Megkezdődtek a parlamenti választások
Mintegy hétezer rendőr ügyel a arra, hogy minden tekintetben szabályszerű legyen a választás. Nem szabad például a szavazóhelyiségek előtt politikai kampánykiadványokat osztogatni. Ez ugyanis a szavazni érkezők befolyásolása lenne.
Nem vehetnek részt a választásokon a szlovák választói jegyzékből magyar állampolgárságuk elnyerése és bejelentése után törölt felvidéki magyarok, köztük Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozó, Tamás Ilona rimaszombati nyugalmazott pedagógus és Fehér István révkomáromi tanár. Az érintettek közül többen közölték: a nap folyamán megpróbálják leadni szavazatukat, mert szlovák állampolgárnak (is) tartják magukat annak ellenére, hogy a szlovák állam nem tart igényt rájuk.
A pártok nagy része tegnap tartotta kampányzáró rendezvényeit. Az MKP Dunaszerdahelyen, a Most-Híd Révkomáromban zárta korteshadjáratát.
A parlamenti választásokon közel 4,3 millió választásra jogosult polgár vehet részt. Az előző, 2010-es parlamenti választásokon valamivel több mint két és fél millióan járultak az urnákhoz,ez a választásra jogosultak 58,83 százaléka. Az elmúlt egy hónap során nyilvánosságra hozott felmérések szerint a mostani választásokon 40-50 százalék közötti részvételi arány várható. "várhatóan a szavazati joggal rendelkező lakosság több mint fele nem megy el szavazni" - mondta az MTI-nek Öllös László politológus az utóbbi hónapok közvélemény kutatásainak eredményeire hivatkozva.
Hozzátette: nagyfokú a bizonytalanság, mert a felmérések azt mutatják, hogy a részvételi szándékukat jelző választók egyharmada még közvetlenül a választások előtt sem tudta, hogy mely pártra adja majd le a voksát. "A magas szintű elkedvetlenedés egyik fő oka, legalábbis a kormánypártok választóinak részéről a kormány tavalyi bukása. Hiszen látni kell, hogy a kormányt nem az ellenzék buktatta meg, hanem a kormánypártok verték szét" - vélekedett Öllös László.
Az úgynevezett Gorilla-botrányra utalva hozzátette: a választók elkedvetlenedésének másik jelentős oka pedig az utóbbi hónapokban kirobbant politikai botrányok voltak. Öllös rámutatott: a választók emiatt úgy látják, hogy a politikusok csak a hatalmon maradás eszközeiként tekintenek rájuk.
Az utolsó népszámlálás eredményei szerint Szlovákiában csaknem 460 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez az összlakosság 8,5 százalékát jelenti. Mivel a szlovákiai magyar lakosság körében magasabb az idősebb korosztályok részaránya a szlovákiai átlagnál, a szlovákiai magyar választók aránya is magasabb, mint a nemzetiségi megoszlás szerinti 8,5 százalék. Gyurgyík László szociológus szerint jelenleg meghaladhatja a szlovákiai magyar választók száma meghaladja a 400 ezret.
