Magyar-magyar párbeszéd Dunaszerdahelyen

Az esemény helyszíne szimbolikus, hiszen Dunaszerdahelyen zajlott az emlékezetes tiltakozás a szlovák nyelvtörvény szigorítása ellen 2009-ben, akkor 12 ezer felvidéki fejezte ki nemtetszését a magyarság jogainak korlátozása ellen.

Hájos Zoltán polgármester, az esemény házigazdája kiemelte, a tanácskozásnak az ad legitimitást, hogy a jelenlévő személyek mindannyian vagy politika szereplők, akiket a polgárok választottak meg szabad választások eredményeképpen, vagy önkormányzati képviselők, akik szintén választott képviselői a magyar közösségnek, valamint országos méretű civil szervezetek, amelyeknek szintén választott képviselői jelentek meg a tanácskozáson. Erre a tanácskozásra már régóta várt a közösség – emelte ki Dunaszerdahely polgármestere, jelezve, a magyar közösség tagjai elvárták a magyar érdekeket képviselő személyektől, hogy közös asztalhoz üljenek a magyar sorskérdésekben.

Hájos Zoltán szerint sorsfordító pillanat a mai tanácskozás, hiszen húsz év múlva gyermekeink joggal kérhetik majd számon rajtunk, mit tettünk annak érdekében, hogy közösségünk ne fogyjon tovább, ne váljon jelentéktelen tényezővé, amelynek már nincs semmi beleszólása jövője alakításába. Nem várhatjuk sem Budapesttől, sem Brüsszeltől, hogy a mi érdekeinkben cselekedjen, miközben mi tétlenek maradunk – szögezte le. Egyben kifejezte reményét, hogy a mai tanácskozás egy jövőbeli önkormányzatiság csírája lehet.

Menyhárt József: bár más színekben harcolunk, a céloknak közösnek kell lennie

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke elmondta, a kezdeményezés célja ráirányítani a figyelmet a magyarság fogyására, illetve stratégiát alkotni annak visszafordítására. A pártelnök úgy fogalmazott, eljött az ideje, hogy felhagyjunk a kesergéssel, a veszekedéssel és az árulózással, mert ez az út nem vezet sehova. Nem árt végre számba venni a dolgainkat, és bár más színekben harcolunk, a céloknak közösnek kell lennie. Aki gyűlölködni jött ide, az menjen haza – fogalmazott. Bevezető beszédében elmondta, csak rajtunk múlik, meg tudjuk-e fogalmazni céljainkat az oktatásban, ami megmaradásunk alappillére, illetve, hogy lesz-e folytatása a párbeszédnek.

Bugár Béla: a mai tanácskozás jó kezdet lehet a párbeszéd folytatásához

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kiemelte, közösek a céljaink, de a hozzá vezető útjaink különbözhetnek. Ha ezt el tudjuk fogadni és képesek leszünk a párbeszéd elindítására, az már jelentős eredménynek számít – vélekedett. Mint fogalmazott, a Most-Híd a parlamenti választások után elküldte a politikai meghívót a két párt közti párbeszédre, bízik benne, hogy ez a párbeszéd is hamarosan elkezdődik majd. Ma egy célirányos párbeszéd folyik az oktatás kérdéseiben, reméli, hogy egy tartalommal is megtöltött nyilatkozat születik meg a tanácskozás végén. Az oktatás egy alappillér, a párt kormányzati pozícióból tud hozzátenni a célok megvalósításához – jegyezte meg Bugár, aki egyúttal kifejezte reményét, hogy a mai tanácskozás egy jó kezdet lesz majd a párbeszéd folytatásához.

