Marchevský: a menekültkérdéssel a Smer teljesen kiszorította az ellenzéket
„A kampánytól szeptemberben többet vártak. Ha a közvéleményt kevésbé hangolták volna a menekültek ellen, akkor az ellenzék nagyobb manőverezési teret szerzett volna“ – jegyezte meg az elemző azzal, hogy az ellenzéki pártok állásfoglalásaikban nem voltak képesek az Irány-Szociáldemokráciától (Smer-SD) oly mértékben különbözni, hogy jelentősebb mértékben megnövekedjen a támogatottságuk.
A Smer-SD preferenciái mérsékelten nőttek, az AKO ügynökség szeptemberi felmérésében 38,9, az MVK-ében ugyanakkor 40, a Median.sk-nál pedig augusztus-szeptember derekán 38,5 százalékot értek el.
Marchevský úgy véli, hogy az ellenzéki pártok „maradtak a lövészárkokban“. A támogatottság megszerzésére irányuló jelentősebb mértékű igyekezetük novemberre várható, amikor majd szerinte a téli hónapokban esedékes csökkenő migránsáradat következtében a menekülttéma stabilizálódik.
Ekkor erőteljesebbé válhatna majd a Smer-SD-t követő ellenzéki párt helyéért folytatandó harc is. Feltételezhető, hogy a választások folyamán a kisebb szubjektumok szimpatizánsai a legerősebb ellenzéki párthoz csapódnak majd.
Az AKO felmérésében a Smer-SD mögött a második helyen végzett a Háló (Sie) 10,9, a 3. helyen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 8,4, a 4. helyen a Most-Híd vegyespárt 8,2, az 5. helyen pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,0 százalékkal.
Az MVK felmérésében a msáodik helyre került a KDH 10,8, a 3. helyre a Háló 8,3, a 4. helyre az SNS 7,6, az 5. helyre a Most–Híd 6,9 százalékkal.
A Median.sk felméréséből az derült ki, hogy a második helyre a Háló 8,5, a 3. helyre a KDH 7,9, a 4. helyre az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) 7,6, az 5. helyre pedig az SNS 7,0 százalékkal kerülne.
Háromból két felmérésben tehát második helyre a Háló, egyben pedig a KDH került. Marchevský hozzátette: az SNS preferenciái már ez év elején meghaladták a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot, majd ugrásszerűen nőttek a családról tartott népszavazás idején. Úgy látja, hogy a 7 százalék körüli szintet már meg is tartják.
Ezt az 5 százalékos bejutási küszöböt a Most–Híd is valamennyi felmérés során megőrizte (sőt, a Median.sk felmérésében 6,5 százalékot szerzett).
Specifikus helyzetben lehet az O¼aNO és az Új Többség (NOVA) jelzett koalíciója, aminek 7 százalékot kellene szereznie a bejutáshoz. A Median.sk felmérésében azt túllépte, a másik két felmérésben azonban nem: az AKO-nál 6,7, az MVK-nál pedig csak 4,3 százalékot kapott.
Marchevský úgy véli, hogy változásokhoz vezetne a törvényhozásban, ha ez a koalció nem jutna be. Az Igor Matoviè vezette O¼aNO aránylag stabil választói bázissal rendelkezik, és továbbra is azt hangoztatja: kitart a koalíció megalakításának szándéka mellett. Előfordulhat, hogy ez majd mégsem lesz így, hiszen ha az O¼aNO egyedüli pártként indulna, akkor csak 5 százalékot kellene szereznie.
„Úgy tűnik, vasszabály van érvényben akkor, ha valakik távoznak a KDH-ból“ – jelentette ki a NOVA kellő támogatottságának hiánya kapcsán Marchevský. A KDH választói szerinte konzervatívak, ezért a mozgalom alapozhat saját választói preferenciái stabilitására. Ha azonban egy politikus távozik a KDH-ból, akkor az őt előzőleg megválasztók Marchevský szerint nem távoznak vele együtt.
Az AKO és a Median.sk felmérése szerint a Szabadság és Szolidaritás SaS (5,9 százalék az AKO-nál és 6,1 százalék a Median.sk-nál) bejutna a parlamentbe, de az MVK-nál csak 3,7 százalékot szerzett. A Magyar Közösség Pártja (MKP) viszont éppen az MVK felmérésében szerezte volna meg a bejutáshoz szükséges 5,0 százalékot. A magyar párt a AKO-nál csak 3,9, a Median.sk-nál pedig 4,6 százalékot kapott.
Háromból két felmérés során több mint 3 százalékhoz jutott a Szlovák Demokratikus és Kresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) (3,5 százalékot az AKO-nál és 3,1 százalékot a Median.sk-nál). „Nem tűnik úgy, hogy SDKÚ-DS teljesen peremre, mondjuk: 2 százalék alá szorult volna“ – jegyezte meg Marchevský azzal, hogy Pavol Frešo pártja még harcba száll az 5 százalékért. „Az lesz fontos, hogy majd mit mutatnak a januári-februári felmérések“ – zárta elemzését a politológus.
