó, a belgiumi Dormaalban feltárt leleteket vizsgált meg.
A lelőhelyet először az 1880-as években fedezték fel, és az évek folyamán mintegy 40 emlősfajt tártak itt fel. Richard Smith és Solé egyik kollegája közel 14 ezer fogat vizsgált meg a dormaali leletek közül. Mintegy 280 újnak számítót találtak egy olyan fajtól, amelyre korábban csak két őrlőfog utalt. A fogakból kinyert új információk és néhány bokacsont birtokában a csapat leírhatta az új fajt. A fogak rendkívül primitív felépítése és kora arra utal, hogy a Dormaalocyon a Carnivoramorpha csoportjának eredetéhez közeli időpontban élt, és származása talán Európára vezethető vissza - közölte a hirado.hu
A csontok felfedték, hogy a Dormaalocyon fákon élt az akkoriban (56 millió éve) párás, szubtrópusi erdőben. Küllemét tekintve egy apró puma és egy mókus kereszteződésének hatott, hosszú farokkal és macskaszerű pofával. Eme időszak nem sokkal követte a paleocén-eocén termális maximumot (az angol kifejezés után PETM). Ez a rendkívül meleg időszak befolyásolta számos emlőscsoport evolúcióját, beleértve a Carnivoramorphát is.
A vizsgálat megerősíti a korábbi kutatást, ami azt sugallta, hogy a húsevők a paleocén időszakban fejlődtek ki, a Dormaalocyon megjelenése előtt – mondja Gregg Gunnell, amerikai kutató, aki nem vett részt a vizsgálatban. A húsevők története feltárásának egyik nagy kihívása, hogy alapjában véve az ilyen emlősök nem számítanak elterjedtnek – mondja Gunnell - míg számtalan növényevő és mindenevő él a bolygón, és jelenik meg a fosszilis adatok között. Solé szerint emellett az Európából – amely a húsevők evolúciója és szétterjedése fontos állomásának és lehetséges kiindulópontjának tűnik - származó fosszíliák ritkábbak, mint az észak-amerikaiak.
A Carnivoramorpha csoport földrajzi eredete azonban továbbra is rejtélyt képez. Az egyik elmélet szerint az állatok Észak-Amerikából származnak és onnan terjedtek el Európában. A Dormaalban talált fosszíliák kapcsolatai azonban sokkal összetettebb történetre utalnak. Lehetséges, hogy ez a csoport Ázsiából indult, majd Európán át jutott Észak-Amerikába – mondja Solé.
A jelenlegi fosszilis adatok birtokában ezt nem lehet egyértelműen megállapítani. A csapat hamarosan publikálja új tanulmányát egy franciaországi, kései paleocén lelőhelyről – és egy ott talált új húsevő emlősfajról - , amely segíthet a kérdés megválaszolásában.
Forrás
hirado.hu
