Marad az 50 százalékos kvórum a népszavazás esetében
POZSONY. Nem törlik el az érvényességhez szükséges minimális részvételi arányt a referendum esetében. A parlamenti képviselők ugyanis ma nem támogatták az Igor Matoviè, az O¼aNO elnöke által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely egyúttal azt is bevezette volna, hogy a referendumot mindig a legközelebbi országos méretű választások napján tartsák meg.
„Azt gondoljuk, hogy az 50 százalékos kvórum léte akkor, amikor 2,2 millió embernek az urnákhoz kell járulnia, szisztematikusan kiöli a polgárokból a közügyek iránti érdeklődést” – érvelt Igor Matoviè. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnöke szerint mindez első pillantásra túlzásnak tűnik, de például nullás kvórummal rendelkezik Svájc, Finnország, Észtország és Spanyolország is. „Ez egy szokványos paraméter, amelyet Európában alkalmaznak, éppen minimális részvételi arány hiánya ösztönzi az embereket a nyilvános dolgok iránti érdeklődésre” – állítja a pártvezér.
Attól, hogy a referendum mindig kapcsolódjon a legközelebbi országos választásokhoz, Matoviè a költségek csökkentését remélte. Egyúttal azt is át akarta ültetni, hogy bővüljön azoknak a témáknak a köre, amelyekről nem rendezhető népszavazás. Az alapvető jogok és szabadságjogok, állami költségvetés, adók és illetékek témaköréhez a javaslat szerint társult volna a választási időszak megrövidülése is.
A parlament ma szintén elutasította a Büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények jegyzékének bővítését, vagyis hogy a számlák ki nem fizetése is bűncselekménynek minősüljön. Az OĽaNO javaslata szerint bűncselekményt követne el az, akinek ugyan megvan a számla kifizetéséhez szükséges pénze, de a munka árát a teljesítési határidőt követő 30 napon belül mégsem fizeti ki. Szintén bűncselekményt követne el az indítvány szerint az, aki a pénzeszközök kifizetését meghiúsítja.
A javaslat szerint kisebb összeg esetében három évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné a nemfizetőket. Egy-öt évet töltene rácsok mögött az, aki legalább 2660 eurós kárt okozna, személyes indíttatásból vagy több mint tíz vállalkozónak nem fizetne. Abban az esetben, ha az elkövető jelentős mértékű, azaz legalább 26 600 eurós kárt okozna, akkor akár 3-8 évnyi börtönbüntetést is kaphatna. Nagyobb terjedelmű, vagyis 133 000 eurót meghaladó kár okozása esetén az elkövetőt 7-12 évnyi szabadságvesztésre ítélhetnék – indítványozta az OĽaNO, de a törvényhozásban nem járt sikerrel.
Attól, hogy a referendum mindig kapcsolódjon a legközelebbi országos választásokhoz, Matoviè a költségek csökkentését remélte. Egyúttal azt is át akarta ültetni, hogy bővüljön azoknak a témáknak a köre, amelyekről nem rendezhető népszavazás. Az alapvető jogok és szabadságjogok, állami költségvetés, adók és illetékek témaköréhez a javaslat szerint társult volna a választási időszak megrövidülése is.
A parlament ma szintén elutasította a Büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények jegyzékének bővítését, vagyis hogy a számlák ki nem fizetése is bűncselekménynek minősüljön. Az OĽaNO javaslata szerint bűncselekményt követne el az, akinek ugyan megvan a számla kifizetéséhez szükséges pénze, de a munka árát a teljesítési határidőt követő 30 napon belül mégsem fizeti ki. Szintén bűncselekményt követne el az indítvány szerint az, aki a pénzeszközök kifizetését meghiúsítja.
A javaslat szerint kisebb összeg esetében három évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné a nemfizetőket. Egy-öt évet töltene rácsok mögött az, aki legalább 2660 eurós kárt okozna, személyes indíttatásból vagy több mint tíz vállalkozónak nem fizetne. Abban az esetben, ha az elkövető jelentős mértékű, azaz legalább 26 600 eurós kárt okozna, akkor akár 3-8 évnyi börtönbüntetést is kaphatna. Nagyobb terjedelmű, vagyis 133 000 eurót meghaladó kár okozása esetén az elkövetőt 7-12 évnyi szabadságvesztésre ítélhetnék – indítványozta az OĽaNO, de a törvényhozásban nem járt sikerrel.
Forrás
TASR
