Második olvasatban a köztisztviselők bérbefagyasztása
A javaslat azzal számol, hogy az intézkedés 3,06 milliós megtakarítást eredményez majd.
A köztársasági elnök, a honatyák, a kormánytagok, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke valószínűleg jövőre is ugyanakkora fizetést kapnak munkájukért, mint 2011-ben. A bérek befagyasztása vonatkozik a Nemzeti Biztonsági Hivatal igazgatójára, köztisztviselőként dolgozó állami alkalmazottakra is. A bérek befagyasztása nem vonatkozik a főügyészre, a Bírói Tanács elnökére, az Alkotmánybíróság bíráira, ahogy a többi bíróra és ügyészre sem.
„A közigazgatási hiány fokozatos csökkentése és kiegyensúlyozott költségvetés elérése céljából 2016-ban is folytatni kell a konszolidációs intézkedéseket, amelyek elősegítik a kitűzött cél elérését” – így indokolta a lépést a pénzügyminisztérium.
Ha a törvény által a bírák és ügyészek fizetését is befagyasztanák, az ügy újra az Alkotmánybíróságra kerülne – jelentette ki Peter Kažimír pénzügyminiszter. Azzal, hogy becslések szerint a GDP3 százalékát meghaladó mértékben növekszik majd a gazdaság, az állam elveszíti korábbi érveit – magyarázta a tárcavezető annak kapcsán, hogy miért nem fagyasztják be a bírák és az ügyészek fizetését.
„Előrelépés történt az igazságszolgáltatásban, de ez nem az én érdemem. A bírák béreinek minden korábbi bérbefagyasztási kísérlete az Alkotmánybíróságra került, ott van a tavalyi befagyasztás is. Feltételezzük, hogy a gazdaság növekedése meghaladja a GDP 3 százalékát, ezek a számok nem jeleznek majd válsághelyzetet” – hangsúlyozta a miniszter. A ma második olvasatba utalt javaslat 3,06 milliós megtakarítással számol. Kažimír megjegyezte, hogy a megtakarítás 8-9 millió euróval több lehetne, ha az intézkedés a bírákat és az ügyészeket is érintené.