Magyar szakácsnőért rajongott Václav Havel
PRÁGA. Václav Havel volt cseh államfő kedvelt pozsonyi kiflijét és a magyar pogácsát is megkóstolhatták az érdeklődők, akik szerdán Prágában részt vettek Irena Košíková új szakácskönyvének ünnepélyes bemutatóján.
A magyar ízek nem véletlenek, hiszen Košíková, a csehek körében közismert Èirina, nem más, mint a szlovákiai magyarok körében is népszerű Csirike, Václav Havel volt cseh köztársasági elnök kedvenc magyar szakácsnője.
A Vaøí Èirina (Csirike főz) címet viselő szakácskönyv immár a harmadik, amelyet a Csallóközből Prágába került Irena Košíková jegyez.
Csirike azt állítja magáról, hogy a klasszikus konyha híve, nem kedveli, a szépen feldíszített, de félig üres tányérokat. "A férjem azt mondja, hogy a képzőművészetnek a falon a helye, a tányérnak teli kell lennie" - jelentette ki a könyvbemutatón. A főzés tudományát otthonról hozta magával: nagymamája Almássy gróf családjának volt a szakácsa Budapesten.
A rendszerváltás után került Prágába, ahol hét évig a görög nagykövet, majd két évig Havel szakácsnője volt. Később saját vendéglőt nyitott a Moldva-parti metropolisz központjában, amely sosincs híján a látogatóknak.
Az újságírók leggyakrabban Havelről kérdezik, és Csirike szívesen válaszol. Azt állítja, Havel szerény kosztos volt, nem volt nehéz neki főzni. "Amikor megkérdeztem, mit ne főzzek, rövid volt: nem akarok a házamban főtt lencsét kolbásszal, abból börtönéveim alatt ettem már éppen eleget" - mesélte újságíróknak a szakácsnő.
Ugyanakkor nagyon szerette a burgonyás ételeket, a töltött paprikát, a szegedi gulyást, a hortobágyi palacsintát és a rántott sajtot. "Imádta a töpörtyűt, és a töpörtyűs pogácsát is. Ha vendéglőmben ilyesmiket készítettem, s felhívtam, gyakran eljött" - fejtette ki a népszerű prágai magyar szakácsnő.
A Vaøí Èirina (Csirike főz) címet viselő szakácskönyv immár a harmadik, amelyet a Csallóközből Prágába került Irena Košíková jegyez.
Csirike azt állítja magáról, hogy a klasszikus konyha híve, nem kedveli, a szépen feldíszített, de félig üres tányérokat. "A férjem azt mondja, hogy a képzőművészetnek a falon a helye, a tányérnak teli kell lennie" - jelentette ki a könyvbemutatón. A főzés tudományát otthonról hozta magával: nagymamája Almássy gróf családjának volt a szakácsa Budapesten.
A rendszerváltás után került Prágába, ahol hét évig a görög nagykövet, majd két évig Havel szakácsnője volt. Később saját vendéglőt nyitott a Moldva-parti metropolisz központjában, amely sosincs híján a látogatóknak.
Az újságírók leggyakrabban Havelről kérdezik, és Csirike szívesen válaszol. Azt állítja, Havel szerény kosztos volt, nem volt nehéz neki főzni. "Amikor megkérdeztem, mit ne főzzek, rövid volt: nem akarok a házamban főtt lencsét kolbásszal, abból börtönéveim alatt ettem már éppen eleget" - mesélte újságíróknak a szakácsnő.
Ugyanakkor nagyon szerette a burgonyás ételeket, a töltött paprikát, a szegedi gulyást, a hortobágyi palacsintát és a rántott sajtot. "Imádta a töpörtyűt, és a töpörtyűs pogácsát is. Ha vendéglőmben ilyesmiket készítettem, s felhívtam, gyakran eljött" - fejtette ki a népszerű prágai magyar szakácsnő.
Forrás
MTI