A szociológusok szerint stratégia kell az asszimiláció megállítására

Lampl Zsuzsanna, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a magyarság fogyásának négy alapvető tényezőjéről beszélt. Mint rámutatott, a népességi mutatók riasztóak, hiszen az elmúlt 10 év során 62 ezerrel csökkent a magyarok száma Szlovákiában. Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy lényegesen növekedett a nemzetiségüket nem vállaló személyek száma, országos szinten ez 380 ezer ember, ami nagy szám – hangsúlyozta. Fontos tényezőnek nevezte a rejtett migrációt is, ami nehezen felmérhető. Jelen van a természetes fogyás is, ami szintén hozzájárulhat a magyarok számának csökkenéséhez. A legfontosabb tényező azonban az asszimiláció, ami viszont kimutatható és ennek megállítására kell stratégiát kidolgozni – szögezte le.

Ez nem egy önkéntesen választott történelmi és politikai folyamat eredménye – fogalmazott a kutató. Az asszimiláció első lépése a nemzetiség feladása, ami egy élet folyamán többször is változhat, ezt a történelmi folyamatok befolyásolták már több alkalommal különböző irányba. A második lépés a nemzethez tartozás feladása, ami viszont már nem fordul vissza a legtöbb esetben – fejtette ki Lampl Zsuzsanna. A szociológus több kutatási számadattal is bemutatta az asszimiláció folyamatát. A legmeglepőbb adat az volt, hogy a közösségen belül 12% az olyan szlovák gyerekek aránya, akiknél mindkét szülő magyarnak vallja magát.

Gyurgyik László szociológus szintén azt látja a legmarkánsabb jelenségnek, hogy az utóbbi népszámlálások során jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik nem vállalják nemzetiségüket. Rámutatott, hogy milyen befolyással van a népesség alakulására a házasságkötések és a születések folyamata. A hazai magyar társadalom alakulását a politikai tényezők jelentősen befolyásolták, hiszen a legalacsonyabb a magukat magyarnak vallók számaránya a hontalanság évei után a múlt század 50-es éveiben volt, ekkor csak 250 ezren vallották magukat magyarnak. A 60-as években ez már 644 ezer volt, tehát a társadalmi folyamatok jelentősen befolyásolják, hányan vallják magukat magyarnak – mutatott rá a szociológus.

A tanácskozás a két szakelőadó összefoglalója után a sajtó kizárásával folytatódott.

Közös nyilatkozatot fogadtak el

A fórumon egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben olyan alapvetéseket rögzítettek, amelyek megvalósítására belátható időn belül sor kerülhet. A rendezvény mintegy száz résztvevője által aláírt dokumentumban egyebek mellett szerepel az oktatásügyi önkormányzatiság megteremtése, azon belül az önálló kerettanterv megalkotása, a kisebbségi oktatásügy fogalmának törvényben való rögzítése, illetve a nemzetiségi iskolahálózat fogalmának bevezetése is. A nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzések között szerepel továbbá a jó minőségű oktatás garanciájának megteremtése, valamint a szlovák nyelvoktatás minőségének javítása és a magyar ajkú romák felzárkóztatásának gyorsítása is.

Menyhárt József, az MKP elnöke a fórum után azt mondta: oktatásügyének bebiztosítása nélkül megállíthatatlan a felvidéki magyarság asszimilációja, a közösséget azonban megtarthatóvá teszik azok megoldások, amelyek megszületnek a most indult párbeszéd során. A mostani fórum annak a kinyilatkoztatása volt - tette hozzá -, hogy eljött a szakpolitika ideje.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a találkozó után azt mondta: a szlovákiai magyarság megmaradásának és fejlődésének biztosítása olyan cél, amely közös, s annak megvalósításáért mindenki tehet a maga eszközeivel, ezért volt fontos most közösen megfogalmazni azt, ami minimumként elfogadható.

A felvidéki magyar közösség jövőjét érintő kérdésekről hétfőn indult magyar-magyar párbeszéd a jövőben szűkebb körben, szakmai szintű egyeztetésekkel folytatódik.

