Mégsem épülnek fel az Ipoly-hidak?
Farkas Iván a törekvés előzményeit ismertetve rámutatott: az Ipoly-hidak újjáépítését valamikor az ezredforduló idején az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Társulás (IHÚT) vetette fel, Besztercebánya megye pedig vállalta a szlovákiai társberuházó szerepét. A megyei képviselők, s a térség polgármesterei mellett az MKP országos politikusai közül is többen segítették az elképzelések megvalósítását, egyengették a beruházások útját. Így épülhetett újjá a rárósi és a petői híd. Mintegy ötéves késéssel, az érintett polgármesterek kezdeményezésére Nyitra megyében is tervbe vették az Ipoly-hidak felépítését a folyó alsó folyásán. 2009-ben Brüsszel az ETE Magyarország-Szlovákia Programjában támogatta a célkitűzéseket, miáltal megoldódott a Helembát Ipolydamásddal, Ipolypásztót Vámosmikolával összekötő hidak és az Ipolyvisken újjáépülő összekötő út építési költségeinek fedezése. Wollent József, az Ipoly Unió elnöke vállalta a terepen történő szervezést, az érintett települések polgármestereivel közösen sokat tettek a siker érdekében.
Az MKP szakpolitikusa szerint az elmúlt három évben nagymértékben akadozott a kommunikáció a két társberuházó, a budapesti Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő ZRt. (NIF) és a Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatala, azon belül a közlekedési főosztály dolgozói között. A 2010-ben az Ipolyon lezúdult árvíz következményeként a szlovák és a magyar vízügyi hatóság kérésének eleget téve alapvetően módosult a hidak tervdokumentációja, ezzel jelentősen megnőttek a beruházások várható költségei.
"Tény, hogy a tervdokumentáció több ízben átdolgozásra került, de a mi oldalunkon a mai napig nem születtek meg a jogerős építkezési engedélyek. Sajnos még az Ipolyvisket Tésával összekötő út esetében sem, annak ellenére, hogy a majdani út 99 százaléka a mi oldalunkon lenne. Ez pedig a Nyitra Megyei Hivatal dolgozóinak hozzáállását minősíti. A tervdokumentációk módosításait a vezető partner, a NIF ZRt. vezetői nem egyeztették kellőképpen partnerükkel, a Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatalával" - szögezte le Farkas.
Az MKP alelnöke hozzáfűzte: 2012. augusztus 22. óta több szakmai egyeztetés zajlott, aminek eredményeként változtatásokra került sor a partnerszerződésben. Nyitra megye ugyanakkor a magyar politikus szerint irreális, teljesíthetetlen követeléseket fogalmazott meg partnere irányában, egyúttal áthárítva rá a felelősséget. "Követelte, hogy a NIF ZRt. vállalja a teljes beruházás pénzügyi garanciáit annak ellenére, hogy a 2008-ban beterjesztett közös pályázataikban a felelősséget fele-fele arányban megosztották. Ezzel tette fel a megye az i betűre a pontot, itt véget ért a történet, mert ezt a követelését még Brüsszelben sem méltányolták, nem még Budapesten" - szögezte le Farkas Iván.
A politikus 2012 júniusában több szakmai jelzést kapott, hogy ha valaki nem avatkozik be, végérvényesen búcsút lehet inteni a beruházásoknak. Farkas szerint azóta egyfajta tűzoltás zajlott egészen a múlt hétig, ameddig megvolt a remény, hogy legalább az egyik híd és az összekötő út megépül egy 10 milliós beruházásnak köszönhetően.
Az MKP alelnöke szerint előfordulhat, hogy a kudarcnak nemcsak szakmai vonatkozása van. „Vajon a szlovák kormányfő, aki októberben Pilisszentkereszten, majd novemberben Budapesten is hitet tett az Ipoly-hidak mellett, pártvonalon miért nem továbbította konstruktív üzenetét pártja Nyitra megyei képviselői és a megye elnöke felé, hogy álljanak a hidak ügye mellé, ne akasszák meg a kivitelezésüket, segítsék azok felépítését?” – vetette fel a kérdést.
A partnerek a kivitelezés következő uniós időszakra való elhalasztásában állapodtak meg. Farkas szerint ez nem jelent biztosítékot, mivel kérdés, hogy a következő uniós költségvetési időszakban sikeres lesz-e az új pályázat. 2014-2020 között ugyanis a kohéziós politika, ezen belül a közlekedési infrastruktúra kerete az eddigiekhez képest jelentősen lecsökken majd. Ezzel szemben az építkezés költségei évről évre felfelé kúsznak.
Úgy véli, Nyitra megyefőnökének hozzáállása sem ad okot bizakodásra, mert ő csak személygépkocsik forgalmára alkalmas hidakban gondolkodik. „Vajon mi a garancia arra, hogy mindkét szomszédos ország ilyen feltételek mellett a jövőben támogatni fogja az Ipoly-hidak ügyét nemcsak a most meghiúsult beruházásokat az alsó folyáson, hanem később a további öt híd felépítését a felső folyáson, amelyek tervdokumentációja elkészült?" - veti fel Farkas rámutatva: az érintettek igényei nem túlzottak, hiszen a múlt század közepén 50 híd szolgálta a forgalmat az Ipolyon.
