2017. március 27., 08:34

Meèiari amnesztiák – A koalíció és az ellenzék sem enged

POZSONY. A meèiari amnesztiák eltörlése és a Michal Kováè volt államfő által gyakorolt kegyelem ügyét két dolog bonyolítja. Az egyik az ellenzék által megfogalmazott azon feltétel, hogy a kegyelem ne csak Michal Kováè fiára vonatkozzon, de a Technopol-ügy valamennyi érintettjére. Az ellenzék által vitatott másik probléma, hogy az amnesztiák és a kegyelem Alkotmánybíróság általi felülvizsgálata ne legyen automatikus, csak akkor kerüljön rá sor, ha a parlament 30 tagú képviselőcsoportja kéri.
201703261358200.00000000000000000001a_koala.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Az ellenzék által megfogalmazott öt feltétel

"Az ellenzék öt feltételt szabott, hárommal foglalkozunk, kettő átvihetetlen. Folytatjuk a tárgyalásokat. A megállapodás kompromisszumok kérdése, valamit az ellenzéknek is tennie kell" - nyilatkozta Martin Glváè, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) frakcióvezetője.

A kormányjavaslat szerint módosítani kellene az alkotmányt, ezáltal a parlament megkapná a jogkört, hogy hatályon kívül helyezze az ifjabb Michal Kováè Ausztriába való elhurcolásáért felelős személyekre vonatkozó meèiari amnesztiákat, illetőleg a volt köztársasági elnök által a Technopol ügy kapcsán a fiára gyakorolt közkegyelmet. Az ellenzék szeretné, ha a kegyelem az ügy további érintettjeire is vonatkozna. Öt személyről van szó, köztük a meglehetősen ellentmondásos vállalkozóról, Marián Koènerről is.

A koalíció szerint a közkegyelem eltörlését a rokoni kapcsolatok miatt javasolta, mivel Kováè a saját fiát részesítette kegyelemben. Ami az ügy további érintettjeit illeti, Peter Kresák, a Most-Híd képviselője szerint a közkegyelem eltörlése "túlságosan durva beavatkozás lenne az ország jogrendjébe".

A másik vitás kérdés az Alkotmánybíróság (ÚS) szerepe. A koalíciós javaslat alapján a parlament döntését követő 60 napon belül az Alkotmánybíróságnak döntenie kellene, elfogadható-e a parlament döntése, illetőleg összhangban van-e az alkotmánnyal. Az ellenzék ezzel szemben azt kéri, hogy az Alkotmánybírósági véleményezésére ne automatikusan kerüljön sor, csak abban az esetben, ha ezt a parlament 30 képviselőből álló csoportja kéri.

Az Alkotmánybíróság szerepe - csapda vagy hatalmi fék?

"A feltétel egyelőre gond, ugyanis mi ragaszkodunk a parlament döntésének véleményezését tartalmazó koncepciónkhoz" - jelentette ki Kresák. Glváè szerint fontos, hogy az alkotmányban az Alkotmánybíróság formájában a hatalmi fék is ott legyen. "A jövőben ugyanis a parlament ezáltal bármiféle döntést hozhat. Gondoljuk csak arra, hogy megjelent a szélsőségek problémája, mi történik, ha négy év múlva teljesen másak lesznek a parlamenti viszonyok " - figyelmeztetett Glváè.

Az ellenzék viszont ragaszkodik az általa megszabott feltételekhez, ha azt akarják, hogy támogassa a kormány javaslatát. "Az ellenzéki képviselők egy részének állítása szerint az egész egy alattomos csapda. Szeretném megtalálni az ésszerű megoldás kulcsát, ezen dolgozom az elkövetkező napokban" - nyilatkozta Ján Budaj, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO-NOVA) képviselője. Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke szerint a végső megoldásról a parlamenti frakció dönt. "Öt feltételt adtunk, meglátjuk, milyen a koalíció hozzáállása, aztán a parlamenti frakciónk dönt. Várjuk ki a végét" - nyilatkozta Sulík.

Az Alkotmánybíróság bevonása a meèiari amnesztiák eltörlésének folyamatába szintén viszályt vált ki a koalíciós és ellenzéki erők között. Az ellenzék attól tart, hogy a bírák megvétózhatják a döntést. Amennyibe a tíz bírából heten ezen a véleményen lesznek, az említett 60 napon belül meg is történhet. Robert Fico kormányfő a TA3 hírtelevízióban korábban kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság bevonása a folyamatba pártja részéről a meèiari amnesztiák eltörlésének egyik "fő feltétele" volt, amit a kormányfő a jogbiztonság megóvásával indokolt.

Az ellenzék többi feltétele nem tűnik vitásnak

A fontos az, hogy ifjabb Kováè elhurcolásának ténye ne évüljön el. Továbbá, hogy a koalíció és az ellenzék által közös megegyezés alapján kiválasztott jogi képviselőnek jogában álljon a bírák elfogultsága esetén óvást benyújtani, illetőleg, hogy az Alkotmánybíróság ülésén a köztársasági elnök képviselője és a kormány is jelen legyen.

A koalíció által javasolt alkotmánymódosítási törvény elfogadásához 90 szavazatra van szükség. A koalíció mindössze 80 vokssal rendelkezik. Viszont a koalíciós pártokon belül sincs meg az egyetértés. A képviselők túlnyomó többsége az amnesztiák eltörlése mellett foglalt állást, néhányan viszont ellenzik. "Határozottan ellenzem a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének felszámolását. A koalíciónak is megmondtam, a szavazatomat semmi ilyesfélére nem adom" - nyilatkozta a Pravda napilapnak Anton Hrnko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője. Glváè, a Smer frakcióvezető sen szavatolta a teljes létszámot. "Nem tudom, kivétel nélkül mindenki egyetért-e, néhányan más véleményen vannak. Azon leszünk, hogy a frakción belül minél több személyt meggyőzzünk" - jegyezte meg a Smer-SD frakcióvezetője.

A 14 képviselővel rendelkező Mi Szlovákiánk Néppárt (¼S NS) a koalíciós javaslat támogatását jelezte, ugyanakkor Budaj indítványát is támogatja. Abban az esetben, ha az ¼S NS néhány képviselője mégsem venne részt a szavazáson, nem biztos, hogy a koalíciós javaslat átmegy. Ezért is fontos, hogy a koalíció az ellenzéki pártok támogatását is megszerezze. Sok idejük a megállapodásra már nincs, ugyanis kedden folytatódik az amnesztiákkal foglalkozó vita, végleges döntés csütörtökön várható.

201703261358200.00000000000000000001a_koala.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás