Megnyitná a területi felosztás kérdését a szlovák kormány

A 3+1 kerületes közigazgatási modell a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai kerületek, valamint a pozsonyi kerület kialakításával számol, ami részleges visszatérést jelentene a korábbi, 2001-ig használt felosztáshoz, amikor Szlovákia közigazgatási szempontból három kerületre oszlott. 

Erről az elképzelésről Robert Fico miniszterelnök már a megyei választások előtt említést tett, kormánytagok  pedig a megyei választások első fordulója után tartott televíziós vitaműsorokban és a pozsonyi sajtóban többször megerősítették.

A kormány elképzelésének részét képezi az a változtatás is, amely szerint a jövőben csökkentenék a megyei, illetve a 3+1-es modell bevezetése esetén kerületi képviselők számát. Robert Kaliòák belügyminiszter ezzel kapcsolatban a Sme című napilapnak elmondta: azt tartanák jónak, ha járásonként egy képviselő jutna a megyei képviselőtestületekbe. Ez lényegesen kevesebb megyei, illetve kerületi képviselőt jelentene a jelenleginél, Szlovákiában ugyanis jelenleg 79 járás van, a megyei képviselőtestületek viszont 408 tagot számlálnak.

A jelenlegi, nyolcmegyés közigazgatási rendszert 2001-ben az első Dzurinda kabinet idején hagyták jóvá, az 2002-ben került bevezetésre. A nyolcmegyés közigazgatási felosztás rendkívüli vitákat váltott ki a kormányon belül és kívül egyaránt, annak elfogadása kis híján a Dzurinda-kormány széteséséhez vezetett. Ennek oka az volt, hogy az akkori Magyar Koalíció Pártja olyan 12 megyés felosztást szeretett volna elfogadtatni, amelyben a megyék egyike a többségében magyarok lakta Csallóközt, Mátyusföldet és az Ipoly-mentét egyesítette volna, s a komáromi vagy a Dunamenti megye megnevezéssel jött volna létre. Ez a magyar megye alapot adhatott volna a felvidéki magyarság jövőbeni autonómiatörekvéseihez is.

Az MKP 12 megyés közigazgatási modelljét a Dzurinda-kormány szlovák pártjai elutasították, s elfogadták a 8 megyés modellt. Ekkor hónapokig tartó kormányválság alakult ki, a magyar párt a kormánykoalícióból való kilépését helyezte kilátásba, végül ezt mégsem tette meg. A 8 megyés közigazgatási rendszert úgy alakították ki, hogy egyetlen szlovákiai megyében se lehessen többségben a magyar lakosság.

A szlovák kormánynak a 3+1 kerületes közigazgatási modell bevezetését vázoló terveit az ellenzéki pártok jelentős része nem tartja jónak, központosító törekvésnek tekinti. Az elképzelés kapcsán határozottan elutasító álláspontot fogalmazott meg a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete is.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a téma kapcsán az MTI-nek azt mondta: a 3+1-es modellt elutasítják, mert az a felvidéki magyarság szempontjából még rosszabb lenne, mint a jelenlegi 8 megyés közigazgatási rendszer. Kifejtette: tovább romlanának magyar szempontból a nemzetiségi arányok, vagyis még alacsonyabb lenne a magyar lakosságnak az összlakossághoz viszonyított aránya az új kerületekben. Rámutatott: a természetes régiók mentén kellene kialakítani a közigazgatási felosztást, s a megyerendszer kérdésének megnyitása lehetőséget ad arra, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. "Nem az a fontos, hány megye lesz, hanem az, hogy azok határai a természetes régiókat kövessék" - szögezte le az MKP politikusa, hozzátéve: továbbra is fontosnak tartják a Dunamenti megye létrehozását és Gömör, illetve Ungvidék természetes régióinak rendezését is.

Hasonlóképpen vélekedik Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, aki azt mondta: elutasítják a kormánypárt 3+1-es modelljét, mivel amögött központosító törekvéseket látnak, s az nem állna a Szlovákiában élő magyarság érdekében sem. Kifejtette: a korábban vázolt 12 megyés felosztást tartanák járható útnak, ám nem a megyék számát tartják elsődlegesnek, hanem azt, hogy a természetes régiók mentén alakuljanak ki a megyék határai.