Megszavazta a parlament a közoktatási törvény módosítását
POZSONY. A parlament ma 82 támogató szavazattal jóváhagyta a közoktatási törvény módosítását, amely egyebek mellett az iskolaigazgatók kinevezésével, illetve a minimális osztálylétszámmal is foglalkozik. Az indítványokról való szavazást korábban több alkalommal is elhalasztotta a törvényhozás.
A jóváhagyott módosítás értelmében az iskola fenntartója kétszer is egyet nem értését fejezheti ki az iskolatanács által javasolt igazgatójelölt személyével kapcsolatban. A javaslat szerint a fenntartónak írásban kell megindokolnia, miért nem ért egyet az igazgatójelölt kinevezésével. Ezután új pályázatot írnak ki. Ha a fenntartó az újabb jelölttel sem ért egyet, akkor még egy lehetősége lesz: a helyi önkormányzathoz fordulhat. Ahhoz, hogy az igazgatót ne nevezzék ki, az illetékes önkormányzati képviselők szavazatainak legalább a háromötödére lesz szükség. Ha ezt a polgármester vagy a megyeelnök nem szerzi meg, akkor további öt évre ki kell majd neveznie a jelöltet. Ha azonban elegendő képviselőt sikerül meggyőznie a jelölt alkalmatlanságáról, akkor a további igazgatójelöltet már nem az iskolatanács javasolja, hanem a közérdekű munka végzéséről szóló törvény alapján zajlik majd a kiválasztása.
„Ez jelentős mértékben kiegyenlíti az állami iskolák fenntartói, illetve az egyházi és magánkézben levő intézmények működtetőinek helyzetét. A fenntartó két alkalommal is egyet nem értését fejezheti ki az iskolatanács jelöltje kapcsán, de meg kell szereznie a képviselők háromötödének támogatását” – magyarázta a módosító javaslat beterjesztője, Ľubomír Petrák, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselője.
Juraj Draxler oktatásügyi miniszter az indítvány vitáját követően közölte, hogy elégedett Petrák indítványával. „Csak egyfajta biztonsági szelep létrehozásáról van szó a fenntartó számára, de változatlanul az iskolatanácsé lesz a döntő szó. Háromötödös többségre van szükség például egy iskola megszüntetéséhez is, ez nagyon erős kvórum” – fogalmazott a tárcavezető.
Tanárok és szülők azonban már jelezték, hogy petíciót indítanak a fenntartók hatáskörének megerősítése ellen, mivel attól tartanak, hogy politikai játszmák során alkalmazhatják a vétójogot. „Sok tehetséges ember elveszítheti a motivációját, hogy jelentkezzen az igazgatói posztra, s teret kaphat a korrupció, a klientelizmus és a protekcionizmus” – figyelmeztetnek.
A törvénymódosítás az igazgatóválasztás mellett például a pedagógusok kreditszerzésével kapcsolatban is változásokat hoz, egyebek mellett szigorítja a külföldi kreditszerzés módját. A módosítás egyúttal hét évre hosszabbítja meg a kreditek hatályosságát korlátozó rendelkezés érvényességét.
A jóváhagyott módosítás továbbá a jelenlegi időpontnál (január 15-február 15.) két hónappal későbbre, április 1-30-ra halasztja az alapiskolai beiratkozásokat. Néhány változás a diákokat is érinti, például az érettségi vizsga nélkül végződő szakközépiskolai vagy szaktanintézeti szakra felvett fiatal a jövőben nem léphet át csak úgy az érettségivel végződő szakok egyikére.
Petrák javaslata azzal is számol, hogy az osztálykönyvet elektronikus módon is lehet vezetni, valamint az oktatási tárca hozzájárulhat majd a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók erdei iskolában, nyelv- vagy sítanfolyamon, illetve tanulmányúton való részvételének költségeihez. Ezt az intézkedést a kormány a második szociális csomagja keretében már jelezte.
A parlament szintén jóváhagyta Érsek Árpád, a Most-Híd képviselőjének módosító javaslatát, melynek értelmében egy évvel később lép majd hatályba a minimális alapiskolai osztálylétszámot szabályozó rendelet. A törvény értelmében 2015. szeptember 1-jétől megszűntek volna a kisiskolák. Ennek veszélye nem múlt el, a kisiskolák csak 2016 szeptemberéig kaptak haladékot.
A módosítások ellen magyar és szlovák szakmai, illetve civil szervezetek, szakemberek, pedagógusok és a szülők is tiltakoztak. Három civil – Fibi Sándor, Vojtek Katalin és Filip Zacher – az anyanyelvi írás-olvasásórák és a szabadon választható órák növelését, valamint a magyar történelem oktatását követelő petíciója rövid idő alatt országos mozgalommá terebélyesedett. A petíciót – amelyet 26 452-en írtak alá – az tette indokolttá, hogy az oktatásügyi minisztérium idén szeptembertől hatályos kerettanterve a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jelentősen alacsonyabb óraszámot irányoz elő az anyanyelv oktatására, mint a szlovák intézményekben.
Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője és az EP Petíciós Bizottságának alelnöke június 17-én levélben fordult Juraj Draxler oktatási miniszterhez a kisebbségi iskolákban tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Csáky levelében hangsúlyozta, figyelembe kell venni a petíció aláíróinak véleményét. Néhány nappal később az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEN) szintén levelet intézett az oktatásügyi miniszterhez, melyben nyugtalanságának adott hangot az új kerettanterv kapcsán, mert a kisebbségi iskolákban tervezett lépések csökkentenék az anyanyelvi oktatás színvonalát. FUEN nevében Hans Heinrich Hansen, a szervezet elnöke arra kérte a szlovák oktatási minisztériumot, hogy ismerje el, védelmezze és támogassa a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségét, amely gazdagítja a társadalmat.
„Ez jelentős mértékben kiegyenlíti az állami iskolák fenntartói, illetve az egyházi és magánkézben levő intézmények működtetőinek helyzetét. A fenntartó két alkalommal is egyet nem értését fejezheti ki az iskolatanács jelöltje kapcsán, de meg kell szereznie a képviselők háromötödének támogatását” – magyarázta a módosító javaslat beterjesztője, Ľubomír Petrák, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselője.
Juraj Draxler oktatásügyi miniszter az indítvány vitáját követően közölte, hogy elégedett Petrák indítványával. „Csak egyfajta biztonsági szelep létrehozásáról van szó a fenntartó számára, de változatlanul az iskolatanácsé lesz a döntő szó. Háromötödös többségre van szükség például egy iskola megszüntetéséhez is, ez nagyon erős kvórum” – fogalmazott a tárcavezető.
Tanárok és szülők azonban már jelezték, hogy petíciót indítanak a fenntartók hatáskörének megerősítése ellen, mivel attól tartanak, hogy politikai játszmák során alkalmazhatják a vétójogot. „Sok tehetséges ember elveszítheti a motivációját, hogy jelentkezzen az igazgatói posztra, s teret kaphat a korrupció, a klientelizmus és a protekcionizmus” – figyelmeztetnek.
A törvénymódosítás az igazgatóválasztás mellett például a pedagógusok kreditszerzésével kapcsolatban is változásokat hoz, egyebek mellett szigorítja a külföldi kreditszerzés módját. A módosítás egyúttal hét évre hosszabbítja meg a kreditek hatályosságát korlátozó rendelkezés érvényességét.
A jóváhagyott módosítás továbbá a jelenlegi időpontnál (január 15-február 15.) két hónappal későbbre, április 1-30-ra halasztja az alapiskolai beiratkozásokat. Néhány változás a diákokat is érinti, például az érettségi vizsga nélkül végződő szakközépiskolai vagy szaktanintézeti szakra felvett fiatal a jövőben nem léphet át csak úgy az érettségivel végződő szakok egyikére.
Petrák javaslata azzal is számol, hogy az osztálykönyvet elektronikus módon is lehet vezetni, valamint az oktatási tárca hozzájárulhat majd a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók erdei iskolában, nyelv- vagy sítanfolyamon, illetve tanulmányúton való részvételének költségeihez. Ezt az intézkedést a kormány a második szociális csomagja keretében már jelezte.
A parlament szintén jóváhagyta Érsek Árpád, a Most-Híd képviselőjének módosító javaslatát, melynek értelmében egy évvel később lép majd hatályba a minimális alapiskolai osztálylétszámot szabályozó rendelet. A törvény értelmében 2015. szeptember 1-jétől megszűntek volna a kisiskolák. Ennek veszélye nem múlt el, a kisiskolák csak 2016 szeptemberéig kaptak haladékot.
A módosítások ellen magyar és szlovák szakmai, illetve civil szervezetek, szakemberek, pedagógusok és a szülők is tiltakoztak. Három civil – Fibi Sándor, Vojtek Katalin és Filip Zacher – az anyanyelvi írás-olvasásórák és a szabadon választható órák növelését, valamint a magyar történelem oktatását követelő petíciója rövid idő alatt országos mozgalommá terebélyesedett. A petíciót – amelyet 26 452-en írtak alá – az tette indokolttá, hogy az oktatásügyi minisztérium idén szeptembertől hatályos kerettanterve a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jelentősen alacsonyabb óraszámot irányoz elő az anyanyelv oktatására, mint a szlovák intézményekben.
Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője és az EP Petíciós Bizottságának alelnöke június 17-én levélben fordult Juraj Draxler oktatási miniszterhez a kisebbségi iskolákban tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Csáky levelében hangsúlyozta, figyelembe kell venni a petíció aláíróinak véleményét. Néhány nappal később az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEN) szintén levelet intézett az oktatásügyi miniszterhez, melyben nyugtalanságának adott hangot az új kerettanterv kapcsán, mert a kisebbségi iskolákban tervezett lépések csökkentenék az anyanyelvi oktatás színvonalát. FUEN nevében Hans Heinrich Hansen, a szervezet elnöke arra kérte a szlovák oktatási minisztériumot, hogy ismerje el, védelmezze és támogassa a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségét, amely gazdagítja a társadalmat.
frissítve 19:50
Forrás
TASR
