2016. május 16., 20:09

Maraton az űrben

LONDON. Tim Peake szeret futni, és ezt a hobbiját űrutazása alatt sem adta fel. A londoni maratonnal egy időben, a Nemzetközi Ûrállomáson, futópadon teljesítette a 42,2 kilométeres távot.
201605162003190.peake01.jpg

"Nem hiszem, hogy valaha is eleget tudnék tréningezni a maratonra. Itt a T2-es futópadon az űrállomáson már tettem egy pár félmaratont, sőt egy kicsit nagyobb távolságot is, tehát biztos vagyok benne, hogy menni fog, de lesz néhány pont, amikor majd úgy érzem, többet kellett volna gyakorolnom" - mondta.

A londoni maratont ebben az évben parádés futással és minden idők második legjobb eredményével, 2 óra 3 perc 5 másodperccel a kenyai Eliud Kipchoge nyerte.

Tim Peake ezen a napon földöntúli eredményt ért el. 3 óra 35 perc 21 másodperc alatt futott több mint 42 kilométert, a világűrben. Sunita Williams 2007-ben már teljesítette a távot az űrállomáson, de az ideje jóval gyengébb volt.

"Ahhoz, hogy valaki az űrben sporttevékenységet hajtson végre, készülnie kell. A maratonhoz már a Földön, majd fent csak egy körülbelül 1 hónapos adaptációs idő után lehet futni. Õ a 121. fenti napján futotta a maratont, akkor már más volt a szervezete" - magyarázta Dr. Pavik Gábor, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusa.

121 nap alatt teljesen átalakul a szervezet. A súlytalanság hatással van a keringésre, az izmokra, csontokra. Gravitáció hiányában az izmok sorvadásnak indulnak, mivel a beérkező jelek alapján a szervezet nem érzi szükségesnek az adott izomtömeg fenntartását. A csökkent nyomás következtében a vér a felső testfélbe áramlik, emiatt nagymértékű folyadék- és sóveszteség lép fel a szervezetben.

"A kalcium a raktárakból a vérbe megy, majd eltávozik, a vér kalciumszintje emelkedik, a csontok és izmok kalciumszintje pedig nagymértékben lecsökken. Vagyis a csontok törékenyebbekké válnak, jelentős izomveszteség, tónuscsökkenés lép fel" - mutatott rá Dr. Pavik Gábor.

Ezáltal a szervezet egész energiagazdálkodása megváltozik. Pár nap alatt az űrben az asztronauták vérmennyisége akár 22 százalékkal is csökkenhet. Mivel kevesebb a keringő vér, a szívnek is kisebb erővel kell pumpálnia, ennek folytán a szívizom is sorvadásnak indul.

A szakember szavai szerint a mozgásszervek mozgása is megváltozik, mert nemcsak a lábak emeléséhez kell aktív izommunka, hanem a süllyesztéshez is, mert ott nem segít a gravitáció.

Ha nem használjuk az izmainkat vagy a gravitáció hiányában érkező jelek ezt a benyomást keltik, akkor hetente akár 5 százalékot is veszíthetünk izomtömegünkből. Nem véletlen kötelező edzeniük az űrhajósoknak fent a világűrben is.

"Fent az űrben az egyik legnagyobb keringési probléma az inaktivitás. Az elmúlt évtizedekben ezért rájöttek, hogy ezen segíteni kell, ezért professzionális edzőberendezések vannak fent, és a mindennapok részét képezi az edzés. Az egyik ilyen edzőpadot sikerült úgy átalakítani, hogy az űrben is használható, maratonfutás végrehajtására is alkalmas futópad lett belőle" - hangsúlyozta Dr. Nádasdy György, a SOTE klinikai kísérleti kutatója.

Ahhoz, hogy az űrben egy asztronauta a súlytalanság állapotában futhasson, testét a futópadhoz kell rögzíteni egy speciális, elasztikus gumiból készült szalagrendszerrel. Tim szerint ez olyan érzés, mintha a Földön egy 20 kilogrammos hátizsákkal futna az ember.

Teljesítményével bekerült a Guinness-rekordok csúcstartói közé. De nem csak ezért népszerű az angolok szponzorálta űrhajós, rajongói táborát azzal is növelte, hogy missziója alatt folyamatosan posztolja, megosztja bámulatos fotóit a neten.

Megosztás