Martvoò: a lobbizásról szóló törvény a polgárok ellen fordulhat

Martvoò szerint az új jogszabályok azt eredményezhetik, hogy a politikusok egyáltalán nem lesznek majd kapcsolatban a polgárokkal és a civil szervezetekkel, hanem a hivatásos lobbizókhoz küldik őket. „Ennek a modellnek a jó példája az Európai Parlament, ahol sok esetben csak a lobbizók hozzájárulásával fogadnak el olyan valóságtól elrugaszkodott indítványokat, hogy például milyennek kell lennie az uborkák és a banánok görbületének, vagy a WC-öblítőből mennyi víznek kell kifolynia egy-egy öblítés alkalmával“ – magyarázta a kormánypárti honatya.

Az alkotmányjogi bizottság tagja szerint a jelenlegi jogszabály teljes mértékben megfelelő. Martvoò bonyolultnak tartja a lobbizás problémakörét, amely hazai viszonylatban pontosan meg sincs határozva. Véleménye szerint Szlovákiában nincs szükség a lobbizó egyének és csoportok nyilvántartására, ugyanis csak nehezen határozható meg, hogy abban ki szerepeljen. „Egy ilyen jegyzékbe besorolnák a polgári társulásokat, a sajtót, az egyházat, a szakszervezeteket, a szakmai kamarákat, az egyetemeket, a sportolókat, a színészeket és a diplomatákat is? Egy-egy cél elérése érdekében ugyanis ők is képesek befolyásolni a közvéleményt, s azon keresztül a konkrét politikusokat és hivatalnokokat is“ – fűzte hozzá.

Másrészt a kormánypárti képviselő szerint az állami támogatások vagy a közpénzek elosztása kapcsán nem lehet kizárni a szakmai társulások és kamarák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), illetve a sajtó lobbizását. „A közbeszerzés, valamint a különböző engedélyek és felhatalmazások kiállítása kapcsán a lobbizás minden formáját ellenzem, illetve a lobbizás teljes tilalmának a híve vagyok“ – hangsúlyozta.

Martvoò szerint ha Szlovákiában készülne valamilyen törvény a lobbizásról, akkor annak kormányjavaslat alapján kell megszületnie – melynek jóváhagyását széleskörű nyilvános és szakmai vita, továbbá tárcaközi egyeztetés előzné meg –, nem pedig az ellenzéki honatyák indítványa alapján, „amely előkészítésébe a nyári idényben éppen a lobbicsoportok segítettek be“.

Az Új Többséghez tartozó független parlamenti képviselőkön kívül a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is beterjeszt a parlament szeptemberi ülésére egy lobbizásról szóló törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták ismét azzal az indítvánnyal rukkolnak elő, amelyet tavaly szeptemberben nem fogadott el a törvényhozás. Pavol Hrušovský szerint a lobbizásról szóló törvény a korrupcióellenes politika részét képezi, melynek céljaként a legfőbb közjogi méltóságok és a különböző lobbi-, illetve érdekcsoportok közötti kapcsolatok áttekinthetővé tételét kellene kitűzni.