Közös nyilatkozat a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért

A már említett közös nyilatkozat teljes szövege az alábbiakban olvasható:

A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszközét – mint minden kisebbség esetében – egy erős, a szlovákiai magyarok újabb és újabb nemzedékét felnevelni képes oktatási rendszer jelenti. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy kihasználva az adott lehetőségeket, megerősítsük a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetét. Okulva népességünk fogyásából, felismerve az anyanyelvi oktatás megtartó erejét, a szlovákiai magyar iskolák megmaradásának és fejlődésének érdekében a következő alapvetéseket fogadjuk el:

- A jó minőségű oktatás garanciája. Fontos, hogy a szülők tudják: a magyar tannyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. Fontos, hogy ezt közösen és nyomatékosan kommunikáljuk a szülők irányába, magát a minőséget pedig jobb módszertani felkészültséggel, erősebb szakmai munkával és folyamatosan fejlődő infrastrukturával garantáljuk.

- Kisebbségi iskolaügy. Jelenleg a szlovák törvényi gyakorlat nem definiálja a kisebbségi iskolaügy fogalmát. Sikerült újjáalakítani a kisebbségi oktatási főosztályt, de az is kiemelten fontos, hogy a kisebbségi iskolaügy fogalmát törvény rögzítse. Ez egy kisebbségi intézményrendszer komplex fejlődésének alapelve. Ezért a közoktatási törvény megfelelő cikkelyében, a Tanuló Szlovákia című stratégiai-fejlesztési terv értelmében szorgalmazzuk a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését (národnostné školstvo).

- A kisiskolák és kis létszámú iskolák sorsa. Az oktatási törvény módosítása alapján sikerült megakadályozni a kisiskolák bezárását. Ez egy ideiglenes megoldás, mert a jövőben kérdéses a kisebb diáklétszámú iskolák fenntarthatósága és hatékonysága. Erről a témáról őszinte vitát kell folytatnunk, előállva egy hosszú távú koncepcióval. A kis létszámú nemzetiségi iskolák fennmaradásához nélkülözhetetlen a szükséges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett is. A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni.

- Oktatásügyi önkormányzatiság. Ahhoz, hogy hosszú távon jó döntések születhessenek a módszertan, az intézmények, a közös célok terén, a szlovákiai magyar iskolaügy önkormányzó irányítására van szükség. Ezen a téren is fontos a közösségi koncepció kidolgozása és érvényesítése. A nemzetiségi, esetünkben a magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola), összhangban az állami műveltségi célkövetelményekkel, de sajátos igényeinknek megfelelően.

- A szlovák nyelv oktatásának minősége. A magyar szülők egyik gyakori kifogása a magyar iskolákkal szemben a szlovák nyelv oktatásának minőségével kapcsolatos. Ezt azzal ellensúlyozhatjuk, ha a magyar iskolákban a szlovákot nem anyanyelvként, hanem második nyelvként oktatjuk. 2020-ig ez országszerte legalább 50 iskolában meg is valósulhat. Ennek feltétele a gyermekek anyanyelvi kompetenciáinak megfelelő szintre fejlesztése, melyre az idegen nyelvek oktatása ráépül, valamint a szlovák, mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése.

- A magyar ajkú romák helyzete. Külön odafigyelést igényel a magyar anyanyelvű romák oktatása. A roma diákok a legtöbb esetben különösen hátrányos helyzetből fognak neki a tanulásnak, ezért fontos a pedagógiai asszistensek munkája, a jobb diagnosztikai eszközök bevezetése és az óvodai látogatás kiszélesítése is. A magyar közösség elemi érdeke, hogy a magyar ajkú romák felzárkóztatása gyors ütemben haladjon előre.

- Az innováció támogatása. Az oktatásügy szerves része a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. Erre mind a főiskoláink, mind az újonnan létrehozandó Kisebbségi Kulturális Alap működése esetében érdemes odafigyelni. Csak egy fejlődő, életképes közösség képes ugyanis a megmaradásra.

Ezek azok az alapelvek, amelyek lehetővé teszik egy erős, fejlődő és a közösségünk fenntartására képes szlovákiai magyar iskolaügy működtetését. Az oktatásügy területén ezek képezik közös ügyeinket, közös erőfeszítéseink tárgyát.