Még tovább várhatnak majd CT-kivizsgálásra a páciensek?

Egyes régiókban a fájdalmakkal küszködő páciensek is több mint egy hónapig kénytelenek várni a diagnosztizálásra. A tárca nekik azt ígéri, hogy a várólisták a tervezett módosítások után sem hosszabbodnak meg. Ez azonban nem teljes mértékben lesz így. Az majd attól függ, hogy az egészségbiztosítók hogyan viszonyulnak a diagnosztikai központokhoz, amit a minisztérium képtelen befolyásolni. A biztosítók ugyanis korlátozhatják a pénzcsomagok felhasználását, azaz a jövőben kevesebb kivizsgálást finanszíroznának, vagy nyomást gyakorolhatnak az orvosokra annak érdekében, hogy a jelenleginél kevesebb beutalót írjanak ki CT-, illetve mágneses rezonancia-vizsgálatokra – írja a Pravda napilap internetes portálja.

Időközi jelentést adtak ki a Pénzpolitikai Intézet (AIFP) és az Egészségpolitikai Intézet (IZP) elemzői a költségek felülvizsgálásáról. Szerintük sok pénz megy Szlovákiában  laboratóriumi és rádiodiagnosztikai kivizsgálásokra. Az OECD nemzetközi összehasonlításából kiderül: Szlovákia kétszer annyit fizet ki ilyen célokra, mint a szomszédos Lengyelország, Magyarország és Csehország. Ennek hátterében a több kivizsgálás és a magasabb egységár is állhat.

Például a CT-kivizsgálások száma évről évre nő. Míg 2004-ben ezer lakosra 40 jutott, 2013-ban már 120. Eközben a szomszédos országokban minden évben egyformán 80 kivizsgálás jut ezer lakosra.

Az egészségügyi tárca szerint több oka is van annak, hogy Szlovákiában ezt a diagnosztikai módszert gyakrabban használják, mint a visegrádi négyek (V4) további országaiban. „Fontos megemlíteni azt, hogy ez a szám továbbra is kisebb, mint az uniós átlag“ – említette Stanislava Pondelová minisztériumi szóvivő. Az időben elvégzett diagnosztizálás szerinte kulcsfontosságú lépés az egészségügyi ellátással kapcsolatos további költségek csökkentése érdekében, és nem tervezik ezeknek a vizsgálatoknak a korlátozását, csak olyan esetben, ha duplicitásra vagy hibás indikálásra kerül sor.

A tárca szerint úgy is elképzelhető a takarékoskodás, hogy az ne váljon a páciensek kárára. „Például ez lehetséges volna a teljesítményekért járó pontok árának módosításával. Erre összpontosít az Általános Egészségbiztosító (VšZP) és a minisztérium elemzése, így a CT-és az MR-vizsgálatok költségeit összehasonlítjuk a cseh- és magyarországi kiadásokkal“ – tette hozzá Luptáková. Azt azonban még nem árulta el, hogy az árakat milyen mértékben csökkentenék. A vonatkozó adatokat ősszel teszik majd közzé, és az év végéig fizetnének is. Egy orvos úgy véli, hogy az árcsökkentés a várólisták hosszabbodását eredményezheti.

A Pravda napilap tíz olyan céget szólított meg, amelyek diagnosztikai központokat működtetnek, ám egyikük sem volt hajlandó erről nyilatkozni. Végül egy neve elhallgatását kérő ügyvivő elmondta: ha az egészségbiztosítók számukra meghagyják az eredeti pénzcsomagokat, akkor a pácienseket nem érintik ezek a változások. A létesítmények azonban az olcsóbb pontok miatt kénytelenek lesznek több kivizsgálást végezni, s esetleg vasárnaponként is dolgozni. Ha pedig a központok majd nem működhetnek rentábilisan, akkor némelyeket kénytelenek lesznek bezárni. 

Eddig egyetlen egészségbiztosító sem árulta el, hogyan akar takarékoskodni. Kérdés, hogy nyomást gyakorolnak-e majd az orvosokra a kivizsgálások számának csökkentése érdekében, vagy csökkentik-e a központoknak szánt pénzcsomagokat.

Petra Balážová, a VšZP szóvivője elmondta, a kivizsgálások eddiginél hatékonyabb megvásárlásának a lehetőségeit elemzik, miközben elképzelhetőnek tartja az egyes műveletek árának csökkentését. Szerinte a bevezetendő intézkedések nem befolyásolják majd az egészségügyi ellátás elérhetőségét és a várólisták meghosszabbodását. A VšZP évente cca 88 millió eurót költ erre a célra.

A Dôvera egészségbiztosító szerint nem reálisak a takarékossági tervek, egyébként a CT- és MR-, valamint a kardio- és laboratóriumi kivizsgálásokért tavaly 130 millió eurót fizetett ki.

Az Union egészségbiztosító szerint az orvosok kezében van a takarékoskodás lehetősége. Judita Smatanová szóvivő azt állítja, főként a dupla kivizsgálásokra kell odafigyelni, s az orvosok motiválásával küszöbölnék ki a problémát. Tavaly laboratóriumi és diagnosztikai kivizsgálásokért több mint 31 millió eurót fizettek ki. Mindkét magánkézben levő biztosító megemlítette, hogy költséghatékonyabb lenne az eHealth-elektronikus rendszeren keresztül megvalósuló diagnosztizálás.

Katarína Kafková, a Páciensek Jogait Védelmező Társulás elnöke úgy véli, az orvosok soha sem feleslegesen vizsgálják ki pácienseiket, mert azok a pontosabb diagnosztikát szolgálják, ezért a tárcának nem szabad az ő kárukra takarékoskodni.