Már nem szankcionálhatók a korrupciót bejelentő személyek
POZSONY. A társadalomellenes tevékenységet bejelentő személyeket eddig munkaadóik gyakran megbüntették – mutatott rá Marian Mesároš, az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központjának ügyvezető igazgatója. Ezért üdvözli a januártól hatályba lépett új törvényt, amely változtathat az eddigi áldatlan helyzeten.
Az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központjának (SNSĽP) igazgatója azt reméli, az új törvény majd arra ösztönzi az embereket, hogy bejelentsék a munkahelyükön észrevett társadalomellenes tetteket. Hozzátette: a törvény a központ tevékenységi körét is kibővítette. Hatáskörébe került az olyan információk rendszeres kiértékelése és közzététele, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésével és a védelem nyújtásával foglalkoznak új törvény alapján.
Az SNSĽP a világhálón a Chránené oznamovanie (Védett bejelentés) címszó alatt teszi majd közzé azokat a jogszabályokat, amelyek összefüggnek e problémakörrel, továbbá a kapcsolódó bírósági határozatokat, szakcikkeket és további információkat is nyilvánosságra hozza. „Ezenkívül a központ fel akarja hívni a figyelmet az említett törvény rendelkezései alapján történő bejelentési és védelemnyújtási lehetőségre” – magyarázta Mesároš.
Az új jogszabály lehetővé teszi az egymással összejátszó személyek mesterkedéseit bejelentők, az ún. whistleblowerek védelmét. Továbbá rendezi a társadalomellenes tetteket bejelentők munkahelyi védelmét is, illetve foglalkozik az efféle ügyekben érintett fizikai és jogi személyek jogaival és kötelességeivel is.
Ez esetben bejelentőnek az a személy számít, aki jóhiszeműen, azaz azon őszinte meggyőződéséből tett bejelentést, hogy az információk a bejelentés idején igaznak bizonyulnak. Ezen személynek bizonyos munkajogi viszonyban kell állnia a munkáltatóval – említette meg az SNSĽP igazgatója.
Ha a bejelentő munkahelyi társadalomellenes tettre hívja fel az illetékesek figyelmét, akkor emiatt a felettese-munkáltatója nem büntetheti meg őt. A bejelentőt érintő esetleges jogi lépéseket jóvá kell hagynia a munkafelügyeletnek, ez alól kivételt képeznek azok az intézkedések, amelyek javítják a bejelentő-alkalmazott pozícióját – magyarázta Mesároš. A bejelentő védelme az anonim, azaz név nélküli bejelentés lehetőségében is megnyilvánul – fűzte hozzá.
Az SNSĽP a világhálón a Chránené oznamovanie (Védett bejelentés) címszó alatt teszi majd közzé azokat a jogszabályokat, amelyek összefüggnek e problémakörrel, továbbá a kapcsolódó bírósági határozatokat, szakcikkeket és további információkat is nyilvánosságra hozza. „Ezenkívül a központ fel akarja hívni a figyelmet az említett törvény rendelkezései alapján történő bejelentési és védelemnyújtási lehetőségre” – magyarázta Mesároš.
Az új jogszabály lehetővé teszi az egymással összejátszó személyek mesterkedéseit bejelentők, az ún. whistleblowerek védelmét. Továbbá rendezi a társadalomellenes tetteket bejelentők munkahelyi védelmét is, illetve foglalkozik az efféle ügyekben érintett fizikai és jogi személyek jogaival és kötelességeivel is.
Ez esetben bejelentőnek az a személy számít, aki jóhiszeműen, azaz azon őszinte meggyőződéséből tett bejelentést, hogy az információk a bejelentés idején igaznak bizonyulnak. Ezen személynek bizonyos munkajogi viszonyban kell állnia a munkáltatóval – említette meg az SNSĽP igazgatója.
Ha a bejelentő munkahelyi társadalomellenes tettre hívja fel az illetékesek figyelmét, akkor emiatt a felettese-munkáltatója nem büntetheti meg őt. A bejelentőt érintő esetleges jogi lépéseket jóvá kell hagynia a munkafelügyeletnek, ez alól kivételt képeznek azok az intézkedések, amelyek javítják a bejelentő-alkalmazott pozícióját – magyarázta Mesároš. A bejelentő védelme az anonim, azaz név nélküli bejelentés lehetőségében is megnyilvánul – fűzte hozzá.
Forrás
Sme.sk
