Megosztják a tüntetések az ellenzéki erőket
POZSONY. A közbeszerzési törvény módosításáról való szerdai szavazás, valamint a pozsonyi és a kassai tüntetések rámutattak, hogy egyes ellenzéki politikusok egymástól mennyire eltérő látásmóddal rendelkeznek. A legtöbb politikus mégis úgy véli, ezek a különböző álláspontok nem állnak majd a potenciális kormánykoalíció útjába 2016-ban.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), az Új Többség (NOVA), valamint a Polgárok (Obèania) képviselői a már hetek óta arra buzdítják a polgárokat, hogy emeljék fel szavukat a Fico-kormány korrupciós ügyei miatt. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most-Híd és a Háló (Sieť) tagjai azonban másként látják ezeket a dolgokat.
Mindezek ellenére Simon Zsolt, a Most-Híd alelnöke nem gondolja, hogy az ellenzéki erők bonyolítanák a jövendő együttműködés lehetőségét. Azt állítja ugyanis, hogy az utcai megmozdulások lehetőségére még akkor figyelmeztetett, amikor az ellenzék igyekezett leváltani a házelnöki posztról Pavol Paškát, illetve Robert Fico kormányfőt. Bár a vegyespárt képviselői nem szoktak megjelenni az utcai emelvényeken, Simon kijelentette: megérti az embereket. „Én azonban a parlamentben akarok vitázni, ott akarom megoldani a dolgokat. Erre még mindig van tér, még ha nem is túl nagy” – jegyezte meg.
Július Brocka, a KDH alelnöke az ellenzéki politikusok közti kölcsönös meg nem értésről beszélt, véleménye szerint ezt azonban nem engedhetik meg maguknak, mert nem elég erősek hozzá. „Én nem vagyok olyan, mint Alojz Hlina, de örülök annak, hogy ő a parlamentben van. Ugyanez érvényes Daniel Lipšic esetében is. Ha valami olyat csinál, amit helyesnek tart, akkor szorítok neki” – hangoztatta Brocka. Úgy véli, különbség van abban, hogy ők az említett ellenzéki politikusoktól eltérően inkább a parlamentben érzik magukat otthon, nem pedig az utcán.
Richard Sulík, a SaS elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a Sieť és a Most-Híd képviselői miért határoztak úgy, hogy a közbeszerzési törvény módosításáról való szavazás során „megbontják a csapatot”. „Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy a jobboldali választók többsége azt gondolja, nem is létezik ellenzék. Mi azonban ennek ellenére folytatjuk a tüntetések szervezését” – ígérte. Sulík hozzátette: meggyőződése, hogy ezek a különböző álláspontok nem állnak majd a potenciális kormánykoalíció útjába a 2016-os választások után.
Tomáš Koziak politológus sokkal kritikusabban viszonyul az ellenzéki politikusok széthúzásához, mint ők maguk. Az Aktuálne.sk-nak nyilatkozva elmondta: a választók már nem csupán az ellenzéki erők szétforgácsolódásának, hanem atomokra hullásának tanúi. Ezért úgy véli, hogy ha az összefogás szükségszerűségéről szóló kijelentések csak a szavak szintjén maradnak, nem nyilvánulnak meg tettekben, akkor ezzel a jobbközép pártok hívei körében a jelenleginél is nagyobb apátiát váltanak ki.
„Ez a tipikus szlovákiai ellenzéki kultúra megnyilvánulása. Tudatosítaniuk kellene, hogy ha le akarják győzni Robert Ficót, annak egyetlen módja nem az ellentétek elmélyítése, hanem a közös fellépés lehet” – hangsúlyozta a politológus.
Mindezek ellenére Simon Zsolt, a Most-Híd alelnöke nem gondolja, hogy az ellenzéki erők bonyolítanák a jövendő együttműködés lehetőségét. Azt állítja ugyanis, hogy az utcai megmozdulások lehetőségére még akkor figyelmeztetett, amikor az ellenzék igyekezett leváltani a házelnöki posztról Pavol Paškát, illetve Robert Fico kormányfőt. Bár a vegyespárt képviselői nem szoktak megjelenni az utcai emelvényeken, Simon kijelentette: megérti az embereket. „Én azonban a parlamentben akarok vitázni, ott akarom megoldani a dolgokat. Erre még mindig van tér, még ha nem is túl nagy” – jegyezte meg.
Július Brocka, a KDH alelnöke az ellenzéki politikusok közti kölcsönös meg nem értésről beszélt, véleménye szerint ezt azonban nem engedhetik meg maguknak, mert nem elég erősek hozzá. „Én nem vagyok olyan, mint Alojz Hlina, de örülök annak, hogy ő a parlamentben van. Ugyanez érvényes Daniel Lipšic esetében is. Ha valami olyat csinál, amit helyesnek tart, akkor szorítok neki” – hangoztatta Brocka. Úgy véli, különbség van abban, hogy ők az említett ellenzéki politikusoktól eltérően inkább a parlamentben érzik magukat otthon, nem pedig az utcán.
Richard Sulík, a SaS elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a Sieť és a Most-Híd képviselői miért határoztak úgy, hogy a közbeszerzési törvény módosításáról való szavazás során „megbontják a csapatot”. „Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy a jobboldali választók többsége azt gondolja, nem is létezik ellenzék. Mi azonban ennek ellenére folytatjuk a tüntetések szervezését” – ígérte. Sulík hozzátette: meggyőződése, hogy ezek a különböző álláspontok nem állnak majd a potenciális kormánykoalíció útjába a 2016-os választások után.
Tomáš Koziak politológus sokkal kritikusabban viszonyul az ellenzéki politikusok széthúzásához, mint ők maguk. Az Aktuálne.sk-nak nyilatkozva elmondta: a választók már nem csupán az ellenzéki erők szétforgácsolódásának, hanem atomokra hullásának tanúi. Ezért úgy véli, hogy ha az összefogás szükségszerűségéről szóló kijelentések csak a szavak szintjén maradnak, nem nyilvánulnak meg tettekben, akkor ezzel a jobbközép pártok hívei körében a jelenleginél is nagyobb apátiát váltanak ki.
„Ez a tipikus szlovákiai ellenzéki kultúra megnyilvánulása. Tudatosítaniuk kellene, hogy ha le akarják győzni Robert Ficót, annak egyetlen módja nem az ellentétek elmélyítése, hanem a közös fellépés lehet” – hangsúlyozta a politológus.
Forrás
Aktuálne.sk
