Magyarosítástól óvja az országot Matoviè
Igor Matoviè hét pontjának többsége arra vonatkozik, hogy korlátozza azokat a jogbővítéseket a kisebbségi nyelvhasználat terén, amelyeket a módosítás kilátásba helyez. A politikus szerint ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása jelenlegi formájában egyenlő a rejtett magyarosítással. A magyar kisebbség pozitív diszkriminációját valósítaná meg a többség rovására.
Az Egyszerű Emberek nem hajlandóak támogatni olyan jogszabályt, amely lehetővé tenné, hogy az ország egész területén a közigazgatási eljárásban, szóban is használni lehetne a magyar nyelvet. Egyik feltétele tehát az, hogy a módosítás fogalmazza meg, ott lehet a hivatali ügyintézésben kisebbségi nyelven beszélni, ahol van olyan alkalmazott, aki tud azon a nyelven. Különben „elmagyarosodnak” a hivatalok, vagy jönnek a tolmácsok, és erre nincs pénzük az önkormányzatoknak – mondta a független képviselő. Ugyanezt az elvet használná a kórházak és a szociális intézmények esetében is.
Matoviè elképzelhetetlennek tartja, hogy csak azért, mert például egy orvos nem tud magyarul, tolmácsot kelljen biztosítania. Vagy a hivatalokban olyan alkalmazottakra cseréljék le a jelenlegieket, akik tudnak magyarul. „Ez a többségi nemzet diszkriminálása lenne”, tette hozzá. „Úgy érezzük, meg kell állítanunk ezt a kifejezetten magyarosító törvényt. Meg kell akadályoznunk, hogy azoknak, akik nem tudnak magyarul, félteniük kelljen az állásukat a közigazgatás bármely terén” , jelentette ki Matoviè.
A nyelvhasználati küszöbbel nincs különösebb gondjuk, mindegy, hogy 15 vagy 18 százalék, magyarázta a független képviselő, viszont szintén nem engednek abból a követelésükből, hogy nem gyarapodhat a kétnyelvű táblákkal ellátott helységek száma. „A jelenleg érvényes status quo-nak meg kell maradnia”, nyilatkozta. Azok a települések kerülhessenek fel a „kétnyelvűek” listájára, amelyekben két egymást követő népszámlálás alkalmával 15 százalékot meghaladó arányban élt az adott kisebbség. A listáról való lekerülésnél 3 egymás utáni népszámlálás, vagyis 30 év változásait vennék alapul. Matoviè elfogadhatatlannak tartja Ondrej Dostál /OKS/ javaslatát, hogy két magyar városi rendőr egymás között magyarul beszélhessen, amikor éppen intézkedik. Matoviè azt akarja, hogy ehhez az ügyfél beleegyezését is kérniük kelljen. Az Egyszerű Emberek csoport ragaszkodik ahhoz is, hogy a televíziók nemzetiségi adásait továbbra is kötelező legyen szlovák nyelven feliratozni.
Bugár Béla, a Most-híd elnöke szerint Matoviè megfeledkezik arról, hogy Szlovákiában a lakosság 15 százaléka nem szlovák nemzetiségű, de ők is otthon szeretnék érezni magukat az országban. Visszautasította és parlamenti képviselőhöz méltatlannak nevezte a magyarosítás vádját. Solymos László, a Híd frakcióvezetője az elhangzott kijelentések ellenére bízik abban, hogy jövő hét keddig az Egyszerű Emberekkel és a szintén kifogásokat emelő kereszténydemokratákkal is sikerül megegyezniük.
