Maïariè visszautasítja a Smer vezetőinek bírálatát
Zala úgy véli, ha nem történik változás, a Smerre az SDKÚ-DS sorsa vár. „Ha a Smer meg akar menekülni, és szociáldemokráciaként akar megmaradni, a jelenlegi irányvonalat megadó politikai garnitúra nagyobb részét le kell cserélni. És nem 2020 környékén, hanem most, egy éven, maximum másfél éven belül” – mondta Zala a Týždeò folyóiratnak adott interjújában. Hozzátette, Robert Fico maradhatna a kormányfő.
Marek Maïariè, a Smer alelnöke a Pravda kérdésére, reális-e vajon, hogy szétválna a két funkció, a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztség, elmondta, minden lehetséges. „Alapvetően nem értek egyet Boris Zala javaslatával, hogy Robert Fico mondjon le pártelnöki tisztségéről, mert ez segítene a pártnak” – fogalmazott Maïariè. Ami a további személyi változásokat illeti a párt vezetőségében, Maïariè szerint a párt minden kongresszusán változások történtek az elmúlt időszakban. „Feltételezem, ha változásokra kerül sor a következő kongresszuson, ahogy a jelenlegi vezetőség nézeteit ismerem, jelentősebb változásokra számíthatunk a korábbiaknál” – mondta Maïariè. Szeptemberben lesz a programkonferencia, decemberben kerül sor a Smer közgyűlésére. Az alelnök nem pontosította, milyen változások várhatóak.
Zalán kívül Monika Flašíková Beòová EP-képviselő is kritizálja a Smert. Nyíltan azonban nem állt Zala nézete mellé, miszerint ne Robert Fico legyen a pártelnök. „Robert Ficót illetően nem úgy látom a dolgokat, mint Boris. Õ már évek óta azt mondogatja, távozik a politikából. Ezt a döntést neki magának kell meghoznia” – mondta Flašíková Beòová. Hozzátette, természetes dolog, ha valaki 16 évig a párt elnöke, el kell gondolkodni azon, hogy esetleg változás történjék a poszton.
Michal Horský politológus szerint Szlovákiában katasztrofális tapasztalatok fűződnek az ún. kettős kormányzáshoz, amikor az SDKÚ elnöke Mikuláš Dzurinda, a miniszterelnök pedig Iveta Radièová volt. „Ez nem volt átgondolt döntés, végül a kormány, illetve a párt és a párt vezetői szempontjából is tragikus véget ért” – mondta a politológus. Szerinte érdemes megnézni a szomszédos Ausztria vagy Németország példáját, ahol az utóbbi évtizedekben elsősorban a szociáldemokrata pártoknak sikerült beteljesíteniük a dualizmus modelljét: más személy volt a pártelnök és más a miniszterelnök. „Nem tudom, miért ne honosodhatnának meg a hazai politikai színpadon ezek a szokások” – jegyezte meg a politológus.
A Smer politikájának kritikája
Zala és Flašíková Beòová támadták a párt politikájának tartalmát is. Az EP-képviselőnő elmondta, ami a migránstémát illeti, Szlovákiának soros EU-elnökként megoldásokat kellene bemutatnia. „Prezentáljuk úgy a megoldásokat Szlovákiában, ahogy az Európai Tanácsban beszélünk róluk. Csak hagyjuk abba az emberek ijesztgetését! Egy szociáldemokrata párt ne ijesztgesse az embereket a menekültpolitikával, és ne halogassa a LGBTI személyek jogainak megoldását” – mondta Flašíková Beòová. Boris Zala azt rótta fel a jelenlegi vezetésnek, hogy hasonló irányba tart, mint a SNS, és Fico a nemzeti-konzervatív választókat szólítja meg.
A Smer nem akart „brüsszeli” baloldali párt lenni
Maïariè szerint Zala téved a programpolitikát illetően, mivel a Smer 2003 óta két programpilléren áll és ehhez rendeli a politikáját: a szociális és nemzeti pilléren, „ezért volt esélye domináns szerephez jutni a politikai színpadon.” „Boris Zala számomra érthetetlen módon nagyon sok intézkedést ignorál, a korábbi időszakban is ezt tette, az intézkedések baloldali és szociális jellegűek voltak, konkrétan a szociális csomagokról van szó” – mondta Maïariè. Továbbá elmondta, igaz, hogy a Smer nem akart „brüsszeli” baloldali párt lenni, ami nemcsak az LGBTI témák radikális megoldását tartalmazza, hanem az élettelenséget a szlovák nemzeti érdekek átültetésében” – mondta. Ha Boris Zala vágya egy ilyen jellegű párt, tudnia kell, hogy a Smer soha nem volt ilyen párt, és éppen ez jelentené a Smer gyors marginalizálódását. Emlékezzen csak vissza a kilencvenes évekbeli „sikereire” a szociáldemokrácia élén, vagy Jaroslav Volfra, aki őt követte” – tájékoztatott Maïariè.
Glváè kritizálta az EP-képviselőket
A helyzetre reagált a Smer frakcióvezetője, Martin Glváè is, aki szerint a Smer mindig a párt belsejében oldotta meg gondjait, és nem a sajtó közreműködésével. Elmondta, hogy a vita lezajlott a párt utolsó kibővített elnökségi ülésén, beszéltek az EP-képviselők hozzáállásáról is, és szeptemberben programkonferencia vár a Smerre. „Talán többet kellene foglalkozni a hazai politikával, és a pártban kellene megbeszélniük a problémákat, nem csak Brüsszelt kellene élvezniük“ – címezte Glváè az EP-képviselőknek mondandóját.
Nem egyezik a Smer hivatalos véleménye és az EP-képviselők: Boris Zala, Monika Flašíková Beòová és Monika Smolková véleménye arról, Robert Kaliòák maradjon-e a belügyminiszter. Az EP-képviselők azt állítják, Kaliòáknak a Bašternák-féle adócsalás-botrány miatt távoznia kellene.
Kérdéses, miért éppen az EP-képviselők kritizálják saját soraikat. „Valószínűleg jobban az európai politikai kultúra hatása és nyomása alatt vannak, és nagy mértékben fügetlennek érzik magukat a szlovák belpolitikai helyzettől. Ezzel arányosan nagyon gyér hatást gyakorolnak az EP-képviselők a hazai politikai viszonyokra, a kormány működésére és a közvélemény alakulására“ – jegyezte meg Michal Horský politológus.
