Magyar–magyar párbeszéd november 21-én Dunaszerdahelyen

„A magyar közösségen belül riasztó méreteket öltött a fogyás, a rendszerváltás óta 110 ezerrel vagyunk kevesebben, de ez nem csupán a felvidéki magyarság korfájával magyarázható, hiszen az elöregedés mellett az asszimiláció is meghatározóan befolyásolja közösségünk számarányának ilyen mértékű csökkenését” – mondta a párt elnöke, utalva ezzel arra, mi is indokolta a kezdeményezést, azt, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek azok, akik tevőlegesen is fel tudnak lépni a magyar közösség érdekében. A rossz helyzet ugyanis megkívánja az együttgondolkodást, azt, hogy közösen keressék a megmaradás lehetőségeit, s egyúttal jövőképet is adjanak az itt élő magyaroknak. „Kezdjük el a párbeszédet” – fogalmazott Menyhárt József.

A november 21-ére, a dunaszerdahelyi sportcsarnokba összehívott találkozóra meghívót kapott a Most-Híd  – a pártelnök szerint az eddigi visszajelzések úgy értelmezhetők, hogy Bugár Béláék is ott lesznek a megbeszélésen –  a meghívottak között tehát ott vannak a miniszterek és államtitkárok, parlamenti képviselők (a Most-Híd képviseletén kívül Grendel Gábor és Simon Zsolt), mind a két párt megyei képviselői és európai parlamenti képviselői, a nagyobb magyar városok polgármesterei, a Csemadok, a Pedagógusszövetség, a Szülők Szövetsége, a Cserkészszövetség, a Kerekasztal, a történelmi egyházak vezetői, a Selye János Egyetem rektora és a nyitrai kar dékánja, valamint az ifjúsági szervezetek vezetői.

„Nem csak egy újabb civil kerekasztal, nem gittegylet és nem is csak egy asztaltársaság kíván lenni ez a kezdeményezés, hanem az együttgondolkodásnak a fóruma, ahol a legégetőbb kérdéseket kell megvitatni, úgymint az oktatásügy, kultúra, gazdaságpolitika, nyelvpolitika“ – fogalmazott a pártelnök, azt remélve, hogy a kezdeményezéssel konkrét kérdésekben szakmai irányt tudnak adni a párbeszédnek, és előre tudnak lépni. Hozzátette, reményeik szerint a november 21-ére összehívott találkozó csak az első állomása lesz a fórumnak, amelyet továbbiak követnek, vélhetően kisebb létszámban, egy-egy kérdés szakértőit asztalhoz ültetve.

Az első tanácskozást Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László szociológusok előadása nyitja, ők a demográfiai alakulást, a fogyás, az asszimiláció hátterét vázolják fel. Majd az oktatásügy kerül terítékre, itt Jókai Tibor, a Pedagógusszövetség elnöke és a két párt szakmai alelnökei indítják a vitát. „A tervek szerint a tanácskozás egy közös nyilatkozat elfogadásával ér véget, s az abban megfogalmazottak mind a két párt és az érintett szakmai szervezetek számára is irányadóaknak kell lenniük“ – hangsúlyozta a Magyar Közösség Pártjának elnöke.

Menyhárt József az újságírókat röviden tájékoztatta a párt egyéb aktivitásairól is. Az MKP vezetése folytatja azt a dél-szlovákiai körutat, amely során az egyes járások helyzetével, térségspecifikus gondjaival ismerkednek. „Ezeknek a látogatásoknak nem csupán az a céljuk, hogy feltérképezzük a párt erejét, de az egyes régiók helyi gondjaira is megoldásokat próbálunk keresni“ – fogalmazott a pártelnök, így a mai galántai látogatás után a következő két állomáson, a Losonci és a Nagyrőcei járásban hangsúlyosan is szó lesz a romakérdésről.  

A holnapi időközi önkormányzati választásokon négy községben: Bodakon, Csatán, Rimaszécsen és Kistárkányban is érdekelt a párt. November 17-én a párt is ott lesz az ellenzéki tüntetésen a fővárosban. Majd november 20-án Kassán adják át a Helytállásért díjat, és 25-én lesz a gömöri összetartozás napja.

Az MKP az elmúlt hetekben több fontos, kisebbségi jogainkat érintő kérdést is megnyitott, az oktatásügy, a bírósági nyelvhasználat, a közlekedési kétnyelvűség és a közszolgálati műsorsugárzás arányosítása ügyében. Egyedül ez utóbbira kapott választ a párt, mégpedig határidőn túl, s az is elutasító volt, a kulturális tárca ugyanis közölte, nincs mód és pénz a kisebbségi műsorok bővítésére. Õry Péter szerint „jogállamban megengedhetetlen ez az eljárás, hiszen hat éve hatályos a törvény, amely előírja a számarányos műsoridőt, s ezt az állam figyelmen kívül hagyja“.  Az MKP az ügyben a frekvenciatanácshoz fordul.